398 talált cikk a tájékoztató kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 254. §-a alapján, ha az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok (tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb.) vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?

Kérdés: A módosított Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről tájékoztatót kell készíteni. A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a törvény negyedik része alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás közvetlen ajánlattételi felhívással indul (azaz az egyszerű, hirdetmény nélküli eljárások esetén). Kérdésünk: a 2005-ben megkötött, de 2006-ban teljesülő vagy többéves egyszerű, hirdetmény nélküli eljárás során megkötött szerződések esetén kell-e tájékoztató a teljesítésről?

Kérdés: A Kbt. módosításával változott-e a törvény 63. §-a szerinti kizáró okok igazolásmódja?

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa korábbi szabályozáson alapuló tájékoztatója álláspontom szerint nem alkalmazható – Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése –, mert már nem közjegyző előtt tett nyilatkozat kell, hanem közjegyző által hitelesített. Jól értelmezem a változást?

Kérdés: Megjelent-e vagy mikorra várható a környezetvédelmi miniszter rendelete a Kbt. 55. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének szabályozására? Ugyanez az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter részéről hol tart?

Kérdés: A közösségi rezsimhez tartozó közbeszerzési eljárásoknak a nyomtatványmintáit a 2/2006. IM rendelet nem tartalmazza. Várható-e kitöltési útmutató az uniós nyomtatványokhoz? Milyen nyomtatványokat kell kitölteni módosítás, helyesbítés vagy hirdetmény-visszavonás esetében?

Kérdés: A Kbt. alapján kiírt pályázat mikor indul? A hirdetés feladásával vagy a hirdetmény megjelenésével? A Kbt. módosításának hatálybalépése előtt (2006. január 13.) kiírt pályázatra a korábbi szabályozás szerinti időtartamú (azaz a Közbeszerzések Tanácsa állásfoglalása szerinti) igazolás a jó, vagy az új Kbt. szerinti, azaz a 3 hónap tartamú igazolás?

Kérdés: A Kbt. 2/A § (1) bekezdésének a) pontja szempontjából a "közfeladat" fogalmára van-e valamilyen tájékoztató állásfoglalás, illetve ennek hiányában milyen jogszabályokra hagyatkozhatunk a fogalomkör behatárolása során? Ez csak önkormányzati feladatokat jelent, vagy több annál?

Kérdés: Építési beruházás esetében hogyan határolható el egymástól pontosan a többletmunka, a pótmunka és a kiegészítő beruházás? A kiírt beszerzés vállalkozási szerződésében mekkora tartalékkeretet lehet megjelölni, abban milyen feltételekkel lehet többletmunkára és pótmunkára forrásokat elkülöníteni? Amennyiben többletmunka, pótmunka vagy kiegészítő beruházás szükségessége merül fel, úgy milyen eljárásokat kell követni?

Kérdés: Egy eljárásban "B" ajánlattevőnek a benyújtott ajánlata mind tartalmi, mind formai szempontból megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági követelményeket pedig akként igazolja a Kbt. 66. §-ának (2) és a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával, hogy azt nyilatkozza: "bár én magam alkalmatlan vagyok, azonban X Kft. erőforrásaira támaszkodom". Ebben az ajánlatban X Kft. nyilatkozik: kötelezettséget vállalok a szerződés teljesítéséért, és az erőforrásokat rendelkezésre bocsátom, kezességet is vállalok. Egyúttal a Kbt. 63. § (6) bekezdésének megfelelően X Kft. nyilatkozik a közjegyző előtt, hogy nem állnak fenn vele szemben a kizáró okok. Ugyanebben a közbeszerzési eljárásban X Kft. ajánlattevőként is megjelent – hiszen a Kbt. alapján ez megengedett a számára –, és az ajánlatkérő megállapítja, hogy mind pénzügyi-gazdasági szempontból, mind pedig műszaki-szakmai szempontból alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja alapján az X Kft. által benyújtott ajánlatról megállapítja, hogy érvénytelen. Ennek ellenére a jelenlegi Kbt.-szabályozás alapján, amennyiben a B ajánlattevő ajánlata a legkedvezőbb ajánlat a bírálati szempontok szerint, úgy az ajánlatkérő köteles ezt az ajánlatot nyertesnek kihirdetni. Látnak-e Önök törvényes lehetőséget arra a jelenleg hatályos Kbt. alapján, hogy a "B" ajánlatról az ajánlatkérő megállapíthassa azt, hogy érvénytelen?