154 cikk rendezése:
131. cikk / 154 Kizárás hirdetmény nélküli egyszerű eljárásban
Kérdés: Hirdetmény nélküli egyszerű eljárás esetében kizárható-e az az ajánlattevő, aki annak ellenére, hogy az ajánlatkérő csak három ajánlattevőnek adott ajánlattételi felhívást, mégis közös ajánlattevőként jelenik meg?
132. cikk / 154 Közös ajánlattevők igazolása
Kérdés: Közös ajánlattevőknél a kizáró okokat külön-külön kell-e igazolni?
133. cikk / 154 Konzorcium közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Közös ajánlattevők egyike a tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában a kizáró okok hatálya alá esik. Ki kell-e zárni az eljárásból a konzorciumot (azaz a vele közös ajánlattevőket is), vagy a konzorcium "maradék" tagjai a kizárt közös ajánlattevő nélkül továbbra is részt vehetnek a közbeszerzési eljárásban? Van-e jelentősége annak, ha nem volt olyan alkalmassági követelmény, amelyet a konzorcium a kizárás hatálya alá eső ajánlattevő révén teljesített?
134. cikk / 154 Kizárólagos jogosultság figyelmen kívül hagyása a kiírásban
Kérdés: A kiírásban az ajánlatkérő olyan tevékenységre kér árajánlatot, és szerepel a megajánlott árértékelési szempontként, amelyet Magyarországon kizárólag egyetlen szervezet jogosult végezni, illetve teljesíteni. Mit tehetünk ebben az esetben? Felhívhatjuk-e erre az ajánlatkérő figyelmét, és jogszerű-e a fentiek szerinti kiírás? A többi tevékenységet – részben – alvállalkozó bevonásával tudnánk elvégezni. További probléma, hogy a tevékenység végzésére kizárólagos jogosult egyébként kizárás hatálya alatt is áll, azaz nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban. Mi a megoldás ebben a helyzetben?
135. cikk / 154 Önálló közbeszerzők bevonása központosított körbe
Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Az eddigiekben egyes intézményeink önálló közbeszerzők voltak. Amennyiben most a Kbt. 17/B. §-a alapján az összes intézményünket bevonjuk a központosított körbe, akkor a továbbiakban hogyan vonatkozik az önkormányzatra a 40. §-ban megfogalmazott egybeszámítási szabály? Például, ha eddig egy intézmény külön-külön egyszerű közbeszerzési eljárással szerzett be élelmet, mint önálló szervezet – X iskola és Z öregek otthona (az egyszerű eljárást természetesen az értékhatár figyelembevételével alkalmazták: X iskola esetében 18 millió forint, Z öregek otthona esetében 23 millió forint). Ha a két intézményt közbeszerzésileg összevonjuk, akkor más közbeszerzési rezsimben (nyílt eljárás) kell-e lefolytatnunk az X iskolának, illetve a Z öregek otthonának az eljárásait (hiszen 18+23 = 39 millió forint), vagy továbbra is külön-külön szervezetnek tekinthetjük őket, és a következő beszerzéseiket is az egyszerű eljárási rendben tehetik-e meg? És amennyiben az önkormányzat fogja intézni az intézménye helyett annak közbeszerzési eljárásait, akkor az ajánlati, illetve ajánlattételi felhívási hirdetmények I.2.) pontját hogyan kell kitölteni? Az ajánlatkérő más ajánlattevők nevében folytatja a közbeszerzési eljárást?
136. cikk / 154 Egy közbeszerzési eljáráson belül tett önálló és mellette közös ajánlattétel megítélése
Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban egy ajánlattevő (A) önállóan adott ajánlatot, emellett B ajánlattevővel közösen is adott ajánlatot (A és B tehát közös ajánlattevők). Az a kérdés, hogy melyik ajánlat az érvénytelen: A ajánlata, vagy A és B közös ajánlata, vagy mindkettő? Sem a Kbt. 70. §-ának (3) bekezdése, sem pedig a Közbeszerzési Értesítő 2006. december 20-ai különszámának III.2. pontja alapján nem tudjuk eldönteni, hogy mely ajánlatot (ajánlatokat) kellene érvénytelennek nyilvánítanunk.
137. cikk / 154 Részvétel lehetősége ajánlattevői és "erőforrási" minőségben is egy közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Ha egy szervezet részt vesz egy közbeszerzési eljárásban mint ajánlattevő, akkor erőforrásként szerepelhet-e egy másik szervezet ajánlattételében ugyanazon közbeszerzési eljárás során?
138. cikk / 154 Alkalmasság hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására
Kérdés: Milyen feltételeknek kell megfelelnie a gazdálkodónak, ha hulladékkezelési közszolgáltatást szeretne végezni?
139. cikk / 154 Együttes megfelelés szabályai közös ajánlattétel esetén – ajánlatkérői rendelkezés hiányában
Kérdés: A Kbt. 52. §-a lehetőséget biztosít közös ajánlattételre. Valamennyi további kérdésünk arra az esetre vonatkozik, ha a közös ajánlattevők a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint az előírt alkalmassági követelményeknek együttesen is megfelelhetnek, azaz az ajánlatkérő erre vonatkozóan az ajánlati felhívásban nem rendelkezett. Kérdéseink ennek megfelelően a következők: A közös ajánlattevők számára vonatkozóan van-e korlátozás? Az ajánlati felhívás 10 százalék feletti alvállalkozókra vonatkozó alkalmassági előírása értelmezhető-e (utólagosan) a közös ajánlattevőkre is? Az "együttesen való megfelelés" értelmezhető-e úgy, hogy a pénzügyi, gazdasági, műszaki, szakmai alkalmassági feltételek közül – a közös ajánlattevők választása szerint – egyik feltételnek az egyik, a másiknak a másik (és így tovább, akár váltakozva is) megfelelhetnek, vagy a közös ajánlattevők bármelyikének ugyan, de egyedül kell megfelelnie valamennyi alkalmassági előírásnak?
140. cikk / 154 Közös részvételi jelentkezés kizárhatósága időszakos előzetes tájékoztatóban
Kérdés: Eljárást megindító időszakos előzetes tájékoztatóban megadható-e, azaz kikötheti-e az ajánlatkérő azt, hogy a részvételi szakaszban a szándéknyilatkozatot benyújtó cégek nem tehetnek közösen részvételi jelentkezést?
