578 talált cikk a tárgyalásos eljárás kifejezésre

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?

Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredményét hirdetménnyel közzétették. Kérdés, hogyan lehet tudni, milyen alapon folytatták le? Például 1 fős cég, 600 milliós nagyságrendű tervezési munka, alvállalkozó bevonása nélkül. Hogyan vizsgálták alkalmasságát stb.? Az eljárásra vonatkozó dokumentum valahol megtekinthető? Lehet-e információt kérni valahonnan?

Kérdés: Kötelező-e biztosítékot kikötni közbeszerzési eljárásban?

Kérdés: A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?

Kérdés: A háromajánlatos eljárás esetében meg kell-e küldeni az ajánlati felhívást a DB-nek?

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban veszünk részt. Az ajánlatkérő a második fordulóra csökkentette a példányszámot, és új ajánlatot kért annak megfelelően. Ez jogszerű?

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban ketten maradtunk. Mi történik, ha a második fordulóban nem teszek ajánlatot?

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban a második fordulóban adták oda az első forduló tárgyalási jegyzőkönyvét. A második forduló az első után 6 nappal volt a hétvége miatt. Megfelel-e ez az eljárás a közbeszerzési törvénynek?

Kérdés: Az új törvényben eltörölték az építési beruházásokra vonatkozó külön előírásokat, így a bírálati szempontra vonatkozókat is. Lehet-e bírálati szempont építési beruházás esetében csak a vállalási ár, ha a szerződésben már előre kikötöttük a garancia idejét, kötbért stb.?

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?