340 cikk rendezése:
321. cikk / 340 Szerződéses ár módosítása piaci helyzetre hivatkozással
Kérdés: Közbeszerzési eljárás során 12 havi ártartással került sor szerződéskötésre élelmiszerek szállítása tárgyában. A szerződés ideje alatt – a rendkívüli időjárási viszonyok miatt –, az élelmiszerpiacon kialakult helyzet következtében a szállítók beszerzési árai az inflációs rátát jelentős mértékben meghaladó módon megemelkedtek. A megemelkedett beszerzési árak meghaladják a közbeszerzési szerződésben rögzített eladási árakat, és így az 1993. évi XVI. törvény 29. §-ának 4. pontjával ellentétes helyzet állt elő. Az Agrárpiaci Rendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek betartása érdekében, a rendkívüli időjárás következtében kialakult piaci helyzetre történő hivatkozással, lehetséges-e a Kbt. 303. §-ára alapozva a szerződéses árak módosítása?
322. cikk / 340 Szerződés melletti nyilatkozatok
Kérdés: Ha például építési beruházás teljesítéséhez az ajánlattevő nem alvállalkozóként, hanem csak eszköz (gép) -bérleti jogviszony keretében vesz igénybe más szervezettől erőforrást, kell-e kötelezettségvállalási nyilatkozatot bekérni a meglévő bérleti (vagy más) szerződése mellett?
323. cikk / 340 Alvállalkozó bevonása keretmegállapodásos eljárás második részében
Kérdés: Amennyiben keretmegállapodást kötött az ajánlattevő például három céggel, akkor a keretmegállapodásos eljárás második részeként lefolytatásra kerülő (közszolgáltatói ajánlatban) eljárásban az ajánlattevő bevonhat-e alvállalkozót, annak ellenére, hogy az eredeti keretmegállapodás megkötésekor nem nevesített alvállalkozót? (Az ajánlatkérő az eljárás első részében is és az eljárás második részében is leadta a 10 százalék feletti alvállalkozók nevesítését.)
324. cikk / 340 Alvállalkozó és más szervezet elhatárolása
Kérdés: A "más szervezet" és az alvállalkozó elhatárolását bonyolítja a Kbt.-ben előírt kötelezettségvállaló nyilatkozat. Ugyanis a becsatolt nyilatkozat (mint az ajánlattevő által – ráutaló magatartással – elfogadott ajánlat) is szerződésnek minősülhet, így minden ilyen szervezet egyben alvállalkozóvá is válik (az alvállalkozói fogalom alapján). A Ptk. ugyanis elég tág körben értelmezi a szerződés fogalmát.
325. cikk / 340 Alkalmasságot biztosító szerződéses partner jogállása
Kérdés: Ha az alkalmassági feltételekhez (azok teljesítéséhez) gépet kell bérelni, akkor a gépet bérbe adó alvállalkozónak vagy más szervezetnek számít? Esetleg egyiknek sem?
326. cikk / 340 Építési beruházásokkal kapcsolatos gyakorlati problémák
Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés szerint 2003-ban elkészült egy "Út, járda és kerékpárút" építés-beruházás tárgyú munka. Az utak részleges használatbavétele megtörtént. Az építés megkezdése előtt, az építéssel érintett magántulajdonú ingatlanok kisajátítását az ajánlatkérő lefolytatta. Három ingatlantulajdonossal a kisajátítási eljárás a mai napig nem fejeződött be. Ezen ingatlanok előtt a járda és kerékpárút egy-egy szakasza nem épülhetett meg a kivitelezés ideje alatt. Várhatóan 2007 évben az ingatlanok kisajátítása megtörténik, a hiányzó járda- és kerékpárút-szakaszok megépíthetők lesznek. Az építés költsége nettó 6 M Ft lesz. A szerződő felek 2003. évben a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést teljesítettnek nyilvánították. Utalás a hiányzó járda- és kerékpárútszakaszok későbbi megépítésére, amely kötelezné a kivitelezőt, nem történt. Kérdéseim a következők: 1. A munka elvégzését meg lehet-e rendelni közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, a régi kivitelezőnél? 2. Ha nem, akkor milyen eljárást kell lefolytatnia az ajánlatkérőnek? 3. Egybe kell-e számítani ezt az építés-beruházási munkát az ajánlatkérő 2007. évi út- és járdaépítési feladataival? 4. Hogyan biztosítható a garanciális és szavatossági jogok érvényesítése az ajánlatkérő részéről, ha más kivitelező végzi el a hiányzó útszakaszok megépítését?
327. cikk / 340 Ajánlattevő szerződéskötési kötelezettsége az általa megjelölt alvállalkozóval
Kérdés: Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a nyertes ajánlattevőnek azt az alvállalkozót kell bevonnia a szerződés teljesítésébe, akit az ajánlatkérő felhívására ajánlatában nevesített, vagyis hogy a nevesítéssel a nyertes ajánlattevőnek szerződéskötési kötelezettsége keletkezik az általa megjelölt, és a közbeszerzési érték tíz százalékát meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozó irányában? Mennyiben közelíthető meg ez a kérdés az ajánlati kötöttség irányából? Sérti-e az ajánlattevő ezzel ellentétes magatartása a Kbt. 304. §-ának (2) bekezdését?
328. cikk / 340 Közbeszerzési szerződés létrejöttének időpontja
Kérdés: Létrejön-e a közbeszerzési szerződés a nyertes kihirdetésével?
329. cikk / 340 Eljárás garanciális kötelezettség megszegése esetén
Kérdés: Egyszerű eljárást követően a teljesítés után a szerződésben vállalt garanciális kötelezettségének nem tesz eleget a szerző fél. Mit lehet tenni?
330. cikk / 340 "Harmadik személy" a Kbt. szempontjából
Kérdés: A "harmadik személy" kategória miért nem foglalja magában az alvállalkozókat is? Hogyan vezethető ez le a Kbt.-ből, figyelemmel arra, hogy a Kbt. a harmadik személy fogalmát nem definiálja?