Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén

Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján feltételezhető, hogy az ajánlattevők egyike kiegészítő tájékoztatást kért az ajánlatkérőtől, ezt azonban elkésetten tette. A kiegészítő tájékoztatás a hatályos közbeszerzési törvény 3. § 21. pontja szerint ún. közbeszerzési dokumentum, ami azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-a feljogosítja az ajánlatkérőt arra, hogy alkalmassági követelményeket határozzon meg az ajánlattételhez megkövetelt gazdasági és pénzügyi helyzetre, műszaki és szakmai alkalmasságra, valamint, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Nevesített alvállalkozó megjelölése magánszemélyként EKR-ben

Kérdés: Nevesített alvállalkozót tilos megjelölni magánszemélyként az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően arra utal, hogy az EKR-ben – amennyiben alvállalkozót szeretne nevesíteni az ajánlattevő – alvállalkozó esetében nem lehet magánszemélyt megjelölni kapacitást biztosító szervezetként. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne magánszemélyt megjelölni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Eljárási dokumentumok alvállalkozó általi elérése

Kérdés: Van-e annak jelentősége, hogy egy alvállalkozó eléri az eljárási dokumentumokat, ha nincs hozzáférése az ajánlathoz?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően a Kbt. 57. § (2) bekezdésének azon fordulatára gondol, hogy elegendő-e, ha a közbeszerzési dokumentumokat ajánlatonként egy ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy megnevezett alvállalkozó eléri.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

TED-azonosító eltérésének "kezelése"

Kérdés: A részvételi felhívásban az eljárás TED-azonosítója eltér attól, mint amit az EEKD-ban látok. Hol hibáztam? (Nem tudom módosítani.)
Részlet a válaszából: […] Az érintett eljárásban vélhetően korrigendum került közzétételre, melynek száma automatikusan bekerül az egységes európai közbeszerzési dokumentum I. részébe. Ezt az azonosítót látja az ajánlatkérő, de ennek nincs jelentősége, nem kapott új azonosítót az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Hivatkozás ajánlattételi felhívás kötelező elemére a benyújtandó iratok vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbiakat írta elő a benyújtandó iratok vonatkozásában: "Nyilatkozat a Kbt. 84. § (1) d) pontja szerint a kizáró okokra vonatkozóan." Mit ért ez alatt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő saját ajánlattételi felhívásának tartalmi követelményére hivatkozik, mely nem szükségszerű. Hiszen ez vélhetően a Kbt. 69. §-a szerint benyújtandó kizáró oki igazolás és/vagy az alvállalkozókra vonatkozó kizáró oki nyilatkozat megtételét jelenti.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.
Kapcsolódó címke:

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben

Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet határozza meg, hogy az előkészítés körében keletkezett iratokat vagy azok másolatát az EKR-be az ajánlatkérőnek fel kell töltenie.A rendelet 9. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
Kapcsolódó címkék:  

Az eljárás előkészítésében részt nem vett tervező összeférhetetlensége

Kérdés: Amennyiben a tervező nem kíván az előkészítésben részt venni – bár az ajánlatkérő felkérte –, de a későbbiekben két ajánlattevő mellett is megjelenik, ez összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet alábbi 18. §-a valóban utal a tervező összeférhetetlenségének hiányára. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása

Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügy hivatalból történő kezdeményezésen alapult, ahol a jogorvoslati fórum egy szerződésben megjelölt a Kbt. 141. § (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteket, és azt állapította meg, hogy "az ajánlatkérő és a kérelmezett magatartása a Kbt. 141....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
1
15
16
17
46