623 talált cikk a szerződéskötés kifejezésre

Kérdés: Nem tekinthető-e prejudikálásnak, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével megtiltja a szerződés megkötését az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között? További kérdésünk, hogy melyek azok az esetek a gyakorlatban, amikor a Döntőbizottság alkalmazza ezt az intézkedést?

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?

Kérdés: Az ajánlatkérő két intézményét a közeljövőben összevonják (általános iskola és óvoda). Az új intézmény jogutódja lesz mindkét intézménynek. Az óvoda egy évre szóló határozott idejű szerződéseket kötött élelmiszer-beszerzésre közbeszerzés nélkül, mert a beszerzés értéke nem érte el a közbeszerzési értékhatárt, az iskola pedig közbeszerzéssel kötött egyéves határozott idejű szerződéseket a beszállítókkal. Mi a teendő az egyesítést követően? Érvényben maradhatnak-e a szerződések névváltoztatással a lejáratukig, vagy meg kell szüntetni a szerződéseket, és új közbeszerzést kell lefolytatni az új, immár egyesített intézménynek?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2007. augusztus 6-i számában megjelent 1385. számú kérdés és az arra adott válasz kapcsán az alábbi kérdésben várom válaszukat. A Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti 3 évre vonatkozó kizárás kezdő időpontja válaszuk szerint a közbeszerzési eljárás lezárulta. Ismerve a bírósági gyakorlatot – amely miatt a jogerős döntésig akár több év is eltelhet – teljesen hatástalanná válik a törvény ezen – egyébként súlyos jogkövetkezményt tartalmazó – pontja. Könnyen előfordulhat, hogy a jogerős ítéletig akár 2-3 évet is várni kell, így a hamis adatot közlő pályázó minden következmény nélkül "megúszhatja" a törvénybe ütköző cselekmény elkövetését, hiszen nem kell mást tennie, mint a számára minden hátrányos döntőbizottsági, illetve bírósági döntést megfellebbezni, és közben – akár újabb hazugságok árán – más közbeszerzési pályázatokat nyerni. Van-e valamilyen jogszerű forma a kérdésben felvetettek kivédésére?

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni egy számomra nem teljesen egyértelmű kérdésben. Amennyiben az ajánlati biztosítékhoz kötött a jelentkezés egy keretmegállapodásos eljárásnál, de teljes körű a hiánypótlás, pótoltatható-e a hiányzó ajánlati biztosíték? Nem tudom teljes biztonsággal értelmezni.

Kérdés: Az ajánlatkérő köteles-e, és ha igen, meddig köteles megőrizni egy adott közbeszerzési eljárás iratait? Azonos-e ez az időtartam az adójogszabályok szerinti iratőrzési idővel?

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban nyertesnek hirdetett pályázó visszalépett a szerződés megkötésétől. Az ajánlatkérő ezt követően a második "helyezettel" kötötte meg a szerződést annak ellenére, hogy az ajánlati felhívásban ennek lehetősége nem szerepelt. Jogszerű-e ez így?

Kérdés: A hamis adatszolgáltatás miatti 3 éves eltiltás hatálya mikortól számítandó abban az esetben, ha az ezt kimondó ajánlatkérői döntés "végigjárva" a teljes jogorvoslati fórumrendszert, az Ítélőtáblán emelkedik jogerőre? Mikortól számítandó a három év? A jogerőre emelkedéstől, vagy a jogerős ítélet hatálya visszahat az ajánlatkérői döntés időpontjára, azaz onnantól kell számítani a három évet, illetve ami még ebből hátravan – ugyanis a Döntőbizottság a D.683/16/2003. számú, közzétett határozatában így foglalt állást, igaz, még a régi Kbt. alapján. A Döntőbizottság fenti határozata szerint abban az esetben, ha az ajánlattevő bírósági úton keres jogorvoslatot, annak jogerős befejezéséig függő jogi helyzet keletkezik, ami ha a hamis adatszolgáltatás jogerős megállapításával ér véget, akkor az eltiltás hatálya az ajánlatkérői döntés meghozatalának napjára visszahatóan beáll?

Kérdés: A Kbt.-ben vagy valamely jogszabályban meg van-e határozva, hogy mit tartalmazzanak az alábbi igazolások: ajánlati bankgarancia, teljesítési bankgarancia, jótállási bankgarancia?