Egyéb szolgáltatás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: A Kbt. 4. számú mellékletében szereplő 27. pontjában az egyéb szolgáltatásokon mit kell érteni? Például az önkormányzat városi, ingyenes újságot szeretne készíttetni és megjelentetni, ez belefér-e az egyszerűsített eljárásba az egyéb szolgáltatások között?
Részlet a válaszából: […] Tapasztalataink szerint az egyéb szolgáltatások kategóriaalkalmazásának lehetősége erősen korlátozott. Jelentésével a jogalkotó maga semvolt tisztában, így jogalkalmazóként javasoljuk a kategória kerülését,tekintettel arra, hogy a hirdetményben való megjelenítése esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Jogorvoslati határidő elmulasztása önhibán kívül

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indult, az eljárás megindítása és az eredményhirdetés között eltelt időszak meghaladta a 90 napot, és a jogsértés az eljárás megindításakor állt be (tekintve, hogy a kizárólagosság nem volt megalapozott, és erre hivatkozással választotta ajánlattevő ezt az eljárást). A versenytárs csak az eredményhirdetéskor értesült az eljárásról. Ebben az esetben van-e lehetőség jogorvoslatra? (Konkrét adatok: IV. 29-én kelt a cégnek megküldött ajánlati felhívás dátuma és a VII. 30-ai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg az eredményhirdetés.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 316. §-ának (1) bekezdése alapján a közbeszerzésre,illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartásvagy mulasztás miatt a Kbt. VII. részének rendelkezései szerint jogorvoslatnakvan helye. A kérdés megválaszolásakor az alábbi Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Eljárás érvénytelenítése békéltetés eredményeként

Kérdés: A békéltetés eredményeként csak az eljárás érvénytelenítése lehet a következmény, vagy a döntés másképpen is megváltoztatható?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 365-367. §-ai a békéltetési eljárás lefolytatásátszabályozzák. A kérdéshez kapcsolódó előírások értelmében – a békéltetési eljárás megindulása esetén az ajánlatkérő afolyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződésmegkötését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Köztartozás kiemelésének lehetősége a kizáró okok közül

Kérdés: Amennyiben az ingatlan tulajdonosának APEH vagy VPOP, stb. tartozása van – nem lehet ajánlattevő közbeszerzési eljárásban – függetlenül attól, hogy esetleg ez az egyetlen ingatlan alkalmas a közbeszerzés tárgya megvalósítására. Gondolt-e erre a jogalkotó?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja szerint azeljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebbenlejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetésikötelezettségének – a letelepedése szerinti ország vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Eljárás szerződés meghosszabbítása esetén

Kérdés: A szerződés opcionálisan kétszer egy évre meghosszabbítható, amennyiben a vállalkozó maximum a KSH éves statisztikájában szereplő árindexnek megfelelő áremelést érvényesít. A szerződés egyéb feltételei azonban változatlanok maradnak. Kell-e ilyenkor új közbeszerzési eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy a jelenlegi szerződés megkötésére közbeszerzési eljárás alapján került-e sor, avagy közbeszerzési eljárás nélkül. Az eset körülményeinek ismerete nélkül csak a kérdés eldöntése során figyelembeveendő szempontokra tudjuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alkalmazása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy mikor tették közzé a pályázati kiírást (felhívást), hanem annak, hogy mikor kezdték meg a közbeszerzési eljárást. A Kbt. 401. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendezi a törvény hatálybalépését és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzéseik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86. paragrafusának általános, (1) bekezdése értelmében, amennyiben az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Pályázati kiírás visszavonása

Kérdés: Igaz-e, hogy az ajánlattevő nem írhatja le azt, hogy joga van a kiírás indoklás nélküli visszavonására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az ajánlat visszavonásával kapcsolatban több rendelkezést tartalmaz. Egyrészt az ajánlati biztosíték körében említi meg a visszavonás lehetőségét, másrészt rendelkezik annak feltételeiről (megengedhetőségéről), továbbá arról is, hogy az ajánlat visszavonása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Szerződéses ár változása régi Kbt. hatálya alatt kötött megállapodás esetén

Kérdés: Az új közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően határozatlan idejű szerződést kötöttünk partnerünkkel. A szerződés megkötésekor megállapodtunk abban, hogy a szerződés szerinti ár az inflációs ráta figyelembevételével, a felek megegyezésével módosulhat. (Nem a KSH szerinti inflációs rátának megfelelően.) Szerződéses partnerünk áremelési szándékot jelentett be, és a javasolt áremelés mértéke nem éri el az inflációs rátát. Elfogadható-e az áremelés, vagy közbeszerzési eljárással új partnert kell kiválasztani?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben nincs szükség új szerződéses partner kiválasztására, azonban érdemes már szerződéskötéskor figyelni, és a KSH által bejelentett hivatalos inflációs rátához kötni (például inflációs ráta mínusz 2 százalék) a szerződéses ár változását évről évre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.
1
51
52
53
55