Építési beruházások április 1-je után

Kérdés: Változott-e április 1-je után az építési beruházásokra vonatkozó szabályozás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az építési beruházásra vonatkozó, azt közvetlenül érintőszabályozás az alábbiak szerint változott a közbeszerzési törvényben.Meghatározásra került a közmegrendelés fogalma, mely a 243.§ h) pont alapján kivételnek minősül, ha az építési beruházás vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. július 27.
Kapcsolódó címke:

Új CPV

Kérdés: Mi a lényege az új CPV-nek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új, 2008-as Közös Közbeszerzési Szójegyzék logikája más,mint a 2003-as jegyzéké volt, azaz sokkal inkább termékorientált, mintanyagorientált. Ennek ellenére továbbra sem alkalmas elektronikus katalógusoképítésére, azaz továbbra sem alkalmazható világviszonylatban, mint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

CPV-megjelölés eltérése

Kérdés: Ha a közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) megjelölése vonatkozásában eltér a KÉ-ben megjelent felhívás az ajánlati dokumentációtól, melyik az irányadó?
Részlet az állásfoglalásából: […] Főszabályként a nyilvánosan meghirdetett információ azirányadó. Amennyiben az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a KözbeszerzésiÉrtesítőben megjelent információ között van különbség, akkor az előbbi tartalmaszámít. Ha azonban a hivatalos fórum adata hibás, lehetőség...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés a közbeszerzési törvény egyik neuralgikus pontjáravonatkozik. Hasonló rendelkezést tartalmaz a Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése is apénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásával összefüggésben. Látni kell ezzel kapcsolatban azt, hogy ezek a rendelkezéseka hatályos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 21.
Kapcsolódó címke:

Tanácsi tájékoztatók új értékhatárokra

Kérdés: Hogyan kell érteni az új értékhatárokra vonatkozó tanácsi tájékoztatókat, amikor a törvény nem módosult?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2008. évre a 2006. január 15-én hatályba lépett, aközbeszerzésekről szóló, a 2005. évi CLXXII. törvénnyel módosított 2003. éviCXXIX. törvény vonatkozik. A 2007. évhez képest a közösségi értékhatárokbantörtént változás, mely hatással van az ajánlatkérők...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 10.

Eljárás az értékelési rendszer összeállításának nyilvánvaló hibája esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő, az összességében legkedvezőbb ajánlatok megítélésére szolgáló értékelési rendszer összeállításában olyan nyilvánvaló hibát vét, amelynek következtében az objektíve legkedvezőbb ajánlat kevesebb összpontszámot kap, mint a nála háromszor magasabb teljes vállalási díjat megadó ajánlattevő ajánlata, van-e lehetőség Kbt. szerinti jogorvoslatra, és amennyiben igen, milyen szabályok szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bírálati szempont megválasztása és az összességébenlegelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjának választása esetén az értékelésirendszer meghatározása az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik. Az értékelésirendszer összeállításakor a Kbt. 57. § (3) és (4)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. október 29.
Kapcsolódó címke:

Közös "pályáztatás" lehetősége

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, illetve a Kbt. kizárja-e azt, hogy több ajánlatkérő közösen folytasson le valamilyen közbeszerzést (tehát például nem önkormányzati társulásként, hanem közösen, azaz ajánlatkérőként két ajánlatkérő, illetve egy az adott beszerzés kapcsán létrehozott "ajánlatkérői konzorcium" jelenik meg)? Továbbá van-e lehetőség arra, illetve a Kbt. kizárja-e azt, hogy egy klasszikus ajánlatkérő egy, közszolgáltatói ajánlatkérővel, illetve olyan egyéb gazdasági szereplővel ("magánossal") folytasson le közösen közbeszerzést, aki egyébként nem minősül ajánlatkérőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés első részére válaszunk, hogy a Kbt. nem zárja ki afenti lehetőséget, azaz két vagy több ajánlatkérő lefolytathat közösenközbeszerzést.A kérdés második része vonatkozásában: a Kbt. kifejezettennem zárja ki a felsorolt eseteket, ugyanakkor a gyakorlati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:    

Adott eljárás értékhatára alatti ajánlatok minősítése, ajánlattevő kizárhatósága

Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárást – amelynek értéke nem éri el a közösségi értékhatárt – a közösségi eljárásrendben hirdetnek meg, akkor kizárhatók-e azok az ajánlattevők, akiknek ajánlati áruk alatta van a közösségi értékhatárnak? Van-e erre törvényi szabályozás? Például energiaágazatban, építési beruházás esetén az értékhatár: 1 326 163 884 HUF. A kiírásban (felhívásban) a becsült beruházási érték 800 000 000 HUF, de a felhívás a közösségi eljárásrendben, a Kbt. V. fejezete szerint az európai közösségi rendelet V. számú mellékletben jelent meg. Kizárható vagyok-e, ha az én ajánlatom alatta van az értékhatárnak? (A valós ajánlati ár valóban a becsült érték körül van.) Akkor járok el helyesen, ha az ajánlatom az értékhatár fölött van?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha közösségi eljárásrendben hirdetnek meg egy közbeszerzésieljárást, ez nem jelenti azt, hogy minden ajánlati árnak/ellenszolgáltatásnakmagasabbnak kell lennie, mint az adott közbeszerzési tárgyra vonatkozóközösségi közbeszerzési értékhatár. Ebből adódóan az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. július 3.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás lefolytatásának kötelezettsége a Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások megrendelése esetén

Kérdés: A Kbt. 296. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében a 4. számú melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése kivételt képez. Beszerzésük során közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatni, vagy ha igen, akkor melyik eljárásrendben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hivatkozott rendelkezés azt jelenti, hogy a 4. számúmellékletben szereplő szolgáltatásokra egyszerű, azaz Negyedik rész szerintiközbeszerzési eljárást nem kell lefolytatni. Azonban ha a szolgáltatásiszerződés értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti vagy a közösségi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. július 3.
Kapcsolódó címkék:  

Haszonbérlet a közbeszerzésben

Kérdés: Tárgya-e a haszonbérlet a közbeszerzési törvénynek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Haszonbérlet szerződés alapján – a Ptk. szerint – ahaszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtódolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennekfejében haszonbért fizetni. Az EU közbeszerzési rendszerében az az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 22.
Kapcsolódó címkék: