Keretösszeg a Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési törvény 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban meghatározták a teljes mennyiség keretösszegét nettó forintban. Milyen módon kell figyelembe venni az ár meghatározásánál a keretösszeget? A keretösszeg azonos a rendelkezésre álló fedezet összegével?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a keretösszeget határozta meg, abban az esetben a keretösszeg azonos a becsült értékkel, és egyben azonos a rendelkezésre álló fedezettel. A keretösszeget azonban nem szabad összekeverni a keretmegállapodásos eljárást megindító hirdetményben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentációkészítési kötelezettség

Kérdés: Az ajánlatkérő minden esetben köteles dokumentációt készíteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem, nem szükséges az ajánlatkérőnek minden esetben dokumentációt készítenie. Kötelezettsége közösségi rezsimben általában, nemzeti rezsiben pedig építési beruházás esetében áll fenn az alábbiak szerint.A Kbt. 49. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő – a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési értékhatárok és kivételi kör változása

Kérdés: Változnak-e az értékhatárok és a kivételi kör?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2014. évre vonatkozó költségvetési törvény szerint nemzeti rezsimben nincs változás a közbeszerzési értékhatárokban az előző évhez képest.Ennek megfelelően, a költségvetési törvény alapján a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 10. § (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. február 12.
Kapcsolódó címke:

Jogorvoslati eljárások díja

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 288/2011. kormányrendelet értelmében a díj általában a becsült vagy szerződéses érték 1-2 százalékáig terjedhet. A mérték továbbá attól is függ, hogy mekkora a kérelmi elemek száma, azt hogyan állapítja meg a DB a benyújtott kérelem alapján. A kérelmi elemek számának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. február 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kivételi kör alá tartozó beszerzés

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a Kbt. 120. §-ának c) pontja alapján olyan közétkeztetési szolgáltatás beszerzése esetén, amelynek értéke nem éri el az uniós értékhatárt (azaz éves szinten mértéke kisebb, mint nettó 54 millió forint), az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzést lefolytatnia, tehát kér néhány árajánlatot, és valakitől megrendeli a köz­étkeztetést? Erről sem hirdetményt, sem az eredményről tájékoztatót, sem semmilyen egyéb dokumentumot nem kell készíteni, és megküldenie senkinek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közétkeztetési szolgáltatás, amennyiben az élelmezési szolgáltatás vagy iskolai ebédszolgáltatás (tehát a CPV-kódrendelet 213/2008/EK Bizottság Rendelete 17. Szállodai és éttermi szolgáltatások) csoportjába tartozik, a szállodai és éttermi szolgáltatások körébe sorolt,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. december 11.
Kapcsolódó címke:

Kizárólagos "kkv-részvétel" közösségi rezsimben

Kérdés: Uniós értékhatárnál kikötheti-e az ajánlatkérő, hogy a beszerzésen csak kkv indulhat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ma már sem közösségi, sem nemzeti rezsimben nincs lehetőség csak kis- és középvállalkozások meghívására. A korábbiakban volt erre lehetőség, azonban a Kbt. 122/A. §-ának módosításával az ajánlatkérőnek "lehetőleg, különösen" van lehetősége mikro-, kis- vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új szabály gyakorlatilag elveti az egybeszámítás logikáját, és a részekre bontás tilalmával új szemléletet próbál meghonosítani a hazai közbeszerzésben. Ennek lényege, hogy a cél a részekre bontás elkerülése, ha az annak érdekében történik, hogy az ajánlatkérő nem,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattételi határidő hosszabbítása kiegészítő tájékoztatással

Kérdés: Mi lehet a jogkövetkezménye annak, ha nemzeti rezsimben kis önkormányzatként eddig is hosszabbítottunk ajánlattételi határidőt kiegészítő tájékoztatás alkalmazásával? Ezek szerint eddig ezt nem tehettük volna meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, 2013. július 1-jétől lépett hatályba az alábbi szabály.A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, amennyiben a válaszadáshoz nem áll megfelelő idő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:  

Nyilatkozattétel időpontjának előírása az ajánlatkérő által

Kérdés: Jogszerű-e az, hogy az ajánlatkérő az egyes nyilatkozatok dátumozását a felhívás feladásának napjához köti, azaz a dátumnak későbbinek kell lenni az iraton? Elő kell-e ezt egyáltalán írni? Korábban ilyen kitétellel nem találkoztunk.
Részlet az állásfoglalásából: […] Félreértés az ajánlatkérő részéről, amennyiben a nyilatkozat megtételének időpontját is elő kívánja írni. Abban az esetben például, ha a kizáró oki nyilatkozatot az ajánlatkérő a közjegyző előtt korábban tette meg annak érdekében, hogy minden egyes eljárás keretében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címkék:  

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címke:
1
…
9
10
11
…
17