Mintapéldány benyújtása

Kérdés: Hogyan jár el az ajánlatkérő helyesen abban az esetben, ha jogszabállyal ellentétes műszaki leírás alapján nyújtott be az ajánlattevő egy, a jogszabálynak megfelelő mintapéldányt (az alkalmasság igazolása körében)? A mintapéldány a jogszabálynak megfelelt, de mivel a műszaki leírás (amire az ajánlatkérő ajánlati kötöttsége beállt) a kapcsolódó jogszabálynak nem felelt meg, az a probléma adódott, hogy a jogszabálynak megfelelő mintapéldány a műszaki leírásnak nem tud megfelelni.
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlatkérő jogszerűtlen előírását nem kifogásolták az eljárás során, vagy ennek ellenére nem módosította azt, így a kötöttség a jogsértő tartalomra áll fenn, ami paradox módon azt jelenti, hogy ennek kell megfelelni, így a jogszabályoknak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Gyártó- és termékmeghatározás

Kérdés: A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő kérte a pontos gyártó és terméktípus megajánlását. Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő azt írja a dokumentumokba, hogy el kell fogadnia az ajánlattevőknek az ajánlatkérő által meghatározottakat?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a pontos termék- és gyártómeghatározás nem kizárólagos jog alapján történik, ami megalapozza például hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítását, hanem a műszaki tartalom pontos meghatározása érdekében egy nyílt vagy pl. tárgyalásos eljárásban, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Technikai eszközök rendelkezésre állása

Kérdés: Gépjármű-javításra irányuló eljárásban közös ajánlatevők úgy is alkalmasak a teljesítésre, ha közülük egy megfelel a szakmai alkalmassági követelményeknek. Hogyan lehet azt megfogalmazni a műszaki leírásban, hogy csak olyan ajánlattevő vehessen részt az eljárásban, akinek a javításra vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott és erre a tevékenységre szóló engedélye van, illetve azt, hogy a műszaki alkalmassági feltételként meghatározott technikai eszközök a javítás helyszínén álljanak rendelkezésre, és ne csak az egy alkalmasság igazolásában részt vevő szereplő – aki nem is vesz részt a javításban – telephelyén?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben egyvalaki képes teljesíteni a feltételeket, nem követelheti meg az ajánlatkérő, hogy mindketten alkalmasak legyenek. Ha engedélyköteles tevékenységről van szó, természetesen csak az a fél teljesíthet, akinek engedélye is van, de ez az alkalmassági követelményektől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Kapacitást biztosító szervezet és alvállalkozó

Kérdés: Ajánlatkérőként gyakran tapasztaljuk, hogy az EKR-ben ellentétes információk szerepelnek a kapacitást biztosító szervezettel, illetve az alvállalkozóval kapcsolatos űrlapokon, amit hiánypótoltatni kell, és ez megnöveli a bírálati időt. Előírhatjuk a közbeszerzési dokumentumokban, hogy a kapacitást biztosító szervezetet kötelező megjelölni alvállalkozóként az EKR űrlapon?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapján az ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) a kapacitást biztosító szervezetek és az alvállalkozók vonatkozásában is nyilatkozatokat kell tenni, azonban a kapacitást biztosító szervezetek és az alvállalkozók saját jogi fogalommal és funkcióval bírnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Iratbetekintés kérése

Kérdés: Bontás után egyértelmű, hogy a versenytárs egy termék tekintetében olyan típusú terméket ajánlott meg, ami a műszaki leírásnak nem lehet megfelelő. Kérhetünk-e már rögtön a bontást követően iratbetekintést?
Részlet a válaszából: […] Iratbetekintés csak az összegezés közzétételét követően kérhető. Ezen az sem változtat, hogy a terméktípus ismerete elegendő lehet a versenytársnak ahhoz, hogy egyértelmű legyen, az ajánlat érvénytelen. Sorrendileg először az ajánlatkérőnek el kell bírálnia az ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Ellenőrző szerv összeférhetetlensége

Kérdés: Költségvetési szervként működő ajánlatkérőként, a saját hatáskörben megvalósítandó közbeszerzési eljárások megkezdését megelőzően, a kijelölt középirányító és/vagy irányító szerv jóváhagyását szükséges kérnünk. A jóváhagyási folyamat során a kijelölt szerv rálát a közbeszerzési eljárás dokumentumaira, azokat véleményezi, és módosítási javaslatokat tehet. A jóváhagyási folyamat során akár a műszaki leírásra vonatkozóan is tehet módosítási javaslatot, amely így kihatással lehet a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőkre. A Kbt. 25. §-ában szabályozott összeférhetetlenségi előírások szerint szükséges lenne-e összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételére felhívni a középirányító/irányító szerv eljáró ügyintézőit is?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntése során először annak a megítélése fontos, hogy mennyiben tekinthető eljárásba bevont személynek az ellenőrző szervezet. Értelmezésünk szerint nincs akadálya annak, hogy ebben az esetben is kérjen összeférhetetlenségi nyilatkozatot az ajánlatkérő, mégis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Ajánlat elbírálása

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban benyújtott közbeszerzési ajánlatok bírálata során milyen egyéb dokumentumok vehetők figyelembe az ajánlat érvényességének a megállapításához? Alapítható-e olyan dokumentumra egy ajánlat 73. § (1) bekezdés e) pont szerinti érvénytelensége, amelyet nem az ajánlattevő nyújtott be, hanem amelyre az ajánlatkérő internetes „keresőtevékenysége” eredményeként talált rá?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása nem könnyű, hiszen egy közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlat érvénytelenségét az adott közbeszerzési eljárásban előírt ajánlatkérői elvárások alapján lehet megítélni. Jelen esetben ennek hiányában általános elveket tudunk megadni.A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Előzetes piaci konzultáció

Kérdés: Az előzetes piaci konzultáció során beérkezett vélemények alapján a beszerzési tárgy műszaki tartalma jogsértő, emiatt a gazdasági szereplő a még meg sem indult eljárás visszavonását követeli. Szükséges-e, és ha igen, akkor mit kell írni az összefoglalóban, hogy jogszerűen járjunk el, mivel kötelező számunkra az EPK lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. Korm. rendelet vonatkozik ebben az esetben az ajánlatkérőre, mely szerint az előzetes piaci konzultáció során közzé kell tenni az eljárási dokumentumokat, és a véleményezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Ártáblázat közzététele

Kérdés: A nyertes ajánlattevő üzleti titoknak minősítette az ajánlatában a szakmai ajánlat részeként benyújtott ártáblázatot. Jogszerűen jár el az ajánlatkérő, ha a szerződés közzététele során az ártáblázatot nem teszi közzé a honlapján?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán a Kbt. nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezéseire utalunk. A Kbt. 43. §-a rendelkezik arról, hogy a közzétételi kötelezettség mely közbeszerzési dokumentumokra vonatkozik, és hogy az adott dokumentumokat hol kell közzétenni. A közbeszerzési szerződések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Jogszabályok változása DBR hatálya alatt

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a DBR felállítására irányuló eljárást megindító hirdetmény feladáskor hatályos Kbt. – ill. valamennyi vonatkozó jogszabály – az irányadó a rendszer felállítását követően annak működése alatt indított egyes közbeszerzések tekintetében? Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy a DBR-ben történő egyes közbeszerzések során a jogfolytonosság hogyan biztosítható a szerződés teljesítésére vonatkozó más egyéb jogszabályok kapcsán?
Részlet a válaszából: […] A DBR esetében az újraversenyeztetések a hatályos Kbt. szerint folytathatók. A DBR, hasonlóképpen az előminősítési rendszerekhez, folyamatosan fennálló rendszer, mely követi a jogszabályváltozásokat. Amennyiben például változás áll be a kizáró okok vonatkozásában, úgy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.
1
2
3
33