Új CPV

Kérdés: Mi a lényege az új CPV-nek?
Részlet a válaszából: […] Az új, 2008-as Közös Közbeszerzési Szójegyzék logikája más,mint a 2003-as jegyzéké volt, azaz sokkal inkább termékorientált, mintanyagorientált. Ennek ellenére továbbra sem alkalmas elektronikus katalógusoképítésére, azaz továbbra sem alkalmazható világviszonylatban, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

CPV-megjelölés eltérése

Kérdés: Ha a közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) megjelölése vonatkozásában eltér a KÉ-ben megjelent felhívás az ajánlati dokumentációtól, melyik az irányadó?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként a nyilvánosan meghirdetett információ azirányadó. Amennyiben az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a KözbeszerzésiÉrtesítőben megjelent információ között van különbség, akkor az előbbi tartalmaszámít. Ha azonban a hivatalos fórum adata hibás, lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a közbeszerzési törvény egyik neuralgikus pontjáravonatkozik. Hasonló rendelkezést tartalmaz a Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése is apénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásával összefüggésben. Látni kell ezzel kapcsolatban azt, hogy ezek a rendelkezéseka hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Tanácsi tájékoztatók új értékhatárokra

Kérdés: Hogyan kell érteni az új értékhatárokra vonatkozó tanácsi tájékoztatókat, amikor a törvény nem módosult?
Részlet a válaszából: […] A 2008. évre a 2006. január 15-én hatályba lépett, aközbeszerzésekről szóló, a 2005. évi CLXXII. törvénnyel módosított 2003. éviCXXIX. törvény vonatkozik. A 2007. évhez képest a közösségi értékhatárokbantörtént változás, mely hatással van az ajánlatkérők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Eljárás az értékelési rendszer összeállításának nyilvánvaló hibája esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő, az összességében legkedvezőbb ajánlatok megítélésére szolgáló értékelési rendszer összeállításában olyan nyilvánvaló hibát vét, amelynek következtében az objektíve legkedvezőbb ajánlat kevesebb összpontszámot kap, mint a nála háromszor magasabb teljes vállalási díjat megadó ajánlattevő ajánlata, van-e lehetőség Kbt. szerinti jogorvoslatra, és amennyiben igen, milyen szabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] A bírálati szempont megválasztása és az összességébenlegelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjának választása esetén az értékelésirendszer meghatározása az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik. Az értékelésirendszer összeállításakor a Kbt. 57. § (3) és (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Közös "pályáztatás" lehetősége

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, illetve a Kbt. kizárja-e azt, hogy több ajánlatkérő közösen folytasson le valamilyen közbeszerzést (tehát például nem önkormányzati társulásként, hanem közösen, azaz ajánlatkérőként két ajánlatkérő, illetve egy az adott beszerzés kapcsán létrehozott "ajánlatkérői konzorcium" jelenik meg)? Továbbá van-e lehetőség arra, illetve a Kbt. kizárja-e azt, hogy egy klasszikus ajánlatkérő egy, közszolgáltatói ajánlatkérővel, illetve olyan egyéb gazdasági szereplővel ("magánossal") folytasson le közösen közbeszerzést, aki egyébként nem minősül ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részére válaszunk, hogy a Kbt. nem zárja ki afenti lehetőséget, azaz két vagy több ajánlatkérő lefolytathat közösenközbeszerzést.A kérdés második része vonatkozásában: a Kbt. kifejezettennem zárja ki a felsorolt eseteket, ugyanakkor a gyakorlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Adott eljárás értékhatára alatti ajánlatok minősítése, ajánlattevő kizárhatósága

Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárást – amelynek értéke nem éri el a közösségi értékhatárt – a közösségi eljárásrendben hirdetnek meg, akkor kizárhatók-e azok az ajánlattevők, akiknek ajánlati áruk alatta van a közösségi értékhatárnak? Van-e erre törvényi szabályozás? Például energiaágazatban, építési beruházás esetén az értékhatár: 1 326 163 884 HUF. A kiírásban (felhívásban) a becsült beruházási érték 800 000 000 HUF, de a felhívás a közösségi eljárásrendben, a Kbt. V. fejezete szerint az európai közösségi rendelet V. számú mellékletben jelent meg. Kizárható vagyok-e, ha az én ajánlatom alatta van az értékhatárnak? (A valós ajánlati ár valóban a becsült érték körül van.) Akkor járok el helyesen, ha az ajánlatom az értékhatár fölött van?
Részlet a válaszából: […] Ha közösségi eljárásrendben hirdetnek meg egy közbeszerzésieljárást, ez nem jelenti azt, hogy minden ajánlati árnak/ellenszolgáltatásnakmagasabbnak kell lennie, mint az adott közbeszerzési tárgyra vonatkozóközösségi közbeszerzési értékhatár. Ebből adódóan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Eljárás lefolytatásának kötelezettsége a Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások megrendelése esetén

Kérdés: A Kbt. 296. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében a 4. számú melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése kivételt képez. Beszerzésük során közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatni, vagy ha igen, akkor melyik eljárásrendben?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott rendelkezés azt jelenti, hogy a 4. számúmellékletben szereplő szolgáltatásokra egyszerű, azaz Negyedik rész szerintiközbeszerzési eljárást nem kell lefolytatni. Azonban ha a szolgáltatásiszerződés értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti vagy a közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Haszonbérlet a közbeszerzésben

Kérdés: Tárgya-e a haszonbérlet a közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] Haszonbérlet szerződés alapján – a Ptk. szerint – ahaszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtódolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennekfejében haszonbért fizetni. Az EU közbeszerzési rendszerében az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Eljárási díj 2006. január 15-e előtt indult közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslat esetén

Kérdés: 2006. január 15-e előtt indított közösségi közbeszerzési eljárással kapcsolatban 2006. január 15-e után indított jogorvoslati eljárás esetén mennyi az eljárási díj – 900 000 forint vagy 150 000 forint?
Részlet a válaszából: […] A Mód. Kbt. – hatálybalépéssel kapcsolatos – 132. §-ának (1)bekezdése szerint a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével -2006. január 15-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdettközbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.