EU-s hirdetmények "feladója"

Kérdés: Mi számít az EU hivatalos lapjában történő feladásnak? Az ajánlatkérő általi feladás, avagy a Szerkesztőbizottság általi feladás? Kinek kell feladnia a hirdetményt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése értelmében hirdetmény közzétételén közösségi értékhatár felett az Európai Unió hivatalos lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában történő közzétételt kell érteni, amely hirdetményt az említett jogszabályhely (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Szennyvízelvezetési közszolgáltatásra irányadó szabályok

Kérdés: A szennyvízelvezetési közszolgáltatásra vonatkoznak-e a közösségi, illetve a nemzeti értékhatáros közbeszerzések különös eljárási szabályai?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 161. §-ának (2) bekezdése szerint a különös közbeszerzési eljárásra vonatkozó előírásokat (amelyek a vízügyi, az energia-, a közlekedési és az elektronikus hírközlési ágazatokra terjednek ki) alkalmazni kell a szennyvíz-elvezetési szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Szolgáltatási koncesszió

Kérdés: Milyen előírásokat tartalmaz a Kbt. a szolgáltatási koncesszióra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 242. §-ának (4) bekezdése szerint a szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Közbeszerzési terv készítésének kötelezettsége

Kérdés: Mit értünk közbeszerzési terven? Mely ajánlattevők részére írja elő kötelezettségként a Kbt. a közbeszerzési terv készítését?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésben a közbeszerzési tervnek kiemelkedő szerepe van. Abból ugyanis az ajánlattevők előre láthatják, hogy bizonyos ajánlattevők egy évi időtartamra milyen eljárásokat kívánnak indítani. A közbeszerzési tervből emellett az is látható, hogy milyen nagyságú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatos általános szabályok között rendelkezik az ajánlatételi határidő időtartamáról, annak meghosszabbíthatóságáról, lerövidíthetőségéről. Emellett egyes eljárásfajtáknál külön határidőket állapít meg, míg másoknál visszautal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Értelmezések különös közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. VII. fejezete szerinti különös közbeszerzési eljárásokban mit jelent a 272. § (3) bekezdése szerinti, "nem kell alkalmazni" kitétel? Azt, hogy bár nem kell alkalmazni, de lehet, vagy azt, hogy amennyiben a feltételek nem állnak fenn, az alkalmazás nem megengedett?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 272. § (3) bekezdésének szabályozása kiemeli a VII. fejezet hatálya alól azt a beszerzést és tervpályázati eljárást, amely nem függ össze közvetlenül az ajánlatkérőnek az említett jogszabályhely (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Előminősítés

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben az előminősítés? Tartalmaz-e erre rendelkezéseket az új Kbt.?
Részlet a válaszából: […] Az előminősítésnek az ún. különös közbeszerzési eljárásokban van jelentősége. Ennek egyik fajtája az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás.Az említett eljárásfajtában az ajánlatkérő – a Kbt. 215. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Alvállalkozó gyártó, egyben forgalmazó ajánlattevő esetén

Kérdés: Terméket gyártó és forgalmazó cég esetében hogyan kell értelmezni az alvállalkozó fogalmát, tekintettel arra, hogy nagykereskedelmi tevékenysége révén több gyártó termékeit is forgalmazza? Ajánlattevőként hogyan jelenjen meg a gyártó, aki más vállalkozás termékét 10 százalék alatti vagy feletti mennyiségben bevonja a teljesítésbe, avagy az a nagykereskedő, aki saját termékei mellett mások áruit is forgalmazza? Ez esetben ők nem alvállalkozók?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 2. pontja határozza meg az alvállalkozó fogalmát. E szerint az a szervezet (személy) minősül a közbeszerzési eljárás szempontjából alvállalkozónak, amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés céljából, e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a különös közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályai között egyaránt tartalmazza az egyszerűsített eljárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Egyedi beszerzési tárgyak

Kérdés: Milyen közbeszerzési eljárást kell alkalmazni azon beszerzési tárgy esetében, amelyre kizárólagosság miatt egyetlen ajánlattevő képes ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében – a Kbt. 125. §-ának (2) bekezdés b) pontja alapján – az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
1
2
3
4