Találati lista:
541. cikk / 567 Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
542. cikk / 567 Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt
Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
543. cikk / 567 Pályázati kiírás visszavonása
Kérdés: Igaz-e, hogy az ajánlattevő nem írhatja le azt, hogy joga van a kiírás indoklás nélküli visszavonására?
544. cikk / 567 Szerződéses ár változása régi Kbt. hatálya alatt kötött megállapodás esetén
Kérdés: Az új közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően határozatlan idejű szerződést kötöttünk partnerünkkel. A szerződés megkötésekor megállapodtunk abban, hogy a szerződés szerinti ár az inflációs ráta figyelembevételével, a felek megegyezésével módosulhat. (Nem a KSH szerinti inflációs rátának megfelelően.) Szerződéses partnerünk áremelési szándékot jelentett be, és a javasolt áremelés mértéke nem éri el az inflációs rátát. Elfogadható-e az áremelés, vagy közbeszerzési eljárással új partnert kell kiválasztani?
545. cikk / 567 Késedelmes tudomásszerzés közbeszerzési eljárás eredményéről
Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési eljárás eredményéről, rajtunk kívül álló okból későn értesültünk – amelynek tényét igazolni tudjuk –, megtámadhatjuk-e az eljárást a 8. napon túl a Közbeszerzési Döntőbizottságnál?
546. cikk / 567 Közbeszerzési eljárás eredményének megtámadása
Kérdés: A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszát követően megtámadható-e az eredmény, vagy a megtámadásra csak az eljárás befejezésekor van lehetőség?
547. cikk / 567 Termékösszetétel megadásának lehetősége
Kérdés: A termékek összetételének megadásával élhet-e az ajánlatkérő, megszabhat-e maximális víztartalmat, fehérje-, zsír-, só- stb. tartalmat a beszerzendő áru (termék) vonatkozásában, vagy ezzel sérti a verseny-, illetve esélyegyenlőséget?
548. cikk / 567 Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
549. cikk / 567 Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége
Kérdés: Közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérő a tevékenysége során elért bevételekből történő árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetén – amennyiben az összeghatár a közbeszerzési értéket eléri – kötelezett-e közbeszerzési eljárás lefolytatására?
550. cikk / 567 Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén
Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
