217 cikk rendezése:
191. cikk / 217 Jelentkezés a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe
Kérdés: Milyen – elsősorban gyakorlati – szempontokat kell figyelembe venni a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő felvétel iránti kérelem kitöltésekor?
192. cikk / 217 Cégkivonat érvényessége
Kérdés: Az ajánlatkérő a felhívásban nem írta elő, hogy az általa becsatolni kért cégkivonatok milyen "frissek" legyenek. A gyakorlatban ilyenkor mi az elfogadott?
193. cikk / 217 Előminősítési jelentkezés adattartalma
Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?
194. cikk / 217 Közbeszerzési tanácsadók "beszerzési forrása"
Kérdés: Közbeszerzési tanácsadó – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – nyilvántartásba került személyek, szervezetek közül szerezhető be, vagy az előző jogszabályok szerinti szakértői nyilvántartásból is?
195. cikk / 217 Hibásan megjelenő ajánlati felhívás, dokumentáció kötelező megvétele
Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "ajánlati felhívásban" – tisztelet a lektornak, de mégis – hiba van. Kitől lehet kérdezni? Ezzel összefüggésben egy másik kérdés: a felhívásból nem lehet egyértelműen megítélni, hogy képes lehet-e az ajánlattevő a teljesítésre, következésképpen megvegye-e a dokumentációt. Ez esetben azt a választ is adják, hogy azért, mert az "ajánlati felhívást" elolvasta, még nem ajánlattevő, csak akkor, ha megvette a dokumentációt. Jogszerűen utasítják-e el az ajánlattevő kiegészítő kérdését ilyenkor? Mit lehet tenni az említett esetben?
196. cikk / 217 Közhasznú társaság beszerzései értékének kezelése
Kérdés: A közhasznú társaságok a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján tartoznak a Kbt. hatálya alá. Kérdésünk, hogy összevontan kell-e az alap- és a vállalkozási tevékenység beszerzéseinek értékét kezelni, miután a vállalkozási tevékenységeknél megkötött visszterhes szerződésben a kht.-k nem megrendelők, hanem vállalkozók, figyelemmel arra is, hogy a Khsz-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a közhasznú társaságoknak a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeiket és ráfordításaikat elkülönítetten kell nyilvántartaniuk? (A közbeszerzés tárgyát sok esetben a kht.-k a hivatkozott alaptevékenységükhöz és a vállalkozási tevékenységükhöz egyaránt használják, de a beszerzés természetben osztható, és a számviteli nyilvántartás szerint is elkülönül.)
197. cikk / 217 Kérelem hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre
Kérdés: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyakorlatban a hivatalos közbeszerzési tanácsadói kérelem benyújtásakor?
198. cikk / 217 Igazolások érvényességének szabályozása a Kbt.-ben
Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény az igazolások esetén közjegyzői okiratot kér [Kbt. 60. § (1) bek. c)-d), illetve f) pontja stb.]. Azonban nem ír ezek időbeli korlátjáról. Ennek a ténynek az ajánlatban kell-e szerepelni, vagy ha nem írják ki, akkor bármilyen időpontban megtett nyilatkozatot el kell fogadni, mert a Kbt. 88. §-a ilyen feltételt nem támaszt. Kérem, válaszolják meg, hogy a közjegyzői okiratnak milyen időbeli korlátja van a közbeszerzési eljárásokban?
199. cikk / 217 Igazolásokról ismételten
Kérdés: A kizáró okok fennállásáról, illetve fenn nem állásáról milyen igazolást kell benyújtania az ajánlattevőnek? Elegendő a közjegyző előtt tett nyilatkozat, vagy szükséges a közjegyző által közokiratba foglalt nyilatkozat csatolása? Mi dönti el, hogy mely igazolást kell mellékelni az ajánlathoz?
200. cikk / 217 Közjegyző előtti nyilatkozat érvényessége
Kérdés: Meddig érvényes, meddig használható fel a közjegyző előtt tett nyilatkozat?
