Találati lista:
91. cikk / 170 Közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárás alkalmazása
Kérdés: A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?
92. cikk / 170 Keretmegállapodás kötésének indoka a gyakorlatban
Kérdés: A gyakorlatban mikor kötnek az ajánlatkérők több ajánlattevővel keretmegállapodást?
93. cikk / 170 Közbeszerzési értékhatárok 2010-ben
Kérdés: Változtak-e a 2010. évre a közbeszerzési értékhatárok?
94. cikk / 170 Ajánlattevő választhatósága keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban ajánlatkérőnek az egyedi szerződésekre milyen arányban kell választania ajánlattevők közül?
95. cikk / 170 Keretmegállapodás egy ajánlattevővel
Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
96. cikk / 170 Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás feltétel nélküli alkalmazása
Kérdés: A KT elnökének tájékoztatója szerint (2009. 09. 16., KÉ 108. sz.) "...a Kbt. kizárólag a közszolgáltatók által megvalósított közbeszerzések tekintetében engedi meg a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás feltétel nélküli alkalmazását..." Én erre nem találtam paragrafust, pedig én ezt a mondatot úgy értelmezem, közösségi és nemzeti eljárásrendben is alkalmazhatnám. Jól értem?
97. cikk / 170 Hirdetmény közzététele nélkül induló eljárás nemzeti rezsimben
Kérdés: Nemzeti rezsimben indítható-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás? Milyen mélységben kell ezt a KDB felé dokumentálni, illetve az előzményét vizsgálja-e a KDB?
98. cikk / 170 Verseny és esélyegyenlőség kizárólagos jog esetén
Kérdés: Kizárólagos jog fennállása esetén hogyan biztosítható a verseny és az esélyegyenlőség? És miért nem biztosít az ajánlatkérő lehetőséget részajánlat tételére, ha nyilvánvaló, hogy ez a kizárólagos joggal érintett beszerzési tárgy mellett lehetséges lenne a többi beszerzési tárgy vonatkozásában?
99. cikk / 170 Ajánlatkérői "minőség" nyilvántartása
Kérdés: Kiderül-e a Közbeszerzések Tanácsánál vezetett ajánlatkérői nyilvántartásból, hogy adott ajánlatkérő a Kbt. mely paragrafusa(i) alapján minősül(het) ajánlatkérőnek (például kiderül-e adott közszolgáltatóról, hogy egyúttal klasszikus ajánlatkérőnek is minősül-e)?
100. cikk / 170 Keretmegállapodás több ajánlattevővel
Kérdés: A gyakorlatban ajánlatkérő mely esetekben köt több ajánlattevővel keretmegállapodást? Ez a lehetőség közös ajánlattevőkre, közös ajánlattétel esetére vonatkozik? Honnan lehet megtudni erre irányuló szándékát?
