Találati lista:
11. cikk / 29 Ajánlatkérő eljárása versenykorlátozás esetén
Kérdés: Az 1996. évi LVII. törvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, Tpvt.) 11. §-a rendelkezik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról. Egy többszakaszos közbeszerzési eljárás során, ahol az ajánlatkérő keretszámot határozott meg, nem versenykorlátozó-e az, ha a részvételi szakaszban jelentkezést benyújtó ajánlattevők közül például három cégnek részben azonos a tulajdonosi köre, illetve a céget jegyző személye is? Mennyiben más a helyzet akkor, ha az eljárás időszakos előzetes tájékoztatóval indul – amely nem tartalmaz még információt a keretszámra vonatkozóan –, részvételi szándékát a fent megjelölt kör nyújtja be, és az ajánlatkérő a részvételi felhívásban kívánja korlátozni az ajánlattételi szakaszba jutók körét? Ez esetben lehet-e szó versenykorlátozásról? Amennyiben bármelyik esetben felmerül a verseny korlátozása, mit kell tennie az ajánlatkérőnek?
12. cikk / 29 Kizárólagos jog jogosultjának megjelenése ajánlattevőként ugyanazon eljárásban
Kérdés: Ha egy gazdasági szereplő egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésében közvetlenül részt venne, ám mivel tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, és egyben kizárólagos forgalmazója és gyártója is egy szoftvernek, így a Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése szerint kivételnek tekinthető, emiatt az ajánlattevő nem nevezi meg alvállalkozóként a részvételre jelentkezésében/ajánlatában, akkor ez a gazdasági szereplő ugyanabban az eljárásban lehet-e részvételre jelentkező/ajánlattevő?
13. cikk / 29 Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél
Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
14. cikk / 29 Kapcsolt vállalkozások külön-külön ajánlattétele egy eljárásban
Kérdés: Egy eljárásban a vállalkozásunk és a kapcsolt vállalkozásunk tehet-e külön-külön ajánlatot az új szabályozás szerint? (A vállalkozások közötti kapcsolt jelleg úgy valósul meg, hogy a mi vállalkozásunk 100 százalékban tulajdonosa annak a vállalkozásnak, mely szintén ajánlattevőként kíván indulni az adott közbeszerzési eljárásban.)
15. cikk / 29 Nemzetbiztonsági beszerzések
Kérdés: Figyelemmel arra, hogy a nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet tavaly év vége óta hatálytalan, a gyakorlatban hogyan kell lebonyolítani ezeket a beszerzéseket?
16. cikk / 29 Nemzetbiztonsági beszerzések szabályozása
Kérdés: Megjelent-e már a nemzetbiztonsági beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet? Ha nem, akkor milyen rendelet szabályozza ezeket a beszerzéseket?
17. cikk / 29 Ajánlati felhívás jegyzéken nem szereplő társaságnak
Kérdés: A nemzetbiztonsági jellegű közbeszerzések esetén küldhető-e olyan társaságnak felhívás ajánlattételre, amely nem szerepel a jegyzéken?
18. cikk / 29 Dokumentáció kezelésének ellenőrzése "nemzetbiztonsági" tárgyú beszerzéseknél
Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?
19. cikk / 29 TBT mint alkalmassági feltétel előírása
Kérdés: Nemzetbiztonsági beszerzéseknél látjuk, hogy szinte minden beszerzésnél az ajánlatkérő feltételként írja elő a legmagasabb szintű TBT meglétét. Olyan esetekben is, amikor véleményünk szerint a beszerzés tárgya ezt nem indokolja. Megtámadhatjuk ez alapján a kiírást, és ha igen, milyen indokkal?
20. cikk / 29 Eljárás adatvédelmi rendelkezések megsértése esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő kikötötte, hogy amennyiben az ajánlattevő teljesítése során állam-, illetve szolgálati titok jut tudomására, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. kormányrendelet vonatkozó előírásai alapján jár el. Melyek ezek az előírások konkrétan?
