A "beszerző" meghatározása

Kérdés: Ki minősül beszerzőnek? A Kbt. mindenütt ajánlatkérőről beszél, nem hibás ez véletlenül a szabályozásban?
Részlet a válaszából: […] A definícióra nem egyértelműen ugyan, de utal a szabályozás.A Kbt. 330. §-a a jogorvoslati eljárás megindításával kapcsolatban az alábbiakszerint fogalmaz.A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról azügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Tévesen megadott áfakulcs korrekciója

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzési eljárásban nettó módon kell a közbeszerzésértékét meghatározni (Kbt. 35. §), ebből következően nettó értéken kell azajánlatokat benyújtani, és a nettó értékeket kell az értékelés során isfigyelembe venni. Az áfamértéket ettől függetlenül meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Ellenérték fejében beszerzett dokumentáció visszakérhetősége

Kérdés: Visszakérheti-e az ajánlatkérő a dokumentációt a Kbt. 54. § (6) bekezdésének a)-c) pontjaira hivatkozással? Kérdésünk különösen arra az esetre vonatkozik, ha a dokumentációhoz ellenérték fejében juthattak hozzá az ajánlattevők. Van-e különbség aszerint, hogy volt-e ellenérték-meghatározás a dokumentáció vonatkozásában, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott jogszabályhely szerint dokumentáció ésellenértéke az alábbi esetekben jár vissza:– az ajánlatkérő visszavonja a felhívását,– az eljárás eredménytelen, vagy azon okból, hogy aszerződés megkötésére/teljesítésére az ajánlatkérő képtelenné vált, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, a részvételi felhívásban szereplő ajánlati biztosítékot az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban nem fizette be, hiánypótlás keretében kérte azt az ajánlatkérő. Szabályszerű-e, ha hiánypótlásban pótoltatja a befizetést az ajánlatkérő? Ha igen, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján teheti meg ezt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékot mindenképpen az ajánlattételiszakaszban kell befizetni, ugyanis a Kbt. 59. §-a az ajánlat benyújtásához kötiaz ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását. A részvételi felhívástájékoztató jelleggel tartalmazza az ajánlati biztosítékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Mérlegelési jogkörben meghatározott érvényességi követelmények megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő mérlegelési jogkörében meghatározott egyéb érvényességi követelmények esetében tehet-e kifogást (megtámadhatja-e azokat) az ajánlattevő? Ha igen, milyen határidővel és milyen fórum előtt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a közbeszerzési törvény 88. §-ában meghatározott,ún. egyéb érvénytelenségi okra vonatkozik. A törvény felsorolja, hogy melyesetekben érvénytelen az ajánlat, az alábbiak szerint.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Éves statisztikai összegzés közbeszerzési eljárás hiányában

Kérdés: Amennyiben nem bonyolítottunk le közbeszerzési eljárást ebben az évben, akkor is el kell küldeni a szerkesztőbizottságnak az éves statisztikai összegzést?
Részlet a válaszából: […] Az éves statisztikai összegezést a Közbeszerzések TanácsaKözgazdasági Elemző Csoportjának kell elküldeni (1024 Budapest, Margit krt.85.). Amennyiben az ajánlatkérők az éves statisztikai összegezést aKözbeszerzési Értesítőben is közzé kívánják tenni, akkor azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Szakmai ellentmondások a kiírásban

Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ötéves sterilitást írt elő olyan olyan radiofarmakonok esetében, amikor a termék a gyártástól számított két héten belül elbomlik. Számos ilyen, szakmailag értelmezhetetlen feltétel szerepel a kiírásokban. Kérdésünk, hogy az ellentmondó, szakmailag értelmezhetetlen szerződéses kitételek esetében mi a megfelelő eljárás annak érdekében, hogy ne zárják ki az ajánlattevőt, de ne kelljen betarthatatlan szerződéses részeket elfogadnia?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek a kérdésben említett esetekben többlehetősége is van. Elsőként említjük azt, hogy a felhívás vagy a dokumentációkézhezvételét követően írásban felhívhatja az ajánlatkérő figyelmét arra, hogyszerződéstervezete szakmailag értelmezhetetlen feltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Késedelmes bírósági döntés hatása a közbeszerzési eljárásra

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa határozatával megsemmisítette az ajánlatkérő döntését. Az ajánlatkérő a bírósághoz fordult jogorvoslatért a Tanács határozata miatt. A bíróság a Tanács határozatával ellentétes tartalmú ítéletet hozott – a megsemmisítő döntést követő 10 hónap elteltével. A gyakorlatban hogyan lehet érvényt szerezni a bíróság ítéletének, különös tekintettel a Közbeszerzések Tanácsának határozata óta eltelt időszakra?
Részlet a válaszából: […] Nem ismerve a teljes tényállást és a döntést, konkrétan nemtudunk tanácsot adni ebben a kérdésben. Általánosságban azt lehet kiemelni,hogy a bírósági felülvizsgálat időigényessége többnyire rendkívül nehézhelyzetbe hozza az ajánlatkérőket, hiszen nekik kell arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Ellenőrzés során feltárt jogsértés orvoslása

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] Az ellenőrző szervekkel kapcsolatos, a Kbt. 308. §-ábantalálható szabályok az alábbiak szerint értelmezhetők:– a közbeszerzéseket, illetőleg a közbeszerzési eljárásokata külön jogszabályban meghatározott illetékes ellenőrző szervek a feladat- éshatáskörüknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Jogsértés "észlelésének" időpontja

Kérdés: Ha egy közreműködő szervezet egyik szűrőjén átcsúszik egy jogsértés, de később a szervezeten belül valaki észleli, akkor ez az időpont számít az észlelésnek?
Részlet a válaszából: […] Ez természetesen az adott helyzettől, jogsértéstől függ.Válaszunkban elsősorban a jogorvoslati eljárás megindításával kapcsolatoskérdéskört érdemes pontosítani. A Kbt. 327. §-a a közreműködő szervezet tekintetében ahivatalból történő jogorvoslati eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.
1
34
35
36
45