Találati lista:
141. cikk / 168 Részajánlat-tételi lehetőségről ismételten egyszerű eljárásban
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 28. számában, a 671. válaszban bár a jogi levezetés helyes, véleményünk szerint mégsem pontos, hiszen egyéb jogszabályból az a következtetés vonható le, hogy egyszerű eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel. Konkrétan a 15/2004. IM rendelet 23. számú mellékletében szereplő hirdetménymintára gondolunk, amelynek II.1.8. pontja alapján lehet erre következtetni. Egyébként a szerkesztőbizottság jogi lektorai is gond nélkül átengedik az így készült ajánlattételi felhívásokat. (A fenti álláspontunkat emellett érintettük az adott számban megjelent 651-es kérdésünkben is, és ott ezt nem kifogásolták). Mi a helyes eljárás?
142. cikk / 168 Melegvíz-ellátás mint közbeszerzési tárgy
Kérdés: Az új Kbt. szerint minek minősül egy lakóház használati melegvíz-ellátása oly módon, hogy egy közös kazánról leválasztjuk az egyéni fűtésrendszert úgy, hogy saját pincegázkazánt létesítünk és kéményt építünk, de a meglévő csőhálózatot csak részben újítjuk fel? Ez építőipari szolgáltatás vagy beruházás?
143. cikk / 168 "Szubalvállalkozó" a közbeszerzésben
Kérdés: Az ún. szubalvállalkozóval nem foglalkozik a közbeszerzési törvény. Hogyan lehet kiszűrni, hogy ajánlattevő ne "épülhessen" be a "10 százalékos" alvállalkozó alá?
144. cikk / 168 Hibásan megjelenő ajánlati felhívás, dokumentáció kötelező megvétele
Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "ajánlati felhívásban" – tisztelet a lektornak, de mégis – hiba van. Kitől lehet kérdezni? Ezzel összefüggésben egy másik kérdés: a felhívásból nem lehet egyértelműen megítélni, hogy képes lehet-e az ajánlattevő a teljesítésre, következésképpen megvegye-e a dokumentációt. Ez esetben azt a választ is adják, hogy azért, mert az "ajánlati felhívást" elolvasta, még nem ajánlattevő, csak akkor, ha megvette a dokumentációt. Jogszerűen utasítják-e el az ajánlattevő kiegészítő kérdését ilyenkor? Mit lehet tenni az említett esetben?
145. cikk / 168 Érvénytelen ajánlat egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű eljárás bírálati szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határoztuk meg. Rendelkezni kívántunk arra az esetre, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be úgy, hogy az a nyertes, aki a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozattal magasabb forgalmat igazol. A jogi lektor véleménye szerint ez ellentétes a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésével, így ezt kiemeltük a felhívásból. Ezek után mi a teendő, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be? Amennyiben eredménytelenné kell nyilvánítani az eljárást, akkor azt a Kbt. mely pontjára hivatkozva kell megtenni?
146. cikk / 168 Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei
Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
147. cikk / 168 Hiánypótlás azonos adattartalommal
Kérdés: Lehet-e hiánypótlást többször ugyanarra a hiányra biztosítani az eljárás eredményessége érdekében?
148. cikk / 168 Eredményhirdetés a nyertes ajánlattevő távollétében
Kérdés: A 481-es kérdésre adott válaszukat továbbgondolva, mi történik akkor, ha a nyertes ajánlattevő nem jelenik meg az eredményhirdetésen? Ha a törvény szövegét szó szerint értelmezzük, akkor nincs módja az ajánlatkérőnek más módon beszerezni a tájékoztatóban közzéteendő információt a vállalkozási formáról. Az ajánlatkérő mit írjon ilyenkor a tájékoztatóba, és mit fog szólni ehhez a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége?
149. cikk / 168 Közbeszerzési terv minimális tartalma
Kérdés: Mi a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési terv minimális tartalma?
150. cikk / 168 Szerződéskötés jogorvoslati eljárás esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja, és az eljárás további szakaszaiból kizárja, és erről a döntésről a Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése szerint az ötödik napon írásban értesíti az érvénytelen ajánlatot tevőt. Ez esetben előfordulhat, hogy az írásbeli értesítés kézhezvételéig a döntéshozó az eljárást lezáró határozatot meghozza. Ha a kizárásról szóló döntést az ötödik (vagy a kézbesítési okok miatt hatodik) napon tudja csak az érvénytelen ajánlattevő a döntőbizottságnál megtámadni, a szerződést meg kell-e kötni az érvényes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő nyolcadik napon abban az esetben, ha az érvénytelen ajánlatot tevő a kizárás megtámadására vonatkozó kérelmét az ajánlatkérőhöz is eljuttatja, de a döntőbizottság még nem kereste meg az ajánlatkérőt?
