Találati lista:
71. cikk / 93 Igazolás 10 százalék alatti alvállalkozó igénybevételekor
Kérdés: A 10 százalék alatti alvállalkozó vonatkozásában mit kell igazolni, illetve nyilatkozni? Hogyan ellenőrizhető, hogy ez az alvállalkozói teljesítmény 10 százalék alatti lesz ténylegesen?
72. cikk / 93 Ajánlattevői minőséget kizáró APEH-bírság
Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. legutóbbi változása szerint, ha az APEH mulasztási bírsággal sújt, nem lehetek ajánlattevő? Akkor sem, ha megfizetem?
73. cikk / 93 Törvénysértés ajánlatok bontásakor
Kérdés: Mi a teendő, ha egy közbeszerzési eljárás során a bontáskor törvénytelenség gyanúja lép fel? Feltételezzük, hogy az utolsó ajánlat kibontásakor nem a felolvasólapon szereplő árat olvasták fel az ajánlatkérő részéről eljáró személyek. Például: az ajánlatokat nem a leadás sorrendjében bontották fel. A gyanús ajánlat feltűnően megkülönböztetett papírral volt becsomagolva. A felolvasólapot csak egy személy látta, aki felolvasta, a másolati példányokat nem nézte meg más bizottsági tag ellenőrzésképpen, hogy nem olvasott-e félre egy számot esetleg. A felolvasás végén nem engedtek betekintést a Kbt.-re hivatkozva. Kérdésem: hogy lehet meggyőződni a bontási eljárás során, hogy nem történt törvénytelenség? Mit enged a Kbt. erre vonatkozóan? Valóban nem lehet betekintést kérni?
74. cikk / 93 Felelősség hiteles fordítás esetén
Kérdés: A hiteles fordítás tartalmáért hogyan lehet az ajánlattevőt felelőssé tenni? (Ezt tartalmazza a kiírás, és nem hiteles fordítást nem fogad el az ajánlatkérő.)
75. cikk / 93 Szerződéses kötelezettség súlyos megszegése
Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. 62. § (1) bekezdésének a) pontjában az a kitétel, hogy "...szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud." Mikor és milyen formában kell az ajánlatkérőnek szankcionálni a súlyos szerződésszegést, illetve milyen feltételek fennállása esetén zárhatja ki az ajánlatkérő egy adott eljárásból az ajánlattevőt a fenti indokkal?
76. cikk / 93 Ellenőrzés során feltárt jogsértés orvoslása
Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?
77. cikk / 93 Ajánlati biztosítékkal kapcsolatos értelmezési problémák
Kérdés: Mikortól túlzott mértékű az ajánlattételi biztosíték? Figyelembe vehető-e az ajánlati biztosíték összegének megállapításánál az, hogy a kiíró a beszerzést – részben vagy egészen – támogatás igénybevételével kívánja megvalósítani? Kötelező e minden esetben az ajánlati biztosítékra kötelezés vagy annak megkövetelése az ajánlatkérő belátásától függ?
78. cikk / 93 Azonnali teljesítés, határidő túllépésének szankciója
Kérdés: A jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság felhívta az érdekelteket iratcsatolásra, nyilatkozattételre stb. Vajon jogszerű-e, ha a Döntőbizottság a határidőt úgy jelöli meg, hogy az eljárási cselekményeket "azonnal" kell teljesíteni az érdekelteknek, és mi a szankciója a határidő túllépésének általában, illetve az előzőek szerinti megjelölés esetén hogyan állapítható meg (mihez képest) a határidő túllépése?
79. cikk / 93 Szankció alóli mentesülés lehetősége
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Én egy jól működő cégnél dolgozom. Sajnos volt egy építésvezetőnk, aki nem tartotta be a szabályokat a munkaterületen, emiatt az OMMF megbüntetett minket (az illetékest már régen elküldtük). De ez nem elég, még a Kbt. is ellehetetleníti a cég működését – mivel cégünk szinte csak közbeszerzési pályázatokon keresztül jutott munkához –, így az elkövetkezendő öt évben összes kollégámmal valószínűleg munkanélküliek leszünk. Kérdésem arra irányulna, hogy van-e valamiféle lehetőség arra, hogy ne legyen a cégünk feketelistán – főleg hogyha a büntetés kifizetésre kerül –, és tovább tudjunk dolgozni? Szükség van a szankciókra, büntetésekre, de ez véleményünk szerint nem szabadna, hogy arra irányuljon, hogy egy jól felfuttatott cég a büntetés 5 éve alatt teljesen tönkremenjen. Ha más lehetőség nincs, aláírásgyűjtést tervezünk. Van-e a helyzetre valamilyen megoldás?
80. cikk / 93 Közbeszerzés elmulasztásának szankciója
Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
