Előzetes vitarendezés feltételes közbeszerzés esetében

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az eredménnyel szemben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be. Véleményünk szerint a nyertes ajánlattevő által tett ajánlat érvénytelen, mert nem felel meg a műszaki leírásban előírt követelményeknek. Az ajánlatkérő elutasította a vitarendezési kérelmünket arra hivatkozással, hogy feltételes közbeszerzést folytatott le, és a feltétel bekövetkezése miatt végül nem fog szerződést kötni. Az ajánlatkérőnek valóban nem kell válaszolnia az előzetes vitarendezési kérelmünkre amiatt, hogy nem akar szerződést kötni? Egyáltalán dönthet így az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy tűnik, hogy az előzetes vitarendezési kérelem benyújtására az összegezés megküldését követően került sor, ezért az összegezés tartalma alapján a közbeszerzési eljárásnak van eredménye és megjelölt nyertes ajánlattevője. A Kbt. 80. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Hiba a szakmai ajánlatban

Kérdés: Az ajánlatkérő központosított közbeszerzés során árubeszerzésre irányuló versenyújranyitással eljárást kezdeményezett az IDPR-ben. Az ajánlatkérő részéről az ajánlattételi felhívásban az alábbi előírás került rögzítésre: „24. Az ajánlathoz csatolandó: 24.2. az ajánlati ár (összesen ár) részletezését tartalmazó Ajánlattételi lapot a műszaki leírásban előírt műszaki tartalommal összhangban. Az Ajánlattételi lapot szerkeszthető formában, a jelen felhívás 20.1. és 21. pontjában előírtak szerinti .xls-fájlban is kérjük beadni. … Amennyiben az ajánlatban benyújtott Ajánlattételi lap és az .xls-dokumentum között eltérés van, az ajánlatkérő az ajánlat részeként benyújtott Ajánlattételi lapot tekinti irányadónak. Az ajánlattételi lapot az ajánlatkérő a Kbt. 3. § 37. pontja szerinti szakmai ajánlatnak tekinti.” A beérkezett ajánlatok értékelése, vizsgálata során az első helyen rangsorolt ajánlattevő az ajánlattételi lapon szerepeltetett ártáblázatát a szakmai ajánlatnak minősített dokumentumban az ajánlattételi felhívás 6. pontjában megadott „A közbeszerzés tárgya és mennyisége” adatokat további cikkszám szerint azonos tételekkel egészítette ki. A cikkszám szerinti tételek így hat esetben duplikálásra kerültek, azonban a megajánlott ajánlati ár meghatározására az ajánlatkérő által meghatározott tételek figyelembevételével került sor. A szerkeszthető formában, .xls-fájlban benyújtott dokumentumban az ajánlattevő az ajánlatát a pontos beszerzési tárgyra, duplikált tételek nélkül megtette (vagyis ez a dokumentum tartalmazza a helyes megajánlást). Ebben az esetben a szakmai ajánlatnak tekintendő pdf-fájlban a hat tétel ismétlődése tekinthető-e adminisztratív hibának, figyelemmel az ajánlati árra – amely a helyes mennyiségre vonatkozik –, így megállapítható-e az ajánlat érvényessége? Tekintettel arra, hogy nem átalánydíjas szerződés megkötéséről van szó, ebben az esetben miként lehet figyelembe venni a Kbt. 78. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] Elsőként jelezni szeretnénk, hogy az egzakt válasz megadásához szükséges lenne a közbeszerzési dokumentumok és az ajánlat egésze, de különösen az értékelési szempontrendszer, a felolvasólap, az ajánlattételi adatlap és az .xls teljes tartalmának ismerete. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Gyártói termékleírás

Kérdés: Speciális csomagolástechnikai gépek beszerzésére uniós nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk. A közbeszerzési műszaki leírásban részletesen meghatároztuk az elvárt műszaki paramétereket, valamint azt, hogy a műszaki paraméterek igazolására a gyártó által kiállított termékleírást kell benyújtania az ajánlattevőnek. A műszaki szakértőnk szerint el kellene fogadnunk a termék hazai forgalmazója által kiállított termékleírást is. Megtehetjük ezt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumban foglalja össze mindazokat az elvárásokat, amelyekre tekintettel a gazdasági szereplők megteszik ajánlatukat. Ennek részét képezi a közbeszerzési műszaki leírás is. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 57. §-a tartalmazza, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Százalékos környezetvédelmi követelmény teljesítése

Kérdés: Hogyan kell a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet grafikai papírra vonatkozó százalékos követelményét teljesíteni keretmegállapodás esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül gyakorlatias, hiszen a közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet általánosan fogalmaz akkor, amikor százalékos követelményeket ír elő a közbeszerzés környezetvédelmi tartalma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Referenciaigazolás tartalma

Kérdés: A referenciaigazolásokba bele lehet foglalni a saját kivitelezés százalékos arányát, illetve hogy saját szakember (felelős műszaki) bevonásával megvalósult kivitelezés?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő további információt kíván közölni a referencialeírásában, vagy a referencia igazolója ezt hasznosnak tartja, úgy természetesen erre lehetősége van. Annak nincs akadálya, hogy a közölt referenciaigazolás tartalma gazdagabb, teljeskörűbb legyen. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Referencia igazolása

Kérdés: A referencia nyújtója egy olyan ajánlatkérő, aki ugyan be van jelentkezve a Kbt. hatálya alá, mint közszolgáltató és mint közjogi szervezet is, de ahogy látom, valójában nem végez közbeszerzést klasszikus ajánlatkérőként, csak közszolgáltatóként. Definiálhatom-e ezt az ajánlatkérőt közszolgáltatónak, és így a nála végzett munkákat nem kell referenciaigazolással igazolnom?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § előírására utal, mely áru- és szolgáltatásbeszerzés esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Kiegészítő tájékoztatás jelentősége

Kérdés: Egy vállalkozási szerződésünk teljesítése kapcsán vita van a megrendelő és közöttünk az egyik teljesítési feltétel értelmezésében. A megrendelőnk egy kiegészítő tájékoztatásra adott válaszára hivatkozik a vitás pont kapcsán. Valóban lehet egy kiegészítő tájékoztatásra hivatkozni a szerződés teljesítésekor?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatásnak érdemi szerepe van nemcsak az ajánlattétel során, hanem a szerződés teljesítési szakaszában is. Bár a szerződés az esetek többségében egy rövidebb aláírt dokumentum, de valójában a közbeszerzési eljárás teljes iratanyaga a részét képezi....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Zöld követelményrendszer teljesítése

Kérdés: A Zöld kormányrendeletben kiváltható-e a beltéri takarítási szolgáltatásra vonatkozó követelmény környezetvédelmi irányítási rendszer előírásával alkalmassági követelményként vagy szerződéskötési követelményként?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 5. §-a a beltéri takarítási szolgáltatásra vonatkozó kötelező követelmények között műszaki leírást vagy szerződési feltételt említ, ami azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.

Referenciatermék megajánlása

Kérdés: Egy árubeszerzéses közbeszerzési eljáráson indultunk. Az eljárásban ugyanazt a terméket ajánlottuk meg, mint amit az ajánlatkérő referenciatermékként megjelölt. Ezért nem is csatoltunk részletes táblázatot a termék paramétereiről, csak nyilatkoztunk, hogy ugyanazt ajánljuk. Az ajánlatkérő érvénytelenítette az ajánlatunkat a szakmai ajánlat hiánya miatt. Kérdésünk, hogy ez jogszerű döntés volt?
Részlet a válaszából: […] A referenciatermék mint példa megadása gyakran alkalmazott – bár jogszabály szerint kivételes – eszköze az ajánlatkérőknek, hogy a beszerzési igényüket pontosítsák, az ajánlattétel könnyebbé és egyszerűbbé váljon, ugyanakkor a szakmai ajánlat megléte, a szakmai ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Hiánypótlás szakember megnevezése esetében

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalásukat. A Dezső-féle közbeszerzési kommentárban olyan magyarázat szerepel, mely szerint a jogorvoslati fórum gyakorlata jó ideig következetes volt abban a tekintetben, hogy – a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási korlátra figyelemmel – nem engedett hiánypótlást sem a szakember megnevezésének elmaradása, sem az alátámasztó dokumentum hiánya esetén, mivel ezeket szakmai ajánlatnak tekintette (lásd például a Közbeszerzési Döntőbizottság D.339/15/2017. vagy a D.358/9/2017. számú határozatait). A Döntőbizottság a magyarázat értelmében 2019-től kezdődően aztán eltérő megközelítést kezdett alkalmazni, amelynek lényege az, hogy nem tekintette a Kbt. 3. § 37. pont szerinti szakmai ajánlat körébe tartozónak sem a szakemberekkel kapcsolatos részszempont tekintetében tett ajánlatot, sem a szakember megnevezésének, illetőleg az ajánlati tartalomhoz kapcsolódó, annak ellenőrzéséhez szükséges, az ajánlat valóságtartalmának igazolása céljából becsatolt dokumentumokat, és erre figyelemmel ezek tekintetében a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti korlátot sem látta alkalmazhatónak. A hivatkozott döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság D.356/15/2019. számú határozata, amelyben az ajánlatkérő nem kérte a bevonni kívánt szakember megnevezését. Amennyiben egy eljárásban az alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontként meghatározott szakember megnevezését és önéletrajzát is kérte az ajánlatkérő, jogszerűen nyilvánítja-e érvénytelennek azt az ajánlatot, amely nem tartalmazza a szakember megjelölését?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott D.339/15/2017. döntés esetében értékelési szempont volt az érintett szakember tapasztalata, ahol a hiánypótlást nem engedte az ajánlatkérő.A jelen esetben a Kbt. 71. § (8) bekezdés a) pontja alapján a hiánypótlás a Kbt. 2. § (1)–(3) bekezdésében foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.
1
2
3
34