Jegyzőkönyv megküldése tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő részére

Kérdés: A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdése alapján a tárgyalási jegyzőkönyvet azoknak kell megküldenem, akik a tárgyaláson részt vettek. A tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő azonban kéri a küldést, méghozzá előzetes vitarendezés keretében. Elküldhető-e a jegyzőkönyv a kérelmezőnek anélkül, hogy a másik két gazdasági szereplő ne indítson előzetes vitarendezési eljárást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a cél a legkedvezőbb feltételekkel történő szerződéskötés tárgyalásos eljárásban, melynek feltétele, hogy a gazdasági szereplő a tárgyaláson részt is vegyen a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése szerint. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Eredményről szóló tájékoztató hirdetmény közzétételre való megküldésének határideje

Kérdés: A Kbt. 37. §-ának (2) bekezdése vonatkozásában kérdezem, hogyan értelmezik a 3 munkanapos közzétételt az eredményről való tájékoztatóval kapcsolatban? A törvény úgy fogalmaz, hogy legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének a megtagadásáról szóló ajánlatkérői döntést követő 3 munkanapon belül köteles az ajánlatkérő közzétételre megküldeni a tájékoztatót. A döntést követően még a szerződéskötés előtt fel lehet adni a hirdetményt? A hirdetménybe ilyenkor egy jövőbeni nap kerül a szerződéskötés napjaként megjelölésre. Több rész esetében pedig a Kbt. már az utolsó szerződés megkötésétől számítja a határidőt. Több részre vonatkozó szerződéskötés esetén eszerint meg kell várni az utolsó szerződéskötést, és azt követő 3 munkanapon belül kell feladni a hirdetményt, vagy feladható előbb is?
Részlet a válaszából: […] Az eredményről szóló tájékoztató hirdetménynek kötelező tartalma a szerződéskötés időpontja (V.2.1. A szerződés megkötésének dátuma), mely nem lehet tervezett. Valóban érhető így is a vonatkozó szabály, de ennek ellenére a hirdetmény tartalmából az következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszából: […] Az érintett esetben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást nem tudja lezárni, mivel az általa nyertesnek nyilvánított ajánlattevőn kívül más ajánlattevőt nem hívott fel a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtására. Ennek következtében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Egyházak közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi ingatlant szeretnénk felújítani pályázati pénzből. A támogatásra egyház pályázik. Ebben az esetben ki kell írni közbeszerzést a kivitelezésre?
Részlet a válaszából: […] Az egyház mint jogi személy nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy támogatás esetében mentesülne a közbeszerzési kötelezettség alól, amennyiben a támogatás a Kbt. 5. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozik. Vannak olyan egyházi fenntartású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] A félreértés abból eredhet, hogy az ajánlatkérő szó szerint a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése szerint járt el. Azaz olyan hiányosságot észlelt, mely esetünkben a 71. § (8) bekezdés b) pontjába ütközik, mely önmagában érvénytelenségi ok.A Kbt. 71. § (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 69. § (5) bekezdésének értelmezésére utal, azaz arra, ha a 69. § (5) bekezdés b) pontjának az az esete történik, ami kismértékben különbözik csak a 69. § (5) bekezdés a) pontjától.A Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése alapján, ha a (4) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának megdőlése visszamenőleges hatállyal

Kérdés: Megdőlhet-e utólag egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja a szerződés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást korábban a Közbeszerzési Döntőbizottság, jelenleg pedig a Közbeszerzési Hatóság vizsgálja. Ma már kifejezetten határozati formában rögzíti a jogalap fennállását. A korábbiakban, függetlenül a formális határozat hiányától,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Szerződés automatikus változásának dokumentálása

Kérdés: A felek korábbi rendelkezésének megfelelő automatikus változás történik a szerződésben. Hogyan kell ezt dokumentálni, ha ez már eleve a szerződés része volt? Szükséges-e formális szerződésmódosítást készíteni?
Részlet a válaszából: […] Nem szükséges, hiszen a feltételeket előre meghatározták, ez további módosítást nem igényel, de valamely okirati nyoma, bizonyítéka kell, hogy legyen a feltételek előre történt meghatározásának – figyelemmel a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltakra.A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Szerződéses érték növelése a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása esetén

Kérdés: Lehetséges-e a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredményeként létrejött szerződést akként módosítani, hogy 15%-kal növeljük a szerződéses értéket? Lehet-e a bővítést alkalmazni, ha azzal a szerződés értéke meghaladja a háromszázmillió forintot?
Részlet a válaszából: […] A 115. § szerinti eljárás esetében a Kbt. meghatároz egy értékhatárt (háromszázmillió forint), amelyet el nem érő becsült értékű beszerzés vonatkozásában eltérő eljárási szabályokat határoz meg. Ezek az eljárási szabályok lazábbak, egyszerűbbek, a nyilvánosságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Tevékenység kiszervezésének hatása a teljesítés folyamatára

Kérdés: Egy tevékenység kiszervezése esetén van-e lehetőség arra, hogy tovább folytatódjon a teljesítés?
Részlet a válaszából: […] A teljesítés szakaszában a jogutódlás keretei között lehetőség van kiszervezésre az alábbiak szerint:A Kbt. 139. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a nyertes ajánlattevőként szerződő fél vagy felek személye csak az alábbi esetekben változhat meg: (...) ha a szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.
1
42
43
44
255