Százalékos környezetvédelmi követelmény teljesítése

Kérdés: Hogyan kell a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet grafikai papírra vonatkozó százalékos követelményét teljesíteni keretmegállapodás esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül gyakorlatias, hiszen a közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet általánosan fogalmaz akkor, amikor százalékos követelményeket ír elő a közbeszerzés környezetvédelmi tartalma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Referenciaigazolás tartalma

Kérdés: A referenciaigazolásokba bele lehet foglalni a saját kivitelezés százalékos arányát, illetve hogy saját szakember (felelős műszaki) bevonásával megvalósult kivitelezés?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő további információt kíván közölni a referencialeírásában, vagy a referencia igazolója ezt hasznosnak tartja, úgy természetesen erre lehetősége van. Annak nincs akadálya, hogy a közölt referenciaigazolás tartalma gazdagabb, teljeskörűbb legyen. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Referencia igazolása

Kérdés: A referencia nyújtója egy olyan ajánlatkérő, aki ugyan be van jelentkezve a Kbt. hatálya alá, mint közszolgáltató és mint közjogi szervezet is, de ahogy látom, valójában nem végez közbeszerzést klasszikus ajánlatkérőként, csak közszolgáltatóként. Definiálhatom-e ezt az ajánlatkérőt közszolgáltatónak, és így a nála végzett munkákat nem kell referenciaigazolással igazolnom?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § előírására utal, mely áru- és szolgáltatásbeszerzés esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Kiegészítő tájékoztatás jelentősége

Kérdés: Egy vállalkozási szerződésünk teljesítése kapcsán vita van a megrendelő és közöttünk az egyik teljesítési feltétel értelmezésében. A megrendelőnk egy kiegészítő tájékoztatásra adott válaszára hivatkozik a vitás pont kapcsán. Valóban lehet egy kiegészítő tájékoztatásra hivatkozni a szerződés teljesítésekor?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatásnak érdemi szerepe van nemcsak az ajánlattétel során, hanem a szerződés teljesítési szakaszában is. Bár a szerződés az esetek többségében egy rövidebb aláírt dokumentum, de valójában a közbeszerzési eljárás teljes iratanyaga a részét képezi....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Zöld követelményrendszer teljesítése

Kérdés: A Zöld kormányrendeletben kiváltható-e a beltéri takarítási szolgáltatásra vonatkozó követelmény környezetvédelmi irányítási rendszer előírásával alkalmassági követelményként vagy szerződéskötési követelményként?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 5. §-a a beltéri takarítási szolgáltatásra vonatkozó kötelező követelmények között műszaki leírást vagy szerződési feltételt említ, ami azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.

Referenciatermék megajánlása

Kérdés: Egy árubeszerzéses közbeszerzési eljáráson indultunk. Az eljárásban ugyanazt a terméket ajánlottuk meg, mint amit az ajánlatkérő referenciatermékként megjelölt. Ezért nem is csatoltunk részletes táblázatot a termék paramétereiről, csak nyilatkoztunk, hogy ugyanazt ajánljuk. Az ajánlatkérő érvénytelenítette az ajánlatunkat a szakmai ajánlat hiánya miatt. Kérdésünk, hogy ez jogszerű döntés volt?
Részlet a válaszából: […] A referenciatermék mint példa megadása gyakran alkalmazott – bár jogszabály szerint kivételes – eszköze az ajánlatkérőknek, hogy a beszerzési igényüket pontosítsák, az ajánlattétel könnyebbé és egyszerűbbé váljon, ugyanakkor a szakmai ajánlat megléte, a szakmai ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Hiánypótlás szakember megnevezése esetében

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalásukat. A Dezső-féle közbeszerzési kommentárban olyan magyarázat szerepel, mely szerint a jogorvoslati fórum gyakorlata jó ideig következetes volt abban a tekintetben, hogy – a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási korlátra figyelemmel – nem engedett hiánypótlást sem a szakember megnevezésének elmaradása, sem az alátámasztó dokumentum hiánya esetén, mivel ezeket szakmai ajánlatnak tekintette (lásd például a Közbeszerzési Döntőbizottság D.339/15/2017. vagy a D.358/9/2017. számú határozatait). A Döntőbizottság a magyarázat értelmében 2019-től kezdődően aztán eltérő megközelítést kezdett alkalmazni, amelynek lényege az, hogy nem tekintette a Kbt. 3. § 37. pont szerinti szakmai ajánlat körébe tartozónak sem a szakemberekkel kapcsolatos részszempont tekintetében tett ajánlatot, sem a szakember megnevezésének, illetőleg az ajánlati tartalomhoz kapcsolódó, annak ellenőrzéséhez szükséges, az ajánlat valóságtartalmának igazolása céljából becsatolt dokumentumokat, és erre figyelemmel ezek tekintetében a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti korlátot sem látta alkalmazhatónak. A hivatkozott döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság D.356/15/2019. számú határozata, amelyben az ajánlatkérő nem kérte a bevonni kívánt szakember megnevezését. Amennyiben egy eljárásban az alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontként meghatározott szakember megnevezését és önéletrajzát is kérte az ajánlatkérő, jogszerűen nyilvánítja-e érvénytelennek azt az ajánlatot, amely nem tartalmazza a szakember megjelölését?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott D.339/15/2017. döntés esetében értékelési szempont volt az érintett szakember tapasztalata, ahol a hiánypótlást nem engedte az ajánlatkérő.A jelen esetben a Kbt. 71. § (8) bekezdés a) pontja alapján a hiánypótlás a Kbt. 2. § (1)–(3) bekezdésében foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Gyártó ajánlattevőként

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson indultunk, amely eszközbeszerzésre vonatkozik. A bontási jegyzőkönyvből megtudtuk, hogy az általunk ajánlott terméket gyártó vállalat is ajánlatot tett. Emiatt a mi ajánlatunk most érvénytelennek minősíthető?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. rendelkezik a többes megjelenés tilalmáról, amely szerint a verseny tisztaságának megőrzése érdekében a gazdasági szereplők egyidejűleg milyen szerepkörben vehetnek részt a közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 36. § (1) bekezdése alapján egy ajánlattevő a) nem tehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

ÁSZF módosítása DBR esetében

Kérdés: A DBR felállítására irányuló részvételi felhívás közbeszerzési dokumentációjában el kellett fogadnia a jelentkezőknek az ÁSZF-et, mely a későbbi egyedi szerződések mellékletévé válik. Ezt szeretné módosítani az ajánlatkérő úgy, hogy véleményem szerint a részvételi szakaszban ezt nem is kérhette volna. Megteheti a módosítást most úgy, hogy olyan adattartalomhoz nyúl vissza, amit már nem módosíthat? A Közbeszerzési Hatóság DBR-útmutatója ezt a kérdés nem tárgyalja részletesen.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett Közbeszerzési Hatóság Útmutatója a „Dinamikus Beszerzési Rendszerről (2022.02.10)” szerint: „Ugyan a pontos műszaki leírást, mennyiséget, szerződéses feltételeket majd csak az ajánlattételi felhívással egyidejűleg kell a közbeszerzési dokumentumok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:    

Teljesítés igazolása

Kérdés: Felhasználható-e az a teljesítési igazolás, amely megfelel a követelményeknek, minden információt tartalmaz, még a szerződészerű teljesítést is, továbbá részletezi, hogy milyen okból kellett kötbért fizetnie a nyertes konzorcium egyik tagjának?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a teljesítésigazolás kiállításáról az alábbiak szerint rendelkezik:„135. § (1) A felek a szerződésben az ellenérték kifizetésére irányadó jogszabályokat figyelembe véve rendelkeznek a teljesítés tényének írásbeli elismeréséről, a teljesítésigazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
34