Találati lista:
81. cikk / 169 Végrehajtási rendeletek az új törvényben
Kérdés: Mikorra várható a végrehajtási rendeletek megjelenése, és milyen körben?
82. cikk / 169 Ajánlatkérők saját eljárásrendje
Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
83. cikk / 169 Kiszerződött tevékenység közbeszereztetése közszolgáltató leányvállalata által
Kérdés: Ha közszolgáltató leányvállalata olyan tevékenységet folytat, amelyet az anyavállalata kiszervezett, az új törvényben marad a jelenleg hatályos törvény 173. §-a szerinti kivétel, azaz nem kell közbeszereznie?
84. cikk / 169 Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében
Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
85. cikk / 169 Összeférhetetlenség értelmezése
Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
86. cikk / 169 Eljárásfajták alkalmazása áru rendeltetése szerint
Kérdés: Közszolgáltató cég részére árubeszerzést kell lefolytatnunk. Az áru egy részét a közszolgáltatásban kívánják felhasználni, a másik részét azonban tovább akarják értékesíteni. Jól gondoljuk-e, hogy a közszolgáltatás részére beszerzendő árut a különös eljárás szerint, a viszonteladás céljából beszerezni kívánt részét pedig az általános eljárás szerint kell beszerezni? (A cég nem rendelkezik kizárólagos joggal az áru eladására, valamint a Közbeszerzések Tanácsánál általános ajánlatkérőként és közszolgáltatóként is bejelentkezett.)
87. cikk / 169 Közbeszerzési értékhatár túllépése folyamatos teljesítés esetén
Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Eddig egy cég végezte a számítógépeink karbantartását, de két év után a megbízási díj elérte a 8 000 000 forint összeghatárt. Kell-e közbeszereztetnünk?
88. cikk / 169 Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában
Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
89. cikk / 169 Ajánlatkérői minőség meghatározása tulajdonosi viszonyok alapján
Kérdés: Társaságunk helyi közösségi közlekedési közszolgáltatást végez a város közigazgatási határain belül kizárólagosan, a helyi önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján. A társaságot a helyi önkormányzat és a helyi Volán-társaság hozta létre, majd a Volán-társaság kivásárlását követően az önkormányzat kizárólagos tulajdonába került. 2008-ban a társaság az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló holding tulajdonába került. A holding a társaság 49 százalékát privatizálta azzal, hogy a vezető tisztségviselőt a közgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel választja, de személyére a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot. Kérdésem, hogy a szerkesztőség álláspontja szerint társaságunk a Kbt. mely fejezete és melyik rendelkezése alapján ajánlatkérő?
90. cikk / 169 Közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárás alkalmazása
Kérdés: A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?
