464 talált cikk a pénzügyi kifejezésre

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?

Kérdés: Tudomásunk szerint 2008. január 1-je után elnyert közbeszerzési pályázat számlájának benyújtásánál 15 napon belül kelt együttes adóigazolás kötelező. Valóban ez a hatályos szabály? Kérjük ennek megerősítését, illetve a vonatkozó törvény számát és megjelenésének időpontját megadni szíveskedjenek!

Kérdés: Ha egy cég számviteli jogszabályok szerinti éves beszámolójának könyvvizsgálói záradéka negatív bejegyzést tartalmaz, ebben az esetben közbeszerzési pályázatokon történő részvételekor e tekintetben más szervezet erőforrására támaszkodást – Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése – igénybe veheti-e e feltétel teljesítésére? Valamint kiírható-e olyan pályázat, amelyben csak az ajánlattevő éves beszámolóját fogadják el, és nem fogadják el a Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti más szervezet erőforrásaira támaszkodást, illetve nem közbeszerzési pályázat esetében kiköthető-e ilyen alkalmassági feltétel?

Kérdés: A referenciákat lehet-e pontozni az ajánlati szakaszban, vagy azokat mindenképpen a részvételi szakaszban kell vizsgálni? A részvételi szakaszban történő bírálathoz kell-e kiírni pontozást (súlyszámokat), vagy jó úgy, hogy a szakmai és a pénzügyi alkalmasság alapján történik az elbírálás? Azt, hogy mi legyen kizáró feltétel (a Kbt.-ben szereplő kizáró feltételeken kívül), a kiíró ugye szabadon döntheti el? (Például hogy kötelezően előír-e bizonyos szakmai, végzettségi feltételeket meghatározott számú munkatárs részére, vagy tetszőleges számban adhatják azokat meg, és ez alapján történik a pontozás.)

Kérdés: Közös ajánlattevők egyike a tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában a kizáró okok hatálya alá esik. Ki kell-e zárni az eljárásból a konzorciumot (azaz a vele közös ajánlattevőket is), vagy a konzorcium "maradék" tagjai a kizárt közös ajánlattevő nélkül továbbra is részt vehetnek a közbeszerzési eljárásban? Van-e jelentősége annak, ha nem volt olyan alkalmassági követelmény, amelyet a konzorcium a kizárás hatálya alá eső ajánlattevő révén teljesített?

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?

Kérdés: Pénzügyi szolgáltatás esetén a műszaki szakmai alkalmasságot igazoló, a Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozat mellé csatolandó referencialevélnek – amelyet az önkormányzat állít ki – kell-e tartalmaznia az ellenszolgáltatás összegét, vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adatot, vagy elegendő csak a szolgáltatás összege? (Bank révén ezeket az adatokat természetesen banktitokként kezelnénk.) A Kbt.-ben le van-e valahol fektetve, hogy egy ilyen referencia levél pontosan mit tartalmazzon pénzügyi szolgáltatás esetén? Hol található a 67. § (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat kötelező tartalma?

Kérdés: Látnak-e arra lehetőséget a gyakorlatban, hogy egy adott közbeszerzési eljárásba becsatolandó, az ajánlattevőtől származó valamennyi nyilatkozatot egy okiratba foglaltan nyújtsa be az ajánlattevő?

Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlattétel feltételét képező dokumentáció másra nem ruházható át, és az nem is publikálható. Jogszerű-e ez a megkötés, és mi értendő a második tilalom alatt?