Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] Az érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattevői konzorcium ajánlatát azzal az indokolással nyilvánította érvénytelennek, hogy a konzorcium elmulasztott csatolni egy fontos alátámasztó dokumentumot az egyik értékelési részszempont vonatkozásában. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:                

Hiánypótlás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérőnek az az álláspontja, hogy nem adhat hiánypótlási határidőt, mert az eljárási szabály szerint a tárgyalás végéig lehet hiánypótolni. Mire alapozza ezt? És mi a helyzet akkor, ha gyakorlatilag nincs szakmai ajánlat az első ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] A problémát véleményünk szerint az a félreértés okozza, hogy a Kbt. 89. § a) pontjának utolsó mondata egyéb nyilatkozatokra, dokumentumokra utal, és nem egyértelmű a szakmai ajánlat vizsgálatán kívüli dokumentumok vonatkozásában. A beérkezett ajánlatnak ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:      

EEKD III. rész (Kizáró okok) "C" szakaszán belül a "Csődegyezség hitelezőkkel" pont igazolása

Kérdés: Hogyan kell kitölteni az EEKD III. rész (Kizáró okok) "C" szakaszán belül a "Csődegyezség hitelezőkkel" pontot?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 8. § c) pontja határozza meg a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont szerinti kizáró ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:    

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon érdekes, hiszen felveti azt a problémát, hogy mitől lenne joga, jogos érdeke egy olyan gazdasági szereplőnek megtámadnia az eljárást, akinek az ajánlatát nem bírálták el teljeskörűen. Mivel az ún. fordított bírálat szabálya értelmében nem történik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
Kapcsolódó címkék:    

Értékelési szempontrendszerben meghatározott szempontok rögzítése a felolvasólapon

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő termékmintát vizsgál az értékelés során, az értékelési szempontra vonatkozó vállalást rögzíteni kell a felolvasólapon?
Részlet a válaszából: […] Igen, a termékminta vizsgálata nem azt jelenti, hogy az ajánlatkérő dönti el, hogy milyen műszaki tartalomnak felel meg az adott termék anélkül, hogy arra vonatkozóan az ajánlattevő nyilatkozott volna.Félreértést az okozhat, hogy a Kbt. 66. § (5) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
Kapcsolódó címkék:        

Nevesített alvállalkozó "kezelése" az ajánlatban

Kérdés: Ajánlattevőként az EEKD II. rész D pontjának kitöltésekor alvállalkozót kívánok igénybe venni, és már ismert az egyik alvállalkozó, de nem igazol alkalmasságot, nem kapacitást biztosító alvállalkozó, csak a teljesítésben fog részt venni. Ebben a pontban elegendő csak a nevét, címét feltüntetni, nem kell gazdasági szereplőként felvenni, vagy nem szükséges tőle nyilatkozat, és EEKD-t sem kell neki kitölteni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 2. § (3) bekezdése értelmében az alvállalkozó azonosítására csak az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
Kapcsolódó címkék:        

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] Ez a különbségtétel az európai közbeszerzési irányelvek hazai implementálása során került a jogszabályba, melynek célja a bírálati szakasz továbbszakaszolása aszerint, hogy mikor értékel az ajánlatkérő nyilatkozatokat, mikor műszaki tartalmat, végül igazolásokat.A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
Kapcsolódó címkék:      

Korábbi érvénytelen jelentkezést beadó csatlakozása a DBR-be

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben a részvételi szakaszban érvénytelen részvételi jelentkezést benyújtó jelentkező a DBR fennállása alatti időszakban a későbbiekben csatlakozhat-e újból a rendszerhez új részvételi jelentkezés benyújtásával? Például, ha a részvételi szakaszban nem volt referenciája, de a DBR kétéves fennállása alatt alkalmassá válik, nyújthat-e be újabb részvételi jelentkezést úgy, hogy a rendszer felállításakor kiadott összegezésben érvénytelen részvételi jelentkezőként szerepelt?
Részlet a válaszából: […] A DBR-be később is lehet csatlakozni, a rendszer nyitott, az ajánlatkérő nem gátolhatja meg akár annak a jelentkezését sem, aki/amely jelentkező a korábbiakban érvénytelen jelentkezést adott be. ADBR fennállása során minden gazdasági szereplő számára lehetőséget kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
Kapcsolódó címkék:      

A Kbt. 69. §-ának alkalmazása DBR-ben

Kérdés: DBR esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 69. § (4) bekezdését a rendszer felállításakor (nincs rangsorolás, nincs keretszám, nincs értékelés, nincs még ajánlat), illetve a rendszer felállítását követően a később csatlakozó jelentkezők esetén?
Részlet a válaszából: […] A DBR szabályai a Kbt. 69. §-ának alkalmazását írják elő.A Kbt. 107. § (8) bekezdése alapján az adott közbeszerzés tekintetében az eljárás nyertese az az ajánlattevő, amely a dinamikus beszerzési rendszerről szóló, az eljárást megindító vagy – előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
Kapcsolódó címkék:        

Beszerezni kívánt mennyiség rögzítése a DBR-ben

Kérdés: Rögzíthető-e DBR-ben a beszerezni kívánt mennyiség, azaz vállalható-e kötelezettség arra a DBR felállításakor?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő egy előminősítési rendszer esetében mennyiségeket kíván rögzíteni, úgy szükségtelenül saját későbbi dolgát nehezíti meg. Ugyanis a DBR lényege pontosan az, hogy nem szükséges már az eljárás megindításakor közzétenni a műszaki tartalmat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
Kapcsolódó címkék:        
1
…
16
17
18
…
46