62 talált cikk a szerződéskötési kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb ajánlatot, az ajánlattevő megfelelő indoklása esetén, ha az ajánlati ár nagyobb a fedezetnél?

Kérdés: Jogorvoslattal éltünk az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen, mert megítélésünk szerint szabályszerű eljárás esetén mi lettünk volna a nyertesek. A DB az ajánlatkérő döntését helybenhagyta. Bírósághoz fordulunk. Az ajánlatkérő ilyenkor megkötheti-e a szerződést az általa nyertesnek hirdetett ajánlattevővel? Mi a teendő, ha a bíróság nekünk ad igazat?

Kérdés: Ha a konzorciumi szerződésben meghatározzuk a képviselő személyét, kell-e adnunk – az ajánlathoz csatolnunk – részére a képviseletre szóló külön meghatalmazást? Jogszerű-e az ajánlatkérő ilyen irányú kérése?

Kérdés: Miért kell nekem kórházként a büntetés-végrehajtási intézettel szerződnöm? Mi a jogalap a vonatkozó kormányrendeleten kívül? Ha én közösségi rezsimben szerződöm közbeszerzés nélkül a büntetés-végrehajtási intézettel, az nem sérti a Kbt.-t?

Kérdés: Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?

Kérdés: Ajánlatkérő az eredményhirdetést követően nem kötötte meg a nyertes ajánlattevővel a szerződést. Arra hivatkozott, hogy már nem áll érdekében a szerződés megkötése, és egyébként sincs fedezet a beszerzésre. Ez jogszerű? És egyébként eredményes eljárás után elzárkózhat-e bármilyen indokkal a szerződéskötéstől? (Ajánlatkérő helyi önkormányzat.)

Kérdés: Megnyertünk egy közbeszerzési eljárást szolgáltatásbeszerzés tárgyban, de a szerződéskötés az ajánlatkérő miatt nem valósult még meg. A szerződéskötés azért nem jött létre személyesen, mert az illetékes arra hivatkozott, hogy nem ér rá. Abban maradtunk, hogy e-mailben elküldjük a szerződést, és ők miután aláírták, visszaküldik a részünkre. Azóta telefonon alig lehet őket elérni, a kapcsolattartó megbetegedett, és nincs helyettese. Van olyan szabály, hogy hány napon belül kell szerződést kötni, és ha az elmarad, akkor annak mi a következménye?

Kérdés: Ha a dokumentációban az ajánlati kötöttség minimális időtartamát jelöli meg a kiíró, akkor az változtatható? És egyáltalán, mit jelent ez a megjelölés?