170 talált cikk a közszolgáltató kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbi kritériumot írta ki a szakmai alkalmasságra egy szolgáltatás megrendeléséhez: "Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: 1. A Kbt. 194. §-a alapján – a szerződést kötő másik fél által kiállított igazolással – az ajánlati felhívás megjelenését megelőző 3 évben tranzakció-kezelő rendszer bevezetésére vonatkozó referenciák ismertetése." Mi eddig mindig a 68. § (1) bekezdését, annak b) pontját alkalmaztuk úgy, hogy az ügyvezető igazgató nyilatkozott a referenciáinkról, mivel a mi referenciáink nem tartoznak a 22. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alá. Alkalmazható-e most is a 68. (1) bekezdés b) pontja, illetve kötelesek vagyunk-e referenciaigazolást beadni?

Kérdés: Változnak-e 2009-ben a közbeszerzési értékhatárok?

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."

Kérdés: Számomra nem teljesen világosak a 2009. április 1-jétől érvényes értékhatárok. Építési beruházásnál mi az az értékhatár, amely után közösségi eljárást kell lefolytatni, mivel az egyszerű eljárásrend 50 százalékát meghaladó értéktől már közösségi eljárásrendben kell lebonyolítani beszerzéseinket?

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?

Kérdés: A beszerzés tárgya szolgáltatásmegrendelés. A dokumentáció a szolgáltatási kategória tekintetében a 2004/18/EK irányelv II. mellékletére hivatkozik. Miről szól ez az irányelv, mit tartalmaz konkrétan a II. melléklet, és hol találjuk meg? Jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő "jogszabálykeresésre" hívja fel, kötelezi a jelentkezőt?

Kérdés: Hogyan kell érteni az új értékhatárokra vonatkozó tanácsi tájékoztatókat, amikor a törvény nem módosult?

Kérdés: Autóbuszt üzemeltető társaságként közszolgáltató ajánlatkérők vagyunk. Az a kérdésünk, hogy a versenytársainkra tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal adhat-e felmentést nekünk a közbeszerzési törvény alkalmazása alól?

Kérdés: Mi indokolhatja a KDB által kiszabott bírság mértékének bíróság általi mérséklését?