Szerzői jog jogosultja

Kérdés: A szerzői jogok a céget vagy a tervező személyét illetik meg?
Részlet a válaszából: […] ...jogánakátruházását követően is megilleti;– ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyókötelessége, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnakminősül. A mű visszavonására irányuló szerzői nyilatkozat (törvény 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Kiviteli tervek szerzői jogi védelme

Kérdés: Útépítési munkák kiviteli terveinek elkészítése szerzői jogokkal bír-e?
Részlet a válaszából: […] ...bele. Aszemélyhez fűződő jogok kizárólag a szerzőt illetik meg, azt másra nem lehetátruházni. A személyhez fűződő jogok a mű nyilvánosságra hozatalát, a névfeltüntetését és a mű egységének védelmét jelentik. A vagyoni jogok pedig a műfelhasználásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Írásbeli összegzés megváltoztatása

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az írásbeli összegzést az eredményhirdetést követően módosítja? Van-e egyáltalán erre lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e;– az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzletititokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagymegtiltani, amely a Kbt. 73. §-ának (2) bekezdése körébe tartozik, illetőlegamelyet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Versenysemlegesség sérelme

Kérdés: Sérti-e a versenysemlegességet az, ha az eljárás során feltett kérdésekre a választ az ajánlatkérő úgy adja meg, hogy feltünteti a cég nevét, majd az általa feltett kérdésre a választ? (Gondolunk itt arra, hogy azokról a cégekről, akik nem tettek fel kérdést, nem szereznek tudomást a kérdést feltevő cégek.)
Részlet a válaszából: […] ...amelynek értelmében az ajánlattevő az ajánlatában -kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben – közölt üzleti titoknyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő azonban nem tilthatja megnevének, címének (székhelyének, lakóhelyének),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...minősül-e.A (3) bekezdés szerint az eredményhirdetéskor és aztkövetően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságrahozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a törvény 73. § (2) bekezdésekörébe tartozik, illetőleg amelyet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Eljárás "személyre szabott" kiírás esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő olyan kizárási okot fogalmaz meg a kiírásban, amelyből egyértelműen látható, hogy az adott közbeszerzési eljárás konkrét, előre meghatározott ajánlattevőre lett kiírva?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés megkötését is – azajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani averseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (2) bekezdés szerint pedig azajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...és (2) bekezdésére. E szerint azajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben -közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevőazonban nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Értékhatárok emelkedése

Kérdés: Ugye nem emelik meg az egyszerű közbeszerzés értékhatárait, mert akkor közbeszerzés nélkül "suba alatt elmennek" azok a munkák is, amelyeket a kis- és középvállalkozások idáig legalább "egyenesben" meg tudtak nyerni? (Javasoljuk kiterjeszteni az értékhatár felét el nem érő esetekre is a kötelező, Közbeszerzési Értesítőben való meghirdetést, ezzel is tovább erősíteni a nyilvánosságot és az igazi piaci viszonyok kialakulásának lehetőségét.)
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás értékhatárainak megemelése szerepel amódosítási javaslatok között. A törvénymódosítási javaslat árubeszerzés ésszolgáltatás megrendelése esetén 8 millió forintra, építési beruházás esetén 15millió forintra emelné az értékhatárokat. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Értékhatárok változása a közszolgáltatók tekintetében, nemzeti rezsimben

Kérdés: A közszolgáltatók esetében a nemzeti rezsimben az értékhatárokat – tudomásunk szerint – nem emelik. Mi ennek az indoka?
Részlet a válaszából: […] ...a jogalkotó, hogy aközpénzek felhasználásával megvalósított beszerzések minél nagyobb hányadábankelljen a versenyeztetést és a nyilvánosságot biztosító közbeszerzési szabályokszerint eljárni, ezzel elősegítve az említett célok megvalósítását. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Irreálisan alacsony ár alkalmazásának szankciója

Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésmegkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedigtiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát, továbbá azajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell teremtenie azajánlattevők számára [Kbt. 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
1
…
17
18
19
…
21