122 talált cikk az opció kifejezésre

Kérdés: Három évre szóló árubeszerzési keretszerződést kötöttünk, amelyben a keretösszeget 65 millió Ft-ban határoztuk meg. A keretösszeg tartalmaz 15% opciós keretet a 65 millió Ft-on belül, amelyre nem vállaltunk lehívási kötelezettséget. Az elmúlt 2 év inflációs hatásai miatt, a keretszerződésben alkalmazott árkövetési metódus miatt az egységárak oly mértékben megemelkedtek, hogy a keretösszegből már csak 3 millió Ft áll rendelkezésre. Jelenleg egy 8 millió Ft-os beszerzési igényünk van, ezt hogyan valósíthatjuk meg? Szerződésmódosításra esetleg van lehetőség?

Kérdés: Több évre kötött szerződéseinkben inflációkövető árváltoztatási klauzulát szoktunk alkalmazni. Közbeszerzési szerződéseinkben az árak változtatását szerződésmódosításként kell kezelni és értelmezni ebben az esetben, vagy sem?

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?

Kérdés: A Kbt. 139. § (1)–(3) bekezdései alapján helyes-e azon értelmezés, miszerint konzorcium esetén a konzorciumi tag a konzorciumból nem léphet ki pusztán azon az elven, miszerint üzleti megfontolásból nem érdeke a konzorcium tagjának lenni, kizárólag a személyében bekövetkező jogutódlás esetén szűnhet meg a konzorciumi tagsága? Helyes-e azon értelmezés, mely szerint konzorciumi megállapodásban nem köthető ki érvényesen a konzorciumi tag kizárása, amennyiben a tag tevékenysége, működése a közbeszerzési szerződés teljesítését pénzügyi vagy szakmai szempontból veszélyezteti, tekintettel a tagok egyetemes felelősségére?

Kérdés: Árubeszerzésre tervezünk nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást indítani. A becsült érték felmérése során néhány gazdasági szereplő jelezte, hogy esetlegesen szállítási nehézségek merülhetnek fel, amely miatt a szállítási határidőt nem lehet tervezni. A teljesítési határidőre lehet alkalmazni a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját?

Kérdés: Kötelező-e, hogy a tervező a teljes kivitelezési folyamatban támogassa az ajánlatkérőt, vagy ez csak egy opció, annak ellenére, hogy a 322/2015. Korm. rendelet előírja?

Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a "vállalt teljesítési idő" értékelési részszempontra a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal ellentétben nem egy konkrét értéket (pl. 24 hónap) adott meg, hanem egy "tól-ig" értéket: 24-36 hónap. Ezen értékelési részszempontra a kötelezően megajánlandó minimális érték a 24 hónap volt. Az ajánlatában sehol máshol nem szerepel a vállalt teljesítési idő, kizárólag az említett felolvasólapon. Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlatkérő értelmezheti úgy, hogy az ajánlattevő a kötelezően előírt minimum 12 hónapos teljesítési időt tulajdonképpen megajánlotta, és mivel az értékelési sorrendet a "12-36 hónap" megajánlás nem befolyásolja, így az ajánlat érvényes?

Kérdés: Ha egy önkormányzat vagy a NEAK kiír egy közbeszerzési eljárást árubeszerzésre, akkor melyiknél milyen uniós értékhatárt kell figyelembe venni? Ha egy adott évben köt velem szerződést, de a teljesítés a következő évre is átnyúlik, akkor ezt hogyan számolja el az ajánlatkérő az értékhatárnál?

Kérdés: Véleményük szerint központi beszerző szervezettel megkötött keretmegállapodás vonatkozásában lehetséges-e olyan, keretszerződés megkötésére irányuló verseny-újranyitásos eljárást lefolytatni, illetve a keretszerződést megkötni, amely önmagában nem feltételes, azaz hatályba lép, de lehívásai eseményvezérelten aktiválódnak/hatályosulnak, és akár jogszerűen megtörténhet, hogy a keretszerződésben nem történik lehívás a megrendelő részéről?

Kérdés: Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?