Találati lista:
411. cikk / 558 Nemzeti elbánásban részesülő termékek
Kérdés: A dokumentációban szerepel egy olyan nyilatkozat, amiben fel kell sorolni az ajánlott termékeket annak megjelölésével, hogy az adott termék nemzeti elbánásban részesül-e vagy sem. Honnan lehet tudni, hogy egy termék nemzeti elbánásban részesül? Mi szabályozza ezt a kérdést? Továbbá kérdésünk, hogy ha egy adott, az ajánlattevő által ajánlott termék nem részesül nemzeti elbánásban, ez közbeszerzési szempontból milyen következményekkel jár?
412. cikk / 558 Nyilatkozatok "egyesítése"
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetővé tette a közös ajánlattételt konzorcium keretében. Előírta, hogy a közös ajánlattevőknek az ajánlathoz csatolni kell az együttműködésről szóló megállapodást, valamint nyilatkozniuk kell az egyetemleges felelősségvállalásról, és a megállapodást, valamint a nyilatkozatot cégszerű aláírással kell ellátni. Érvénytelen az ajánlat, ha a fentieket egy dokumentum keretében nyújtjuk be, de az tartalmilag és formailag is megfelel a kiírásban foglaltaknak?
413. cikk / 558 Dokumentáció adatainak átadása
Kérdés: Az ajánlattevő a dokumentáció adatait, információit átadhatja-e harmadik személynek, és ha igen, mely személyeknek, milyen terjedelemben és céllal? Ezt adott esetben az ajánlatkérő vagy általában a jogszabály határozza meg?
414. cikk / 558 Dokumentáció tartalmának és tartalomjegyzékének eltérése
Kérdés: Mit tehet, illetve mit kell tennie az ajánlattevőnek akkor, ha észreveszi, hogy a dokumentáció tartalma nem felel meg a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak, illetve az egyes részeiben eltér a hirdetményben – kiírásban – foglaltaktól?
415. cikk / 558 Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén
Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
416. cikk / 558 Önkéntes csatlakozás tárgya
Kérdés: Az önként csatlakozók termékhez vagy szerződéshez csatlakoznak? Azaz van egy élő keretmegállapodás az egyik kiemelt termékre, adott egy önként csatlakozó, a keretmegállapodás alapján megköti az egyedi szerződést. Lejár a keretmeg állapodás, majd a szerződés is, kiírják a keretmeg állapodásra az új eljárást, megkötik a keretmegállapodást. Milyen szabály vonatkozik az önként csatlakozóra?
417. cikk / 558 Szerződéstervezet készítése ajánlattevő által
Kérdés: Az utóbbi időben több olyan közbeszerzési pályázaton vettünk részt, ahol az ajánlatkérő előírta, hogy az eljárás eredményeként megkötendő szerződés tervezetét az ajánlattevő készítse el ajánlata mellékleteként. Kérdésünk az, hogy milyen jogszabályi alapon várhatja el ezt az ajánlatkérő? Honnan tudhatja az ajánlattevő a szerződés ajánlatkérő által igényelt paramétereit? A kérdéssel kapcsolatos további problémánk, hogy az ajánlatkérő kizárhatja-e azt az ajánlattevőt az eljárásban, akinek – amelynek – szerződéstervezete az ajánlatkérő szerint nem felel meg az általa elvárt feltételeknek?
418. cikk / 558 Együttműködési megállapodás csatolásának kötelezettsége közös ajánlattétel esetén
Kérdés: Közös ajánlattétel esetén az ajánlatkérő kötelezheti-e az ajánlattevőt arra, hogy az együttesen ajánlatot tevők csatolják az együttműködésüket tartalmazó megállapodást akkor, ha egyébként nem követeli meg a közös nyertesektől gazdasági társaság létrehozását? Tartalmaz-e erre előírást a Kbt.?
419. cikk / 558 Ajánlatkérői honlap és Közbeszerzési Értesítő tartalmának eltérése
Kérdés: Az eljárásban 150 millió forint becsült értékű árubeszerzés történt. Először a keretmegállapodásos partnerek között volt cégünk, majd az összegezést az ajánlatkérő kijavította, és a hármas keretszámba nem kerültünk be. Az Értesítőben megjelent a felhívás, de abban nem szerepelt a hármas keretszám, bár a kiíró honlapján lévő verzióban valóban benne van a keretszám is. Melyik az irányadó?
420. cikk / 558 Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel
Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
