Találati lista:
2951. cikk / 3947 Kötbérmérték, kötbéralap
Kérdés: Tapasztalatuk szerint a gyakorlatban mi a késedelmi és a meghiúsulási kötbér általános mértéke? Kötbéralap-e az áfa? Az egyik kiírás szerint nemteljesítés esetén a meghiúsulási kötbér mértéke az aktuálisan megrendelt mennyiség bruttó vállalkozási díjának 30 százaléka. Nem túlzott ez?
2952. cikk / 3947 Szerződés tárgyának meghatározása a felhívásban
Kérdés: Az ajánlati felhívások mintájában szerepel többek között egy rovat, amelynek címe: A szerződés meghatározása/tárgya. Ennek kitöltése ajánlatkérőnként meglehetősen változatos, van, ahol csak a szerződés megnevezését, típusát közlik – például vállalkozói szerződés. Kérdésem, hogy milyen mélységig, illetve tartalommal kell kitölteni ezt a rovatot? Van-e erre vonatkozóan esetleg tanácsi iránymutatás?
2953. cikk / 3947 Számlázási jogosultság konzorciumban
Kérdés: Konzorciumban többen is számlázhatnak, vagy csak egy konzorciumi tag?
2954. cikk / 3947 Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel
Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
2955. cikk / 3947 Ajánlatkérő mint jogorvoslatot kezdeményező fél
Kérdés: Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
2956. cikk / 3947 Értékpapír-átruházás Kbt. hatálya alá tartozása
Kérdés: A kérdésünk az, hogy az értékpapír átruházása a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik-e? Az árubeszerzés definíciója (Kbt. 24. §-a) alapján annak tárgya csak "forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának [...] megszerzése ajánlatkérő részéről". A kérdés egyrészt az, hogy az értékpapír ilyen "dolog"-nak minősül-e a Kbt. alapján, és annak megvétele "árubeszerzés"-nek minősül-e? Másrészt, ha igen, a következő kérdés az, hogy a Kbt. 29. § (2) bekezdésének b) pontja szerint az értékpapír-átruházás kivételt képez-e? E pont szerint kivétel ugyanis az a "pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok átruházása által valósul meg". Eszerint kivétel-e az értékpapír-átruházás maga is, vagy csupán a hozzá kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás?
2957. cikk / 3947 Hiánypótlás meghatározásával kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségek
Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem biztosít teljes körű hiánypótlást, mikor és hol kell ezt jeleznie? Ún. részleges hiánypótlás esetén milyen részletességgel kell, illetve tételesen meg kell-e határozni a hiánypótlás körét, terjedelmét?
2958. cikk / 3947 Kizárás hirdetmény nélküli egyszerű eljárásban
Kérdés: Hirdetmény nélküli egyszerű eljárás esetében kizárható-e az az ajánlattevő, aki annak ellenére, hogy az ajánlatkérő csak három ajánlattevőnek adott ajánlattételi felhívást, mégis közös ajánlattevőként jelenik meg?
2959. cikk / 3947 Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek
Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
2960. cikk / 3947 Kkv-k a Kbt.-ben
Kérdés: Mi minősül kkv-nak a Kbt. értelmezésében?
