122 talált cikk az opció kifejezésre

Kérdés: Kérjük tájékoztatásukat, hogy a központosított rendszerben – konkrét esetben a DKÜ által – kötött keretmegállapodás alapján az eljárás második részében lefolytatásra kerülő versenyújranyitás során van-e lehetőség egyedi keretmegállapodást kötni, és az alapján közvetlen megrendeléssel megvalósítani a beszerzéseket. Amennyiben igen, a központosított keretmegállapodás alapján kötött egyedi keretmegállapodásra vonatkozóan van-e megkötés? Az ajánlatkérőnek a keretmegállapodás ideje alatt a felmerülő igények szerint kell biztosítani az érintett eszközöket. Ezek az igények projektszinten jelentkeznek, időben nem egyenletes az eloszlásuk, az eljárás indításakor előre nem ismertek, nem definiáltak, nagyságrendjük előre nem pontosan kalkulálható, ennek következtében a közbeszerzés mennyiségét konkrét mennyiségi adatokkal nem lehet meghatározni. Ezért a keretmegállapodás megkötése lenne az ajánlatkérő számára a legmegfelelőbb megoldás.

Kérdés: Ajánlatkérőként meghosszabbítanánk a DBR időtartamát: ebben az esetben a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját kell alkalmaznunk?

Kérdés: Az ajánlatkérő egy szolgáltatás megrendelésére irányuló kiírásában úgy rendelkezett, hogy a szerződés egyéves időtartama további egy évvel meghosszabbítható. A pénzügyi kockázataink mérséklése érdekében szeretnénk más ajánlati árral számolni erre a plusz egy évre. Lehetséges különböző árat megadni a hosszabbítás időszakára vonatkozóan?

Kérdés: Hogyan kell a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet grafikai papírra vonatkozó százalékos követelményét teljesíteni keretmegállapodás esetében?

Kérdés: Két évre szóló keretszerződést kívánunk kötni 20 tételből álló karbantartási szolgáltatásra. A szerződésben óradíjas elszámolás szerepel minden tételnél három kategóriában. A keretösszeget előre meghatároztuk. Ugyanakkor azt tervezzük, hogy arra az esetre, ha a keretösszeg kimerülése a 90%-os mértéket nem éri el a szerződési időszak lejártáig, a szerződést egy alkalommal legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítanánk. Ezt a kikötést bele kell írni a szerződéstervezetbe, vagy elegendő, ha az előkészítő iratok tartalmazzák azt?

Kérdés: A Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerint megkötött központosított közbeszerzési keretmegállapodásból valósítjuk meg közbeszerzésünket. Kötelezett intézményként a verseny újranyitására kerül majd sor. A beszerzési mennyiség meghatározása során fix és opciós mennyiséget tervezünk előírni, tekintettel arra, hogy az év végi pénzügyi forrásaink rendelkezésre állásában van még bizonytalanság. Kérdésünk arra irányul, hogy a felhívásban elő kell-e írnunk az ajánlati ár tekintetében, hogy a fix, illetve az opciós mennyiségbe tartozó ugyanazon termékek egységárai nem térhetnek el egymástól? Ilyen rendelkezést ugyanis az adott keretmegállapodás nem tartalmaz.

Kérdés: Közbeszerzési keretszerződést szeretnénk kötni árubeszerzési témában, 2 évre szólóan, a terméklista 30 termékcsoportból és összesen 120 termékből áll. Opciós mennyiséget is szeretnénk kikötni a szerződésben. Mikor járunk el jogszerűen az opciós mennyiségek meghatározása tekintetében? Vonatkozhat az opció csak bizonyos termékcsoportokra, vagy akár csak egyes termékekre is?

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárást tervezünk kiírni, és az előkészítő bizottság tagjai a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont opcionális alkalmazásának előírására tettek javaslatot annak érdekében, hogy a verseny biztosított legyen. A közbeszerzési szakértőnk azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy ha csak egy ajánlat kerül az eljárásban benyújtásra, kötelező lesz eredménytelennek nyilvánítani az eljárást. Hogyan kell értelmezni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját?

Kérdés: Mi a véleményük erről a szerződéses tartalomról nyílt eljárás keretében? "A vevő jogosult a közbeszerzési eljárás dokumentációjában megadott termékeken felül egyéb, az eladó termékkatalógusában szereplő, a beszerzés tárgyának megfelelő termékeket is megrendelni az eladótól."

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a folyamatban lévő eljárás (uniós, nyílt) során az értékelési szempontot igazoló szakember (az ajánlattevő munkavállalója, aki csakis értékelési szempontot igazol, alkalmassági követelményt nem) munkaviszonya megszűnik, esetleg elhalálozik? Mi lehet a következménye az eljárás szempontjából annak, ha megszűnt a munkaviszonya, esetleg elhalálozott?