Hiánypótlási felhívás egyetlen ajánlattevőnek

Kérdés: Lehetséges-e nyílt közbeszerzési eljárás során hiánypótlás keretében több ajánlattevő közül kizárólag egyet felszólítani meghatározott évi eredménykimutatást hitelesítő könyvvizsgálói záradék hiteles másolatának pótlására abban az esetben, ha erre sem az ajánlati felhívás, sem a kiadott dokumentáció nem kötelezte a lehetséges ajánlattevőket? (Cégünk a fenti igazolás másolatát nyújtotta be, véleményem szerint költségtakarékossági szempontból a többi ajánlattevő is. Ezen felhívás csak a később nyertesként kihozott ajánlattevőnek szólt.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. § (1) bekezdésének első mondata értelmében azajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi ésgazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit ésigazolását.A kérdésből úgy tűnik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Kiírás meghatározott ajánlattevőre

Kérdés: Ha a tendert láthatóan egy meghatározott cégre írták ki, akkor ezt jogilag mennyi időn belül lehet megkifogásolni? A tenderfüzet megvételekor, vagy az ajánlatok értékelésekor?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban bekövetkezett jogsértések miatta Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet fordulni, amelynek eljárása – a Kbt.322. §-a szerint – kérelemre vagy hivatalból indul.A jogorvoslatra vonatkozó szabályokat a Kbt. 323. §-ának(1)–(5) bekezdései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Egyetlen ajánlat nyílt eljárásban

Kérdés: Közösségi értékhatárokat elérő értékű nyílt ajánlati felhívásra összesen egy darab ajánlat érkezett, de az érvényes. Az ajánlattevő ilyen esetben kihirdethető-e az eljárás nyertesének, vagy meg kell ismételni az eljárást, miután nem alakult ki versenyhelyzet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. közösségi értékhatárokat elérő értékű, nyíltközbeszerzési eljárásokra vonatkozó 92. §-ának a)-g) pontjai alapján akkoreredménytelen az eljárás, ha– nem nyújtottak be ajánlatot;– kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;– egyik ajánlattevő sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Közhasznú társaság beszerzései értékének kezelése

Kérdés: A közhasznú társaságok a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján tartoznak a Kbt. hatálya alá. Kérdésünk, hogy összevontan kell-e az alap- és a vállalkozási tevékenység beszerzéseinek értékét kezelni, miután a vállalkozási tevékenységeknél megkötött visszterhes szerződésben a kht.-k nem megrendelők, hanem vállalkozók, figyelemmel arra is, hogy a Khsz-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a közhasznú társaságoknak a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeiket és ráfordításaikat elkülönítetten kell nyilvántartaniuk? (A közbeszerzés tárgyát sok esetben a kht.-k a hivatkozott alaptevékenységükhöz és a vállalkozási tevékenységükhöz egyaránt használják, de a beszerzés természetben osztható, és a számviteli nyilvántartás szerint is elkülönül.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés logikus, de erre közbeszerzés esetében nincslehetőség. Mivel klasszikus ajánlatkérőről van szó, így a beszerzéseitekintetében nem érdekes, hogy mi az adott beszerzés célja – példáulvállalkozási tevékenység ellátásához foganatosít beszerzéseket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Ajánlatkérés DDP-paritás esetén

Kérdés: DDP-paritással hogyan kérhető ajánlat? (DDP-paritás esetén az árban benne van a vámkezelés költsége, de azt a magyar jogszabályok alapján a magyar fél köteles megfizetni.) Visszaszámlázza az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] Ennek pontosítása az ajánlatkérő feladata, erre vonatkozóana Kbt. általános szabályai az irányadók. Amenynyiben a vámkezelés költsége nemegyértelmű, úgy azzal együtt érdemes az árat meghatározni, hiszen a továbbitranzakció nem része az eljárásnak, s a vámszabályokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Kötelező tervpályázat

Kérdés: Közbeszerzésre kötelezett szervezet 50 százalékban tulajdonos egy korlátolt felelősségű társaságban, amely kft. lakóház-építési tervet készíttetett egy tervezővállalattal. A közbeszerzésre kötelezett szervezet meg akarja vásárolni a terveket a kft.-től, amelynek 50 százalékban ő is a tulajdonosa. A tervdokumentáció értéke 40 millió forint. Hogyan juthat hozzá a közbeszerzésre kötelezett szervezet a tervekhez úgy, hogy ezzel ne sértse meg a Kbt.-t? (A tervezett lakóépületet az említett szervezet generálkivitelezésben kívánja megépíteni.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabályként – a 2. § értelmében – azonbeszerzésekre vonatkozik, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározottszervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatnimegadott tárgyú és értékű beszerzéseik érdekében. Amennyiben tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Egyedi szükségletek figyelembevétele a közbeszerzésben

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gondozottjaink ellátásához a szükséges gyógyszereket közforgalmú gyógyszertárban vásároljuk meg. Amennyiben az éves beszerzés összege meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát (2 millió forint), úgy alkalmaznunk kell-e a közbeszerzési eljárást, hiszen ebben az esetben nem tudjuk meghatározni a bírálati szempontokat, mivel a gyógyszerek ára minden gyógyszertárban egyforma, és gyártótól nem tudjuk beszerezni a készletet, mert gondozottjaink részére egyedileg – receptre – írja fel az orvos a szükségletet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett egyedi igények (szükségletek) ellenérea közbeszerzési törvény megköveteli az egyszerű eljárás kiírását, amelyeredményezheti egyben, hogy például előnyösebb szállítási feltételeket stb.sikerül elérni, hiszen esetünkben nem csupán a gyógyszerek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Eljárás azonos ajánlatok esetén

Kérdés: A legalacsonyabb ellenszolgáltatás bírálati szempontja esetében két egyforma árajánlat érkezik. A két ajánlat közül nem választható ki az alacsonyabb, tehát az eljárás eredménytelen, de mire hivatkozva? Elő lehet-e írni azt, hogy az ajánlatkérő ilyen esetben milyen eljárást követ?
Részlet a válaszából: […] Nincs lehetőség, és egyben szükség sincs a Kbt.-től valóeltérő eljárás meghatározására. A legalacsonyabb ellenszolgáltatás bírálatiszempontja esetében valóban nem lehetséges a 90. § (2) bekezdésénekalkalmazása, amely az összességében legelőnyösebb ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztása

Kérdés: Hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében részben visszterhes jellegű szerződés esetén kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására? A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzés ajánlati felhívás programjában meg kell-e jelölni az ártalmatlanítóhelyet (lerakóhelyet) akkor is, ha ez esetlegesen előnytelen helyzetet jelent az ajánlattevő(k)nek, következésképpen költségesebb szolgáltatást a településnek? Végül a 224/2004. Korm. rendeletben az ártalmatlanító hellyel kapcsolatos előírás értelmezhető-e több kijelölt ártalmatlanítóhely megjelölésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a közszolgáltatásra irányulómegállapodás mely része az, amelyet a felek visszteher – azaz ellenszolgáltatáskikötése – nélkül kötnek majd meg, az azonban egyértelmű, hogy lesz atevékenységnek egy olyan része is, amelyért az azt igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja, és az eljárás további szakaszaiból kizárja, és erről a döntésről a Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése szerint az ötödik napon írásban értesíti az érvénytelen ajánlatot tevőt. Ez esetben előfordulhat, hogy az írásbeli értesítés kézhezvételéig a döntéshozó az eljárást lezáró határozatot meghozza. Ha a kizárásról szóló döntést az ötödik (vagy a kézbesítési okok miatt hatodik) napon tudja csak az érvénytelen ajánlattevő a döntőbizottságnál megtámadni, a szerződést meg kell-e kötni az érvényes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő nyolcadik napon abban az esetben, ha az érvénytelen ajánlatot tevő a kizárás megtámadására vonatkozó kérelmét az ajánlatkérőhöz is eljuttatja, de a döntőbizottság még nem kereste meg az ajánlatkérőt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 330. §-ának (3) bekezdése alapján a KözbeszerzésiDöntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levőközbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatjaa Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.
1
51
52
53
57