Találati lista:
81. cikk / 93 Eljárás szerződés ajánlattételtől eltérő teljesítése esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő az eljárásban előírta, hogy az ajánlatban a Kbt. 72. § (1) bekezdésének a) pontja szerint meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel fog szerződni. Amennyiben a teljesítés során az ajánlatkérő tudomására jut, hogy a vállalkozó az ajánlatban meg nem jelölt részre is alvállalkozót von be, milyen eszközökkel vagy szankciókkal élhet anélkül, hogy az a megrendelt munka teljesítését veszélyeztetné?
82. cikk / 93 Alvállalkozó és támogató szervezet megkülönböztetése "szakember-szolgáltatás" esetén
Kérdés: Mi a lényegi különbség a 10 százalék fölötti alvállalkozó és a támogató szervezet között például akkor, ha a szakembereket "szolgáltatja" a támogató szervezet?
83. cikk / 93 Szerződésmódosítás kezdeményezésének jogszerűsége
Kérdés: Iskolánk – konyhájának nyersanyagszükségletéhez – (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett – nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként – azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?
84. cikk / 93 Bűncselekmény közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. mely rendelkezése határozza meg, hogy egy adott eljárásban mi valósít meg bűncselekményt? Mi a szankció ilyen esetekben?
85. cikk / 93 Ajánlati felhívás eljárás felfüggesztése alatti visszavonhatósága
Kérdés: A felhívás és a dokumentáció néhány ponton nem felelt meg a törvényi előírásoknak. Sajnos módosítás nélkül, kiegészítő tájékoztatásban történt a korrekció. Kérdésünk: az ajánlatkérő visszavonhatja-e a felfüggesztés alatt az ajánlattételi felhívást? Ilyen súlyú törvénysértésért milyen szankció várható?
86. cikk / 93 Irreálisan alacsony ár alkalmazásának szankciója
Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?
87. cikk / 93 Jogi személy ellen alkalmazott büntetőjogi intézkedés hatása a közbeszerzéses eljárásaira
Kérdés: Egy korábbi jogszabályváltozás folytán ma már lehetőség van arra, hogy a büntetőbíróság jogi személyt is felelősségre vonhasson. Ez a felelősségre vonás érinti-e az adott jogi személy közbeszerzési eljárásokban való részvételét, és ha igen, mennyiben?
88. cikk / 93 Versenytörvény változása és a közbeszerzések
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a kizáró okokkal kapcsolatban a Kbt. a közelmúltban módosult. Mely szabályt érintett a változás?
89. cikk / 93 Eljárás kamarai észrevétel késedelme esetén
Kérdés: Tervpályázati eljárás témakörben kérdezünk. A 137/2004. Korm. rendelet 24. §-ának (2) bekezdése értelmében a pályázati felhívást az illetékes Kamarának meg kell küldeni. Mi a teendő, ha a Kamara késve, az előírt 8 napot lényegesen meghaladóan közli észrevételét, továbbá olyan észrevételt tesz, amely vitatható, illetve nem teljesíthető – például a kiírástól eltérően, lényegesen magasabb tervpályázati díj előírásához ragaszkodik?
90. cikk / 93 Értesítés ajánlattételi alkalmatlanságról
Kérdés: Egyszerű eljárásban az ajánlatkérő megküldte az ajánlati felhívást az ajánlattevőknek. Az ajánlattételi határidő lejárta előtt, ha valamelyik ajánlattevő írásban jelzi, hogy nincs kapacitása ajánlat tételére, illetőleg a közbeszerzés tárgyának megvalósítására, ezen írásbeli visszajelzés ajánlatnak minősül-e, avagy sem?
