167 cikk rendezése:
101. cikk / 167 Jogsértés tájékoztatás függvényében
Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
102. cikk / 167 Közösségi eljárásrend kötelező alkalmazása építési beruházásnál
Kérdés: Számomra nem teljesen világosak a 2009. április 1-jétől érvényes értékhatárok. Építési beruházásnál mi az az értékhatár, amely után közösségi eljárást kell lefolytatni, mivel az egyszerű eljárásrend 50 százalékát meghaladó értéktől már közösségi eljárásrendben kell lebonyolítani beszerzéseinket?
103. cikk / 167 Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
104. cikk / 167 Dokumentáció irányelvre hivatkozásának jogszerűsége
Kérdés: A beszerzés tárgya szolgáltatásmegrendelés. A dokumentáció a szolgáltatási kategória tekintetében a 2004/18/EK irányelv II. mellékletére hivatkozik. Miről szól ez az irányelv, mit tartalmaz konkrétan a II. melléklet, és hol találjuk meg? Jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő "jogszabálykeresésre" hívja fel, kötelezi a jelentkezőt?
105. cikk / 167 Tanácsi tájékoztatók új értékhatárokra
Kérdés: Hogyan kell érteni az új értékhatárokra vonatkozó tanácsi tájékoztatókat, amikor a törvény nem módosult?
106. cikk / 167 Versenyhivatali felmentés a Kbt. alkalmazása alól
Kérdés: Autóbuszt üzemeltető társaságként közszolgáltató ajánlatkérők vagyunk. Az a kérdésünk, hogy a versenytársainkra tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal adhat-e felmentést nekünk a közbeszerzési törvény alkalmazása alól?
107. cikk / 167 Bírságmérséklés bíróságon
Kérdés: Mi indokolhatja a KDB által kiszabott bírság mértékének bíróság általi mérséklését?
108. cikk / 167 Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége
Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
109. cikk / 167 Bírság meghatározásakor irányadó szempontok
Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
110. cikk / 167 Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
