Feltételes közbeszerzés

Kérdés: Az ajánlatkérő feltételes közbeszerzésként indított uniós nyílt eljárást arra hivatkozva, hogy a projekt európai uniós forrásból kerül megvalósításra, és a projekt költségvetésének módosítása érdekében (a támogatási összeg megemelésére) a támogatási szerződés módosítását kezdeményezte a támogatónál. Amennyiben a módosítási kérelem elfogadására vagy a támogatási szerződés módosítására sor kerül az ajánlatok bontását megelőzően, helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha a bontáskor ismerteti az anyagi fedezet összegét?
Részlet a válaszából: […] ...(6) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján feltételes közbeszerzési eljárás akkor is indítható, ha az ajánlatkérő támogatási szerződés módosítására vonatkozó igényt vagy változásbejelentést nyújtott be, és a támogatásra irányuló igény el nem fogadását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Bekapcsolódó gazdasági szereplő

Kérdés: A 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése alapján: Amennyiben a rendelkezésre álló határidőben egyetlen gazdasági szereplő sem kapcsolódik be az előzetes piaci konzultációba, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívást az előzetes piaci konzultáció meghirdetését követő tizennegyedik napnál hamarabb is megküldheti a Közbeszerzési Hatóság vagy a Kbt. 51. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén a gazdasági szereplők részére. Ki számít bekapcsolódó gazdasági szereplőnek? Aki csak érdeklődik, de nem tesz észrevételt, az bekapcsolódó gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […] ...állam szociális célkitűzéseinek elősegítése céljával – összhangban a közbeszerzések terén Magyarország által kötött nemzetközi szerződésekkel és az Európai Unió irányelveivel – a következő törvényt alkotja…”Ebben az értelemben a kkv-k szerepvállalása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Felfüggesztett eljárás

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 166. § (5) bek. alapján felfüggesztette az eljárását, a későbbiekben jogszerűen visszaléphet-e a felfüggesztésből (és megkötheti-e a szerződést a döntőbizottsági határozatnak megfelelően) a keresettől való elállás nélkül (gazdasági szükségszerűségre figyelemmel)?
Részlet a válaszából: […] ...határozata ellen közigazgatási pert indítottak, az ajánlatkérő a folyamatban lévő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatja a bíróság jogerős határozatának meghozataláig.A Kbt. 166. § (5) bekezdés nyitófeltétele,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet a válaszából: […] ...a tervezés a kivitelezés előtti tevékenység, a tervezői művezetés pedig a kivitelezés alatti tevékenység, a két tevékenységet két szerződésben időbeli különbséggel, „szakaszolva” kívánják megrendelni, a két szolgáltatásvégzés között adott esetben több idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Fedezetelvonás

Kérdés: Az ajánlatkérő szolgáltatásbeszerzésre írt ki nyílt közbeszerzési eljárást. Az ajánlatok felbontását követően – a bírálati cselekményeket mellőzve – az írásbeli összegezés megküldésével közölte az ajánlattevőkkel, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozva eredménytelennek minősíti az eljárást. Előzetes vitarendezésben rákérdeztünk az indokra. Azt a választ kaptuk, hogy forrásátcsoportosítás történt az ajánlatkérő belső körülményei miatt, így a szerződés megkötésére már nem lenne képes megfelelő anyagi fedezet hiányában. Jogsértő-e az ajánlatkérő döntése?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbi okok miatt.A közbeszerzési eljárás kiírásával az ajánlatkérő kötelezettséget vállalt arra, hogy a nyertes ajánlattevővel szerződést köt. A Kbt. csak rendkívül szűk keretek között engedi meg, hogy az eljárás eredménytelen legyen. Az eredménytelenségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Becsült érték számítása

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelés becsült értékének meghatározása kapcsán kérem értelmezésüket a Kbt. 17. § (2) és (3) bekezdés elhatárolásában, azaz melyik módszert, mely esetben kell alkalmazni? Mit ért a Kbt. „rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés” alatt, milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia? Mit ért a Kbt. olyan szerződés alatt, amely nem tartalmazza a teljes díjat? Milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia?
Részlet a válaszából: […] ...alapján:„17. § (2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:a) az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Adminisztratív hiba az ártáblázatban

Kérdés: Reparálható-e az a jogsértés, ha az ajánlatkérő már a bontást követően veszi észre, hogy hiba van az egyik táblázatban, melyet minden ajánlattevő benyújtott, különbözőképpen kezelve az egyik – a felhívás tartalmától eltérő – sor kitöltését?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt esetben. Itt az ajánlati ártáblázatban adminisztratív hiba miatt a legfeljebb napok számát 182 napban határozta meg, amely a szerződés teljesítésének kérelmező által elvárt és az eljárást megindító felhívásban rögzített időtartamával ellentétben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Önkéntes csatlakozás központosított keretmegállapodáshoz

Kérdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség (továbbiakban: DKÜ) által megkötött központosított keretmegállapodásokhoz milyen módon lehet önkéntesen csatlakozni?
Részlet a válaszából: […] ...amely„eb) valamely e rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerek alkalmazásával létrejövő keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés vonatkozásában egy vagy több meghatározott beszerzési eljáráshoz való csatlakozást önként (a továbbiakban együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Ártáblázat közzététele

Kérdés: A nyertes ajánlattevő üzleti titoknak minősítette az ajánlatában a szakmai ajánlat részeként benyújtott ártáblázatot. Jogszerűen jár el az ajánlatkérő, ha a szerződés közzététele során az ártáblázatot nem teszi közzé a honlapján?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség mely közbeszerzési dokumentumokra vonatkozik, és hogy az adott dokumentumokat hol kell közzétenni. A közbeszerzési szerződések közzététele kapcsán az alább hivatkozott rendelkezések az irányadóak:"43. § (1) Az ajánlatkérő köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Keretmegállapodás mint beszerzési módszer

Kérdés: A keretmegállapodás egy kétszakaszos közbeszerzési eljárás, vagy beszerzési technika, módszer? Van ennek a különbségtételnek valamilyen jelentősége? Más szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus katalógus).A jelenlegi szabályozás jobban kifejezi azt, hogy maga a keretmegállapodás végső soron csak egy speciális szerződéses alakzat, azaz maga a keretmegállapodás mint beszerzési technika valójában a szerződéses szakasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.
1
9
10
11
298