398 talált cikk a tájékoztató kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, a közbeszerzési eljárásairól. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót köteles közzétenni és legkésőbb a 42. § (1)–(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig megküldeni. Kérdésem: hogyan értelmezendő a "készíthet", illetve a "köteles" megfogalmazás a törvény ezen pontjaiban? [Észrevételem: a Kbt. 42. §-ának (1)–(2) bekezdése nem tartalmaz határidőket.]

Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?

Kérdés: A Mód. Kbt. szerint egyszerű eljárás (közzététel nélküli) esetében nem kell közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben a szerződés teljesítését. 2005-ben megkezdett eljárás esetében mi a teendő?

Kérdés: Hogyan értelmezendő a "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatigazolási mód a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró okok vonatkozásában? A közjegyző aláírási címpéldányt hitelesít, vagy egy bemutatott cégvezetői nyilatkozatot? Erre a célra külön aláírási címpéldányt, illetve aláírást kell készíteni, vagy lehetséges az általános aláírási címpéldány felhasználása is?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a pályázónak igazolást kell benyújtani az APEH-igazgatóságtól arról, hogy nincs egy évnél régebben lejárt adótartozása. Az adóhatóság az új adóigazolásoknál közli azt, hogy az adóigazolás melyik konkrét projektnél használható fel. Az adóigazolás fentiek szerinti kiállítása a Ket., valamint a 2005. évi LXXXIII. törvényben leírtakra való hivatkozással történik. Ez azt jelenti, hogy minden egyes pályázathoz külön kell adóigazolást kérni. Ha igen, akkor megítélésünk szerint a hivatkozott törvények és a közbeszerzési törvény között ellentmondás van.

Kérdés: Ha az ajánlatkérő részajánlat-tételi lehetőséget biztosított, és a különböző részek tekintetében ugyanaz lett a nyertes, akkor a szerződés teljesítéséről elég akkor tájékoztatót közzétenni, amikor a leghosszabb teljesítési időtartamú rész határideje lejár, vagy mindegyik rész vonatkozásában külön-külön tájékoztatót kell megjelentetni?

Kérdés: Az OMMF által kiadandó munkabiztonságról szóló tájékoztatás konkrét menetével kapcsolatos a kérdésünk. Kinek kell pontosan címezni a kérelmet, milyen dokumentumok megadása szükséges, miért nem tudja az OMMF, hogy pontosan mit kell kiállítania annak ellenére, hogy a pályázati felhívás el lett küldve, és miért olyan normatívákat ad meg, amelyek az ajánlattevőre, és nem az ajánlatkérő által kért szolgáltatásra vonatkoznak, amely tájékoztató nemmegfelelősége végett ajánlattevő pályázata érvénytelenné válik, annak ellenére, hogy sürgősségi elbírálás megfizetése megtörtént ajánlattevő részéről, és a hiánypótlás során a tájékoztatást (nem megfelelő normatívákkal) benyújtotta?

Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?

Kérdés: Hol lehet felelősségbiztosítást kötni a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak? (Úgy tudom, nem minden biztosító kínál hasonlót.)

Kérdés: Kiket kell nemzeti elbánásban részesítenie a hazai ajánlatkérőnek?