Eljárás azonos ajánlatok esetén

Kérdés: A legalacsonyabb ellenszolgáltatás bírálati szempontja esetében két egyforma árajánlat érkezik. A két ajánlat közül nem választható ki az alacsonyabb, tehát az eljárás eredménytelen, de mire hivatkozva? Elő lehet-e írni azt, hogy az ajánlatkérő ilyen esetben milyen eljárást követ?
Részlet a válaszából: […] Nincs lehetőség, és egyben szükség sincs a Kbt.-től valóeltérő eljárás meghatározására. A legalacsonyabb ellenszolgáltatás bírálatiszempontja esetében valóban nem lehetséges a 90. § (2) bekezdésénekalkalmazása, amely az összességében legelőnyösebb ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.
Kapcsolódó címke:

Hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztása

Kérdés: Hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében részben visszterhes jellegű szerződés esetén kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására? A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzés ajánlati felhívás programjában meg kell-e jelölni az ártalmatlanítóhelyet (lerakóhelyet) akkor is, ha ez esetlegesen előnytelen helyzetet jelent az ajánlattevő(k)nek, következésképpen költségesebb szolgáltatást a településnek? Végül a 224/2004. Korm. rendeletben az ártalmatlanító hellyel kapcsolatos előírás értelmezhető-e több kijelölt ártalmatlanítóhely megjelölésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a közszolgáltatásra irányulómegállapodás mely része az, amelyet a felek visszteher – azaz ellenszolgáltatáskikötése – nélkül kötnek majd meg, az azonban egyértelmű, hogy lesz atevékenységnek egy olyan része is, amelyért az azt igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.
Kapcsolódó címke:

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja, és az eljárás további szakaszaiból kizárja, és erről a döntésről a Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése szerint az ötödik napon írásban értesíti az érvénytelen ajánlatot tevőt. Ez esetben előfordulhat, hogy az írásbeli értesítés kézhezvételéig a döntéshozó az eljárást lezáró határozatot meghozza. Ha a kizárásról szóló döntést az ötödik (vagy a kézbesítési okok miatt hatodik) napon tudja csak az érvénytelen ajánlattevő a döntőbizottságnál megtámadni, a szerződést meg kell-e kötni az érvényes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő nyolcadik napon abban az esetben, ha az érvénytelen ajánlatot tevő a kizárás megtámadására vonatkozó kérelmét az ajánlatkérőhöz is eljuttatja, de a döntőbizottság még nem kereste meg az ajánlatkérőt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 330. §-ának (3) bekezdése alapján a KözbeszerzésiDöntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levőközbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatjaa Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéskötési díj kikötése

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglalt eljárás meglehetősen egyedi. AKbt. 2.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési törvény szerint kelleljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőkéntmeghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Minősített ajánlattevő ajánlati biztosítéka

Kérdés: Kell-e ajánlati biztosítékot nyújtania a minősített ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték vonatkozásában a Kbt. 59. §-ának(5)–(6) bekezdései az alábbi előírásokat tartalmazzák:Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték (biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlatabenyújtásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Eljárás alkalmazott rezsim értékét meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Mi az eljárási szabály abban az esetben, ha egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő ajánlati ára meghaladja a nemzeti értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatokelbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-eaz ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokbanmeghatározott feltételeknek.A Kbt. 88. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Mentesség az ajánlatok elbírálásának kötelezettsége alól

Kérdés: Fennáll-e az ajánlatkérő kötelezettsége az ajánlatok elbírálása tekintetében akkor, ha a szerződés megkötésére, illetve annak teljesítésére nem lenne képes?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 82. §-a – a közbeszerzési eljárás lefolytatásánakcéljával, illetve indokával összhangban, értelemszerűen – az ajánlatkérőkötelezettségévé teszi az ajánlatok elbírálását. Az ajánlatkérő azonbanmentesül e törvényi kötelezettség teljesítése alól abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattételi kiírás módja

Kérdés: Árvízvédekezés során a költségvetési szerv helyre kívánja állítani a megrongálódott védműveit. A helyreállítás nem tűr halasztást, de az ehhez szükséges forrás még nem áll rendelkezésre. Miként történhet ebben a helyzetben az ajánlattételi kiírás?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a forrás rendelkezésre állása ugyan biztosított,de előre nem látható okból és elháríthatatlan okból kifolyólag beállottlényeges körülmény miatt a későbbiekben megtörténhet, hogy mégsem lesz elegendőforrás a szerződés teljesítésére és ennek alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
Kapcsolódó címke:

Szerzői jog kizárólagos jogként minősítése

Kérdés: Ha a becsült érték alapján közbeszerzési eljárás során kell megkötni a tervezési szerződést, de az előzményi terv szabad felhasználásnak jogával az ajánlatkérő nem rendelkezik, a szerzői jog a közbeszerzési törvényben definiált kizárólagos jognak minősül-e, amelyre tekintettel ajánlatkérő jogosult a szerzői jog birtokosával hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján, vagy nemzeti értékhatár alatti becsült értéknél közbeszerzési eljárás nélkül megkötni a tervezési szerződést?
Részlet a válaszából: […] Feltehetjük, hogy az előzményi terv felhasználási jogávalnem rendelkezik az ajánlatkérő, annak szükségessége nem lehetett vitatottmegrendelésekor. Ha azonban a szerzői jog folytán minden esetben az előzményiterv készítőjének lenne joga a tervezési szerződés megkötésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
Kapcsolódó címkék:  

Részben önálló költségvetési szerv beszerzései

Kérdés: Az ún. részben önálló költségvetési szervnek is a Kbt. szerint kell lebonyolítania beszerzéseit, avagy nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásánál irányadó a KözbeszerzésekTanácsának 5/2004. (K. É. 147.) ajánlása, amely a helyi önkormányzatiköltségvetési szervek beszerzéseire vonatkozik, és amelyet a Tanács aKözbeszerzési Értesítő 2004. december 22-i, 147. számában tett közzé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
1
53
54
55
58