Találati lista:
501. cikk / 614 Közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetések
Kérdés: Módosultak-e a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetésekre vonatkozó szabályok?
502. cikk / 614 Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben
Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
503. cikk / 614 Előleg szerződés teljesítéséhez
Kérdés: Van-e lehetőség közbeszerzési eljárásban arra, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőnek előleget adjon a szerződés teljesítéséhez?
504. cikk / 614 Igazolásokkal kapcsolatos szabályozás változása
Kérdés: Előreláthatóan hoz-e változásokat a közbeszerzési törvény módosítása az igazolások vonatkozásában, és ha igen, melyek ezek?
505. cikk / 614 Áfakulcsváltozás "kezelése" egy adott eljáráson belül
Kérdés: Az ajánlatban megadott áfakulcs megváltozott, mire a számlát ki kellett állítanunk. Ilyenkor mi a helyes eljárás, milyen áfakulccsal számlázzunk? Kell-e módosítani a szerződést?
506. cikk / 614 Minősítés a 2004. évi XXXIV. törvény szerint
Kérdés: Mit jelent az ajánlattevő 2004. évi XXXIV. törvény szerinti minősítése?
507. cikk / 614 Összegzés indokolása
Kérdés: Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésnek milyen mélységben kell tartalmaznia a nyertes ajánlattevő kiválasztásának indokát? (Adott eljárásban a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.)
508. cikk / 614 Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
509. cikk / 614 Ajánlati biztosíték mértéke részajánlattételnél
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget adott részajánlat tételére. Az ajánlati biztosíték vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy azt minden ajánlattevőnek egységesen, a közbeszerzés értéke alapján kell nyújtania, függetlenül attól, hogy hány részre tesz ajánlatot. Ez így jogszerű?
510. cikk / 614 Megszokottól eltérő követelményrendszer jogszerűsége a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében
Kérdés: Az ajánlatkérő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében nem a megszokott "pozitív mérlegeredményt", és nem a közbeszerzés becsült értékhez igazodó árbevételt, hanem az ajánlattevők adózás előtti eredményének általa elvárt mértékét határozta meg (az utóbbi időben ez egyre gyakoribb). Megteheti-e ezt jogszerűen? Ha igen, akkor ez az adat milyen összefüggésben van az adott közbeszerzés teljesítésére való alkalmassággal? Ha nem, mit lehet ellene tenni?
