3947 talált cikk a rész kifejezésre

Kérdés: A mérnöki kamara által ajánlott mérnöki díjnál alacsonyabban vállalt ár kirívóan alacsonynak minősül-e?

Kérdés: A harmadik személy alkalmasságára, kizáró okok igazolására vonatkozóan a Kbt. semmilyen igazolási módot nem ír elő, az ajánlattevőnek csak arról kell nyilatkoznia, hogy a teljesítés melyik részében fogja igénybe venni azt. Ezek szerint, ha valakinek fennálló szerződése, keretszerződése van egy beszállítóval, amelynek mértékét, körülményeit nem kell módosítania a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez, a beszállítója nem minősül alvállalkozónak. A szerződés teljesítésében való közreműködésének mértékétől függetlenül, csak arról kell nyilatkoznia az ajánlattevőnek, hogy miben vesz részt. A gyakorlatban a kérdéssel kapcsolatban háromféle megközelítést tapasztaltam: az első szerint a Kbt. 71. § 1. a) pontjára vonatkozó nyilatkozatban minden, a szerződés teljesítésében az ajánlattevőn kívül elvégzett tevékenység megnevezésre kerül, a másik szerint csak a 10 százalék alatti teljesítési értékkel rendelkező résztvevők, alvállalkozók tevékenységei kerülnek megnevezésre, a harmadik szerint pedig csak az alvállalkozónak nem minősülő közreműködők tevékenységei. Mi a helyes, jogszerű megközelítés?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben az szerepel, hogy az abban foglalt vételár (szolgáltatási díj) az előző 12 havi fogyasztóiár-indexnek megfelelően évente változik. A szerződést decemberben kötöttük, az első árváltoztatás az idén esedékes. Az ajánlatkérő a tavalyi év decemberi árindex arányában hajlandó emelni az árat. Kérdésünk: jogszerűen kérjük-e azt, hogy az előző 12 havi infláció átlagának megfelelő mértékben változzék szolgáltatásunk díja?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.

Kérdés: Megfelel-e a Kbt. előírásainak az az ajánlatkérői összegzés, amely szerint az ajánlatkérő azért választotta az általa nyertesként kihirdetett pályázó ajánlatát, mert az ajánlattevő megfelelt az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban rögzített valamennyi követelménynek? Úgy gondoljuk, hogy ez gyakorlatilag az ajánlat érvényességének a feltétele. Elegendő a kérdés szerinti indok az ajánlatkérő részéről?

Kérdés: Az ajánlatkérő megengedte a hiánypótlást az eljárásában. Az ajánlatok értékelése során észlelte, hogy a műszaki ajánlatunk hiányos (nem tartalmazott egy fontos kapcsolási rajzot), de nem szólított fel bennünket hiánypótlásra, hanem érvénytelennek nyilvánította ajánlatunkat. Jogszerű volt-e a döntése?

Kérdés: Meghívásos eljárásban ajánlattételre készülünk. A részvételi szakaszban bemutattuk alvállalkozóinkat, akiket az ajánlatkérő alkalmasnak talált. Amikor viszont kézhez vettük az ajánlatkérési dokumentációt, azt állapítottuk meg, hogy annak vannak olyan elemei is, amelyekre további alvállalkozót kell igénybe vennünk. Ezt viszont a részvételi szakaszban még nem tudtuk. Mi ilyenkor a teendő?

Kérdés: Hogyan teljesíthető az a szerződés, amely azt tartalmazza, hogy az ártáblában szereplő, az ajánlattétel érdekében az ajánlatkérő által megadott mennyiségek (különösen a termékfajták és a várható darabszámok) tájékoztató jellegűek, és a tényleges megrendelések azoktól eltérhetnek? Megfelel-e a Kbt.-nek, a Ptk.-nak, és egyáltalán, a forgalom biztonságának ez a kikötés?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a kiírásból nem állapítható meg, hogy az ajánlatban hol kell szerepeltetni a késedelmi kötbér mértékét? Hogyan korrigálhatja ezt a kiírási hiányosságot az ajánlatkérő?

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?