Szerződés tartalmának változtathatósága tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződésről tárgyalni még aláírás előtt, ha már kihirdettek minket nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] A szerződés tartalma tárgyalásos eljárás esetében az ajánlati kötöttség beálltával nem változhat, hiszen ez is az ajánlat része, és ebben egyeztek meg a felek, a szerződéskötési kötelezettség is erre vonatkozik. Ez alól két sajátos kivétel van a Kbt. szabályai alapján....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] Az új, a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőt, ha súlyosan megsértette a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéskötés bírósági kötelezés alapján

Kérdés: Ha az ajánlatkérőnek fennáll a szerződéskötési kötelezettsége, de valamilyen okból mégsem kíván szerződni, az új módosítás szerint a bíróság előírhatja, hogy szerződjön?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a 2017. január 1-jén hatályba lépett Kbt.-módosítás azon új szabályára vonatkozik, mely a szerződés érvénytelenségéről szóló perben korlátozza a bíróság jogait. A Kbt.-módosítás indokolása külön kitér a módosítás okára. Eszerint "a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Ajánlati biztosíték kezelése a hatályos Kbt.-ben

Kérdés: Valóban elvesztem az ajánlati biztosítékot, ha az ESPD-t ugyan kitöltöttem, de amikor az ajánlatkérő felszólít az igazolások benyújtására, ott már nem nyújtom be? (Véleményem szerint az a megoldás ilyen formában meglehetősen diszkriminatív.)
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése nevesíti, hogy akkor is az ajánlatkérőt illeti meg az ajánlati biztosíték, ha az egységes európai közbeszerzési dokumentum tartalmát alátámasztó igazolásokat nem nyújtja be, vagy akár hiánypótlással benyújtja ugyan, de nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Visszalépés a szerződéskötéstől

Kérdés: Az új Kbt. alapján kihat-e az a jövőbeni ajánlattevői pozíciónkra, ha visszalépünk a szerződéskötéstől?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint előfordulhat ilyen eset. A Kbt. ugyanis a 63. § (1) bekezdés szerinti, választható kizáró okok körét kiegészítette egy további, fakultatív kizáró okkal. E szerint nem vehet részt az eljárásban az a gazdasági szereplő, aki/amely korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. külön nevesíti a visszalépés lehetőségét a közbeszerzésben az alábbiak szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő az új közbeszerzési törvény alapján, hogy a szerződés megkötését követően, az első megrendelés után eláll a szerződéstől arra hivatkozással, hogy teljesítésképtelenné vált, mert a fedezetet nem biztosították részére?
Részlet a válaszából: […] A fedezet hiányában történő jogkövetkezmény egyedül a szerződés megkötését megelőzően történhet, tekintettel az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéskötés halasztása, szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Mi az a határidő, melyet követően megköthető a szerződés? Mi a teendő, ha az ajánlatkérő folyamatosan halasztja a szerződés megkötését? És mit tehetünk, ha indok nélkül közli, hogy nem kívánja megkötni velünk – mint nyertes ajánlattevővel – a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A főszabály szerint az összegezés megküldését követő 11. napon megköthető a szerződés. Kivételt a Kbt. 124. §-ának (8) bekezdésében alább felsorolt esetek jelentenek.A Kbt. szerint a végső határidő, melyen túl elvileg nem nyúlhat a szerződéskötés folyamata, egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Ajánlatkérő szerződéskötési kötelezettségének hiánya a kiírásban

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kiír egy beszerzést, ehhez képest nem vállal semmire felelősséget, a szerződéskötésre, a darabszám-megrendelésre sem? (Viszont ezzel árakhoz és piaci szereplőkhöz jut.)
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérőnek – az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezések alapján – vállalnia kell, hogy a nyertes ajánlattevővel szerződést fog kötni. Az eljárás eredményének közlésével az ajánlatkérőnek is és a nyertesként kihirdetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Szerződéskötés mellőzése eredményes eljárás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő jogosult arra, hogy eredményes eljárás esetén ne kössön szerződést és eredménytelennek nyilvánítsa az egész eljárást indokolás nélkül? (Egy tenderben ezt a jogát fenntartotta.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében ez a jogot az ajánlatkérő egy esetben tarthatja fenn, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt nyújtott be, vagy fog benyújtani.A kérdés vonatkozásában a Kbt. 40. §-ának (3) és (4) bekezdése az irányadó, mely rendelkezések tartalma az alábbi:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
1
3
4
5
7