Ajánlattevői javaslatok szerződéstervezethez

Kérdés: Kizárható-e törvényesen az a jog, hogy az ajánlattevő a dokumentációban szereplő szerződéstervezethez módosító javaslatokat tegyen? Az ajánlatkérő ezt adott eljárásban kizárta. Ilyenkor miért nevezzük szerződéstervezetnek azt a megállapodást, mely lényegében végleges?
Részlet a válaszából: […] A módosítási javaslatok megfogalmazására vonatkozó jogkizárásának jogszerűsége alapvetően attól függ, hogy milyen eljárást folytat leaz ajánlatkérő. Nyílt és meghívásos eljárásban nincsenek szerződésestárgyalások a felek között – a Kbt. ezt tiltó kógens...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának korlátja

Kérdés: "A kialakult bírósági gyakorlat szerint a rendkívüli sürgősség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás korlátozott, csak indokolt mértékben és mennyiségben, rövid időtartamra vonatkozó beszerzések esetén alkalmazható, az ajánlatkérőnek az indokolt mértéket meghaladóan biztosítania kell a nyílt versenyt." Ezt szabály írja elő, vagy csak a szokásjog?
Részlet a válaszából: […] Igen, az alábbi Kbt.-beli rendelkezés – törvény 125. §(2) bekezdésének c) pontja – csak a jogalapról beszél, de adöntőbizottsági gyakorlat egyértelműen elmarasztalja az ajánlatkérőt,amennyiben sürgősséggel, de például hosszabb távra köt szerződést. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint, amennyibenjogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő nem kötheti meg a szerződést az ügyérdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződés kötelező elfogadása

Kérdés: Az ajánlattevőnek kötelező-e elfogadnia az ajánlatkérő által megadott szerződéses tartalmat?
Részlet a válaszából: […] Általában igen, de ez attól függ, hogy milyen közbeszerzésieljárás lefolytatására kerül sor, és az ajánlatkérő hogyan határozta meg aszerződéssel kapcsolatos elvárásait a dokumentációban.Ezzel kapcsolatosan többféle megoldás lehetséges.Nyílt és meghívásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Szerződéskötés konzorciummal

Kérdés: Amennyiben konzorciumban indul egy vállalat, és nyertesként kerül ki az eljárásból, hogyan zajlik a szerződéskötés? Hiszen a konzorciumi szerződés, megállapodás keretében egy "nem számlaképes" gazdasági társaság jön létre. Mely céggel köt szerződést az ajánlatkérő? Ki írja alá a szerződést az ajánlattevő részéről?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben konzorciumként kötnek szerződést a felek, akonzorciumi megállapodásban rendezni szükséges, hogy ki jogosult számlátkibocsátani. Amennyiben többen is jogosultak, és ezt ajánlatkérő is elfogadjapéldául tárgyalásos eljárás során, vagy már eredetileg is több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címke:

Dokumentáció kiadásának célja

Kérdés: Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia jogszabály szerint, hogy mi a célja a dokumentáció kiadásával? (Egyre több dokumentációt látunk, ami így kezdődik.)
Részlet a válaszából: […] Ilyen típusú kötelezettsége az ajánlatkérőnek nincs. Mivelnem minden esetben kötelező dokumentáció készítése (például nemzetieljárásrendben esetenként), így örvendetes, ha minél több információt osztanakmeg az ajánlatkérők az ajánlattevőkkel, beleértve ebbe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] A klasszikus szabályok egyértelműen eredménytelenségi oknaktekintik a három ajánlattevő hiányát (1 vagy 2).A különös szabályok azonban – visszahivatkozás nélkül -egyértelműen csak keretszámról beszélnek, amely például meghívásos vagytárgyalásos eljárás esetében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Ajánlat módosítása

Kérdés: Meddig van lehetőségem az ajánlat módosítására?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán hivatkozunk a 2626. kérdésre adottválaszra, hiszen az ajánlat módosításának lehetősége szorosan összefügg azajánlati kötöttséggel. Legáltalánosabban úgy lehet a felvetést megválaszolni,hogy az ajánlati kötöttség beálltát követően a benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó eseményeken – példáulajánlatok beadása, bontása, helyszíni bejárás, tárgyalások – nincs "hivatalosellenőr", aki külső szereplőként ügyelne arra, hogy minden jogszerűentörténjen. Magának a Kbt.-nek a rendelkezései hivatottak ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.
Kapcsolódó címke:
1
30
31
32
58