3959 talált cikk a rész kifejezésre

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?

Kérdés: Ha a DB érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a jogorvoslati kérelmet, visszajár-e az igazgatási szolgáltatási díj? Mit kell tennünk, ha e kérdéskörben a DB egyáltalán nem rendelkezett?

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban ki minősül egyéb érdekeltnek?

Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárásban nem vagyok ajánlattevő, nem teszek közös ajánlatot más ajánlattevővel, és nem vagyok erőforrást nyújtó szervezet sem, akkor lehetek-e több ajánlattevőnek egyidejűleg ugyanabban a közbeszerzési eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozója? 2009. július 22-étől a Kbt. módosított 70. §-ának (4) bekezdése nem egyértelmű, több helyről kértem információt – jogászoktól is –, mindenki mást mond. Az április 1-jei változás szerint "...nem vehet részt egynél több ajánlattevő (közös ajánlattevő) a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójaként és erőforrást nyújtó szervezetként". Eszerint egyértelmű, hogy nem lehetek egyszerre több ajánlattevőnél ugyanabban az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó. Július 22-től "...nem jelenhet meg több ajánlattevő (közös ajánlattevő) ajánlatában egyidejűleg a közbeszerzés értéknek tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként és erőforrást nyújtó szervezetként". Nem tudni, hogy most ez is jelenti, hogy egyidejűleg nem lehetek több ajánlattevőnél 10 százalék feletti alvállalkozó, vagy azt jelenti, hogy egyszerre nem lehetek 10 százalék feletti alvállalkozó, és erőforrást nyújtó szervezet egyszerre több ajánlattevőnél?

Kérdés: Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?

Kérdés: Ha a dokumentáció ellenértéke visszajár, az ajánlatkérő visszakérheti azt? Ha a dokumentáció annak használatakor megrongálódott, azt szankcionálhatja?

Kérdés: Az új kizáró oki szabályok hatálybalépése hogyan értelmezhető?

Kérdés: Jogszerűen előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy a konzorciumban részt vevő gazdasági társaságok tagjaiban nem lehet a szerződés teljesítse alatt változás? (Tagváltozás esetén a társaság mint jogalany ugyanis nem változik.)

Kérdés: Nem lenne célszerű, ha a Kbt. a határidőket munkanapban és nem naptári napban határozná meg? Gondolunk itt különösen a kiegészítő tájékoztatásra, amikor is például a hat napból egy péntek délután, kettő hétvége, és a kiegészítő tájékoztatás olyan tartalmú, hogy három nap alatt gyakorlatilag megoldhatatlan a válasz megfelelő benyújtása. Hiánypótlásánál hasonló a helyzet.

Kérdés: A kiírás szerint a nyertes ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy van-e olyan gazdálkodó szervezet, amely felett a Ptk. szerinti többségi befolyást gyakorol. Ennek mi az értelme?