Késedelmi kamat kizárása

Kérdés: Közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk. Az éves költségvetésünk felülvizsgálat alatt áll, és a nettó 5 millió Ft feletti kifizetéseket engedélyeztetnünk is kell. Az engedélyezési folyamat néha kicsit lassú, emiatt nem minden esetben tudjuk tartani a szerződésben vállalt fizetési határidőket. Erre tekintettel a közbeszerzési szerződéseinkben rendelkezhetünk úgy, hogy késedelmes fizetés esetén nem fizetünk késedelmi kamatot?
Részlet a válaszából: […] A szerződések teljesítésével kapcsolatos rendelkezéseket, beleértve a fizetési kérdéseket is, a Kbt. 135. §-a rendezi. Ebben a körben a (11) bekezdés kógens rendelkezést tartalmaz az ajánlatkérői szerződésszegéssel kapcsolatban az alábbiak szerint:„Kbt. 135. § (11)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

Jogutódlás az ajánlatkérői oldalon

Kérdés: Egy meglévő szerződésünkkel kapcsolatban a megbízónk szóban jelezte, hogy a mostanában zajló kormányzati átalakítások miatt várhatóan más szervezet részére kell teljesítenünk. Ez lehetséges egy közbeszerzésben elnyert szerződés esetében?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés megváltoztatására vonatkozó szabályok köre attól függően határozható meg, hogy a módosítások a szerződés alanyát, azaz a szerződéskötő ajánlatkérőt, vagy a szerződés tartalmát (pl. teljesítési helyszín megváltoztatása) érintik-e.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

Keretszerződés meghosszabbítása

Kérdés: Közbeszerzésben keretszerződést kötöttünk, amelyben meghatároztuk, hogy a szerződés kétéves határozott időtartamra jön létre. A szerződő partnerünk eddig pontosan és szerződésszerűen teljesített, azonban most, az utolsó teljesítéssel megcsúszott, és a határozott időtartam is lejárt. Azt kérte, hogy hosszabbítsuk meg a szerződést 6 hónappal, a hosszabbítás alatt már képes lesz a szerződésszerű teljesítésre. A határozott időtartam már lejárt, így jogi szakértőnk szerint a szerződést már nem lehet módosítani. Van megoldás erre a helyzetre?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. rendelkezései alapján – amely a közbeszerzési szerződésekre is irányadó – a Kbt. 8. § (2) bekezdése szerint, bármilyen megkötött szerződés módosítására csak a szerződés időbeli hatályának fennállása alatt kerülhet sor, a megszűnt vagy hatályát vesztett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

Lehívási kötelezettség keretszerződésben

Kérdés: Cégünk elnyert egy áruszállításra vonatkozó tendert, ahol a szerződésben nem konkrét mennyiség szerepel, hanem egy keretmennyiség. Az ajánlatkérő arról tájékoztatott minket, hogy a várható szervezeti átalakulás miatt nem kívánja lehívni a mennyiséget. Nekünk ez veszteséget jelent. Az ajánlatkérő megteheti, hogy nem hívja le a szerződés teljes mennyiségét?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződésre a Kbt. szabályait és a Kbt. 2. § (8) bekezdése alapján a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.Az ajánlatkérő köteles megadni a beszerzés mennyiségét az eljárást megindító felhívásban, de jogosult a beszerzés mennyiségét oly módon előírni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Műszaki paraméterek módosítása verseny újranyitása során

Kérdés: Keretmegállapodást kötöttünk az ajánlatkérővel három termék beszállítására 2025. évben határozott időre (3 év) szólóan a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerint. A keretmegállapodás tartalmazza, hogy minden esetben a legkedvezőbb ár alapján választja ki a nyertest az egyedi eljárásban az ajánlatkérő, továbbá azt is, hogy a keretmegállapodástól a szállítási határidő, a szállítási címek, valamint a megrendelhető egységcsomagok száma tekintetében lehet eltérni az egyedi szerződésben, az ajánlatkérő igénye szerint. Rajtunk kívül még három szerződő fél van a keretmegállapodásban. Eddig hat esetben került sor versenyújranyitásra, ebből két esetben nyertünk mi a legjobb áron. Most új egyedi eljárás van folyamatban, amelyben azt tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérő jelentősen megváltoztatta az egyik termék műszaki követelményeit. Erre rákérdeztünk, és az volt a válaszuk, hogy megváltoztak az igényeik. Szerintünk erre nincs lehetősége az ajánlatkérőnek.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a Kbt.-nek a keretmegállapodásokra vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A felek a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodást kötötték meg, amely azt jelenti, hogy a keretmegállapodás nem tartalmazza az annak alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Építési beruházás egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új split klímák telepítését és meglévő (elavult) split klímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő split kímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új split klímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdés a beszerzés tárgyának azonosítása. Ugyanis a Kbt. 1. számú mellékletében foglaltakkal szemben az új klímaberendezések telepítését azért lehetne árubeszerzésnek tekinteni, mert a klímák számviteli szempontból nem kerülnek ráaktiválásra az épületre, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Elhúzódó szerződéskötés

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunk bírálata és a szerződéskötési folyamat nagyon elhúzódott. A nyertes ajánlattevő a szerződéskötés egyeztetése során jelezte, hogy szeretné az árakat a vonatkozó inflációs rátával korrigálni. Emiatt kérdezzük még szerződéskötés előtt, hogy mikor lehet először az árakat indexálni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 131. § (5) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége automatikusan meghosszabbodik az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított harminc, építési beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.

Átláthatósági nyilatkozat ellenőrzése

Kérdés: Az ajánlatkérő a közbeszerzési szerződés megkötése során – a szerződés mellékleteként – bővebb tartalmú átláthatósági nyilatkozatot alkalmazott, melyben többek között kérte a tényleges tulajdonosok megnevezését; azon állam megjelölését, melyben a gazdálkodó szervezet adóilletőséggel rendelkezik; külföldi társasági minősítésről szóló nyilatkozatot; azon jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet megjelölését, aki közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással bír; illetve ezen szervezetek tényleges tulajdonosai adatait. Jól gondolja-e az ajánlatkérő, hogy nem köteles az átláthatósági nyilatkozat tartalmának (kitöltés helyességének) vizsgálatára, neki csupán az a kötelessége, hogy a nyilatkozat meglétét és teljes körű kitöltését megkövetelje?
Részlet a válaszából: […] Valóban létezik olyan ajánlatkérő, aki szerint ellenőriznie kell a kitöltött átláthatósági nyilatkozatban feltüntetett adatok (közte a tényleges tulajdonos tulajdoni hányadára, befolyás mértékére vonatkozó adatok) helyességét, és nem megfelelő nyilatkozat esetén azt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.

Építési beruházás egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új splitklímák telepítését és meglévő (elavult) splitklímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő splitkímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új splitklímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdés a beszerzés tárgyának azonosítása. Ugyanis a Kbt. 1. számú mellékletében foglaltakkal szemben az új klímaberendezések telepítését azért lehetne árubeszerzésnek tekinteni, mert a klímák számviteli szempontból nem kerülnek ráaktiválásra az épületre, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.

Ajánlattevő személyének változása

Kérdés: Van két magyar cég, mindkettő ugyanannak a külföldi cégnek a tulajdonában. Az egyik céget szeretné megszüntetni az ajánlatkérő, de úgy, hogy beolvadjon a másik cégbe. Melyik cég olvadjon be a másikba? Az egyik cég DKÜ-keretmegállapodás részese, és neki van referenciája DKÜ-pályázatokból. Az a feltételezésünk, hogy a Kbt. 139. § (1) bekezdés b) pontja alapján bármelyik beolvadhat. Itt a kérdés az, hogy a referenciák mehetnek-e tovább?
Részlet a válaszából: […] Az érintett cégjogi változásra a Kbt. alábbi szabálya utal, mely egyben lehetővé teszi ebben az esetben a szerződő partner személyének változását.„139. § (1) b) ha a szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás a jogi személy átalakulásának, egyesülésnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
37