Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. előírja, hogy referencia kapcsán mit kérhet azajánlatkérő – például árubeszerzés esetén – az alábbiak szerint.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Versenysemlegesség sérelme

Kérdés: Sérti-e a versenysemlegességet az, ha az eljárás során feltett kérdésekre a választ az ajánlatkérő úgy adja meg, hogy feltünteti a cég nevét, majd az általa feltett kérdésre a választ? (Gondolunk itt arra, hogy azokról a cégekről, akik nem tettek fel kérdést, nem szereznek tudomást a kérdést feltevő cégek.)
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az ajánlattevő neve nem minősülhetüzleti titoknak, így az ajánlatkérőnek jogában áll közölni azt a többiajánlattevővel. Akár a tájékoztató levélen az összes érintett ajánlattevő nevétis megjelenítheti, mindez nem ütközik a törvény alapelveibe.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági kritériumokat, valamint a bírálatiszempontokat az ajánlatkérő egyaránt az ajánlati felhívásban kötelesmeghatározni.A bírálati szempontok vonatkozásában a Kbt. a következőszabályokat tartalmazza.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban – mint azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához tekintsük át a Kbt. ajánlatravonatkozó szabályozását, amelyet a 70-73. §-ok tartalmaznak.Az utalt előírások értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatifelhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formaikövetelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Igazolások, nyilatkozatok meglétének vizsgálhatósága

Kérdés: A Kb. 96. §-ának (3) bekezdése biztosítja a nyilvánosságot a közbeszerzési eljárásban az eredményhirdetés után. A (3) bekezdés lehetőséget ad-e a pályázóknak, hogy a versenytársak ajánlati dokumentációjában az előírt igazolások és nyilatkozatok meglétét megvizsgálják? Amennyiben egy igazolás vagy nyilatkozat hiánya a pályázatnál kizáró ok lehet, akkor milyen lehetőség van ennek megvizsgálására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 96. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azeredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni a Kbt. 93. §-ának (2)bekezdése szerinti öszszegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést azeredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Elbírálási szempontokon alapuló adatok ismertetésének köre

Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?
Részlet a válaszából: […] A teljesség érdekében szükségesnek tartjuk a közbeszerzésitörvény bírálati szempontok meghatározására vonatkozó előírásainak ismertetéséta következők szerint.A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles meghatározni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Nyertes ajánlat nyilvánossága

Kérdés: Építőipari felújításra adtunk be ajánlatot, az összességében legelőnyösebb ajánlat nyert. A második legkedvezőbb ajánlatot tevő – hivatkozva a Kbt. 97. §-ában foglaltakra – kikérte az ajánlatkérőtől a nyertes ajánlatot. Kiadható-e a nyertes ajánlata, feltéve, hogy az nem jelölt meg olyan részeket, amelyek üzleti titkot képeznének?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 97. §-a szerint az ajánlatkérő az érvényes ajánlatottevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlatjellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kéréskézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Korábbi szerződéses ár érvényesítése

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a korábban kötött keretszerződési ár és típus ajánlata az új közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A keretszerződés során megkötött szerződés és az eljárás során az ajánlatkérő birtokába jutott információk, ismeretek, tapasztalatok [Az üzleti titokkal kapcsolatos Kbt. szabályok, a Kbt. 73. §-ának (1) és (2) bekezdése figyelembevételével, miszerint az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Üzleti titok nyilvánosságra hozatalának megtiltása

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő nem nyilatkozott külön az üzleti titok nyilvánosságra hozatala megtiltásáról, hivatkozhat-e a Kbt. vonatkozó szabályozására?
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó szabályozás a Kbt. 73. §-ának (1) bekezdése értelmében úgy szól, hogy az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Tehát az üzleti titok nyilvánosságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Ajánlatok tartalma

Kérdés: Milyen tartalommal kell az ajánlatot elkészíteni? Van-e hivatalos ajánlati iratminta? Tudnak-e esetleg általánosan elfogadható összeállítási útmutatót adni egy ajánlat összeállítására, vagy ezt a felhívás és dokumentáció szerint tegyék az ajánlattevők? Esetleg vannak-e általánosítható elvek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatok elkészítésénél elsősorban a kiírást kell alapul venni, és a pályázatot a szerinti tagolással és tartalommal elkészíteni, valamint a kért mellékletekkel ellátni. "Hivatalos", azaz jogszabályi szinten közzétett ajánlati mintát nem találunk – az más kérdés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.
1
3
4
5