165 talált cikk a nemzeti rezsim kifejezésre

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a Kbt. 120. §-ának c) pontja alapján olyan közétkeztetési szolgáltatás beszerzése esetén, amelynek értéke nem éri el az uniós értékhatárt (azaz éves szinten mértéke kisebb, mint nettó 54 millió forint), az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzést lefolytatnia, tehát kér néhány árajánlatot, és valakitől megrendeli a köz­étkeztetést? Erről sem hirdetményt, sem az eredményről tájékoztatót, sem semmilyen egyéb dokumentumot nem kell készíteni, és megküldenie senkinek?

Kérdés: Uniós értékhatárnál kikötheti-e az ajánlatkérő, hogy a beszerzésen csak kkv indulhat?

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?

Kérdés: Mi lehet a jogkövetkezménye annak, ha nemzeti rezsimben kis önkormányzatként eddig is hosszabbítottunk ajánlattételi határidőt kiegészítő tájékoztatás alkalmazásával? Ezek szerint eddig ezt nem tehettük volna meg?

Kérdés: Jogszerű-e az, hogy az ajánlatkérő az egyes nyilatkozatok dátumozását a felhívás feladásának napjához köti, azaz a dátumnak későbbinek kell lenni az iraton? Elő kell-e ezt egyáltalán írni? Korábban ilyen kitétellel nem találkoztunk.

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?

Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha nemzeti rezsimben indítom az eljárást árubeszerzésre, de a beérkezett ajánlatokból az derül ki, hogy az érték a közösségi értékhatárt meghaladja? Új eljárást kell kiírnom?

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben van-e lehetősége az ajánlatkérőnek előírni, hogy az ajánlattevőnek az előző három év szállításait – 310/2011. Korm. rend. 15. § (1) bekezdésének a) pontja – kötelezően a szerződést kötő másik fél által adott nyilatkozattal (referenciaigazolás) kelljen igazolnia, vagy a kormányrendelet 16. §-ának (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ajánlattevő maga választhat a saját nyilatkozat, illetve a szerződést kötő másik féltől származó nyilatkozat között, és az ajánlatkérő mindkettőt köteles elfogadni?