Kötbérmérték, kötbéralap

Kérdés: Tapasztalatuk szerint a gyakorlatban mi a késedelmi és a meghiúsulási kötbér általános mértéke? Kötbéralap-e az áfa? Az egyik kiírás szerint nemteljesítés esetén a meghiúsulási kötbér mértéke az aktuálisan megrendelt mennyiség bruttó vállalkozási díjának 30 százaléka. Nem túlzott ez?
Részlet a válaszából: […] ...helyébe lép. A kötbéralap meghatározása tekintetében egyértelmű, hogy azáfa adójogilag és számvitelileg nem bevétel a vállalkozó részéről, illetve nema szigorúan értelmezett ellenszolgáltatás része, hanem atevékenység/szolgáltatás végzéséhez kapcsolódó adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címke:

Szerződés tárgyának meghatározása a felhívásban

Kérdés: Az ajánlati felhívások mintájában szerepel többek között egy rovat, amelynek címe: A szerződés meghatározása/tárgya. Ennek kitöltése ajánlatkérőnként meglehetősen változatos, van, ahol csak a szerződés megnevezését, típusát közlik – például vállalkozói szerződés. Kérdésem, hogy milyen mélységig, illetve tartalommal kell kitölteni ezt a rovatot? Van-e erre vonatkozóan esetleg tanácsi iránymutatás?
Részlet a válaszából: […] ...nincs iránymutatás. Szerencsés, ha azajánlatkérő minél általánosabban fogalmazza meg a tárgyat, hogy ne történhessenmeg, hogy a részletes tárgyleírás egészen más, sőt sokkal tágabb tevékenységelvégzését teszi szükségessé, ellentmondásba kerülve így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Számlázási jogosultság konzorciumban

Kérdés: Konzorciumban többen is számlázhatnak, vagy csak egy konzorciumi tag?
Részlet a válaszából: […] ...és aszámlázás folyamata zajlani fog nyertes ajánlattétel esetében. Ennek keretébenkérheti az ajánlatkérő a konzorciumot képviselő cég részére a többi közösajánlattevő meghatalmazását annak érdekében, hogy helyettük és nevükbeneljárjon, a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel

Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattétel azonosjelentéssel bír. Közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőnek – azajánlati felhívásnak megfelelően részben külön, részben együttesen – kellmegfelelnie az ajánlatkérő által előírt pénzügyi, gazdasági és műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő mint jogorvoslatot kezdeményező fél

Kérdés: Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt. 323. §-a értelmében ugyanis kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (azaz a kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybeütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Értékpapír-átruházás Kbt. hatálya alá tartozása

Kérdés: A kérdésünk az, hogy az értékpapír átruházása a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik-e? Az árubeszerzés definíciója (Kbt. 24. §-a) alapján annak tárgya csak "forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának [...] megszerzése ajánlatkérő részéről". A kérdés egyrészt az, hogy az értékpapír ilyen "dolog"-nak minősül-e a Kbt. alapján, és annak megvétele "árubeszerzés"-nek minősül-e? Másrészt, ha igen, a következő kérdés az, hogy a Kbt. 29. § (2) bekezdésének b) pontja szerint az értékpapír-átruházás kivételt képez-e? E pont szerint kivétel ugyanis az a "pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok átruházása által valósul meg". Eszerint kivétel-e az értékpapír-átruházás maga is, vagy csupán a hozzá kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az értékpapír vagyoni értékű jog, és ingó dolognak minősül aPtk. szerint. Az értékpapírok pedig a vagyoni értékű jogot (fizetési ígéretet,követelést, rendelkezési jogot, tulajdonjogot stb.) megtestesítő okiratok,amelyeknek visszterhes megszerzése a Kbt. általános hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlás meghatározásával kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségek

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem biztosít teljes körű hiánypótlást, mikor és hol kell ezt jeleznie? Ún. részleges hiánypótlás esetén milyen részletességgel kell, illetve tételesen meg kell-e határozni a hiánypótlás körét, terjedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...részleges hiánypótlás – melyre az alábbiakban idézett,Kbt. 83. § (2) bekezdésében meghatározott intézmény utal korlátozotthiánypótlásként – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Budapesti CorvinusEgyetem hiánypótlás-kutatása egyértelműen rávilágít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Kizárás hirdetmény nélküli egyszerű eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli egyszerű eljárás esetében kizárható-e az az ajánlattevő, aki annak ellenére, hogy az ajánlatkérő csak három ajánlattevőnek adott ajánlattételi felhívást, mégis közös ajánlattevőként jelenik meg?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattételétől minősül ajánlattevőnek, azaz előtteszabadon alakíthatja helyzetét olyan szempontból, hogy milyen minőségben kívánrészt venni az eljárásban – alvállalkozóként vagy külső erőforrásként stb. Esetünkben nem korlátoz a Kbt. 70. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] ...azonban – a Kbt. 56.§-ának (1)–(6) bekezdéseiben – az alábbiak szerint történik:– az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték (biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlatabenyújtásával egyidejűleg vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Kkv-k a Kbt.-ben

Kérdés: Mi minősül kkv-nak a Kbt. értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] ...forintösszeg.Nem minősül viszont kkv-nak az a vállalkozás, amelyben azállam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőkevagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25százalékot.Az előzőekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
1
295
296
297
395