Versenysemlegesség sérelme

Kérdés: Sérti-e a versenysemlegességet az, ha az eljárás során feltett kérdésekre a választ az ajánlatkérő úgy adja meg, hogy feltünteti a cég nevét, majd az általa feltett kérdésre a választ? (Gondolunk itt arra, hogy azokról a cégekről, akik nem tettek fel kérdést, nem szereznek tudomást a kérdést feltevő cégek.)
Részlet a válaszából: […] ...kerül. Nem korlátozható, illetőleg nemtiltható meg továbbá üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságrahozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekbőlnyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Közbeszerzési eljárás megindítása bizonytalan fedezet, támogatás mellett

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)
Részlet a válaszából: […] ...felette gyakorolni, vagy működését többségi részbenegy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza;– az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagykereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőlegamely ilyen tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézmény Kbt. hatálya alá tartozása

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézménynek – amely étkeztetési szolgáltatást végez az iskolákban tanulók részére, lakosság számára igény szerint, különböző társadalmi rendezvényeken (esküvő, névnap, bál stb.) – szükséges-e a közbeszerzési törvényt alkalmaznia a nyersanyagok (élelmiszer) beszerzése céljából?
Részlet a válaszából: […] ...felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet(testület) finanszírozza;– az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagykereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőlegamely ilyen tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Kereskedelmi tevékenység, Kbt. hatálya alá tartozás

Kérdés: Ha a jogképes szervezetet a Kbt. 22. §-ának i) pontjában nem kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, akkor alanya-e a Kbt.-nek? Kérdésünk: Mit ismer el a Kbt. kereskedelmi jellegű tevékenységnek, abból a célból, hogy a szervezet ne legyen alanya a közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 22. §-ának i) pontja alapján ajánlatkérőnek minősülaz a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegűtevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyentevékenységet lát el, ha a szóban forgó bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Közszolgáltatói tevékenységhez kapcsolódó beszerzési kör meghatározása

Kérdés: A Kbt. 163. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti menetrend szerinti személyszállítást végző Volán Rt. – amely felett a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja – a közszolgáltatói alanyi hatály mellett klasszikus ajánlatkérőnek is minősül-e egyben? Ha igen, hogyan, milyen elv alapján kell a beszerzéseit minősíteni, mi tartozik klasszikus és mi a közszolgáltatói eljárásrendbe? Ennek eldöntése érdekében hogyan lehet korrekt módon meghatározni azt, hogy mi az a beszerzési kör, amely nélkül a közszolgáltatói tevékenységet nem lehet elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...kívül végez-e más tevékenységet, esetleg olyantevékenységet, amely a 22. § (1) bekezdés i) pontja hatálya alá tartozik(közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység). Amennyibennincs más tevékenysége, vagy van, de az nem felel meg a 22....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...postai szolgáltatásnak minősül a közbeszerzésbena 2003. évi CI. törvényben így meghatározott fogalom, azaz a postaiszolgáltatások olyan közérdekű szolgáltatásnak minősülő, meghatározott köre,amely földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, valamint a Magyar Bányászati Hivatal igazolása benyújtásának indokoltsága

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja igazolására milyen esetben szükséges az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség igazolása és milyen esetben a Magyar Bányászati Hivatal igazolása? Tesz-e ez a pont különbséget például egy klasszikus "feketemunka" miatt kiszabott és egy munkaszerződés-beli pontatlanság miatt kiszabott bírság tekintetében? Az OMMF differenciál-e?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködése, valamint a korlátolt felelősségűtársaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése, aközérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben (Köt.)szabályozott önkéntes szerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...– a közbeszerzések előirányzott mennyiségét is.A keretmegállapodás – bizonyos kivételekkel – nyilvános, ésannak tartalma közérdekű adatnak minősül.A Kbt. fentiekben említett előírásai részletesenszabályozzák a keretmegállapodásos eljárások rendjét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...Nemkorlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással továbbáaz olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatoknyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvénybenmeghatározott adatszolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Keretszerződés megköthetősége egyszerű, hirdetmény közzététele nélküli eljárásban

Kérdés: Egyszerű, hirdetmény közzététele nélküli eljárásban köthető-e keretszerződés a tárgyévben elrendelt közérdekű védekezésre, a terület (m2) és az elhelyezkedés (településhatár, m2) pontos megjelölése nélkül?
Részlet a válaszából: […] Azt gondoljuk, hogy igen, ha ezek az adatok előre valóbannem adhatók meg.Ha azonban megadhatók lennének, de ennek ellenére "könnyebb"lenne ezek nélkül szerződni, akkor jogszerűtlenné teszi a szerződést ennekhiánya. A Kbt. rendelkezéseit, elsősorban a jogorvoslatra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.
1
10
11
12
14