Irányadó megállapítás kirívóan alacsony árra

Kérdés: Van-e a kirívóan alacsony árra vonatkozóan valamilyen megállapítás?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetjük a következők szerint.A Kbt. 86. §-ának (1)–(6) bekezdései a fentiekben említettidőponttól kezdődően a következő tartalommal érvényesek: – abban az esetben, ha az ajánlat kirívóan alacsonynakértékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Felújítási munkák dokumentálásának szabályai a közbeszerzésben

Kérdés: Hogyan kell dokumentálni a közbeszerzési eljárásban a felújítási munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás esetén az ajánlatkérőnek a dokumentációt azokban az esetekbenis – legalább az 1. számú melléklet szerinti tartalommal – el kell készítenie,amelyekben a Kbt. egyébként nem teszi kötelezővé a dokumentáció készítését.A fentiek mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Mérlegelési lehetőség a hiánypótlás biztosítása kérdésében

Kérdés: Lehet-e olyan referenciát pótoltatni, amely nem felel meg a kiírásnak, például olyan feltételezéssel, hogy az értéket esetleg elgépelték? Ha nem biztosítjuk a hiánypótlás lehetőségét, sikerrel támadhatják-e meg az eljárást az érintettek, illetve – mivel a hiánypótlási eljárás "időkiesést" okoz – célszerű-e "értelmetlensége" ellenére is biztosítani azt?
Részlet a válaszából: […] ...hiányozna,és a hiánypótlás ezt lehetővé teszi, akkor az pótolható lenne. De már létezőreferencia újbóli benyújtására más tartalommal nincs lehetőség. Felhívjuk a figyelmet a Kbt. 83. §-ának (8) bekezdésére is,amelynek értelmében az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Jogorvoslati lehetőség a kivitelezett műszaki tartalom jelentős eltérése esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén a kivitelezett műszaki tartalom a dokumentációtól, illetőleg a nyertes ajánlattevő ajánlatától – jól látható módon – jelentős mértékben eltért. 1. Egyéb érdekeltként jogorvoslati kérelmet csak a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követően (30 napon belül) lehet benyújtani, vagy már az építési beruházás megvalósulása során is? 2. Mi a jogsértés jogvesztő határideje: – az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti (a pályáztatás tartalmától eltérő) vállalkozási szerződés megkötésének ideje, vagy – a teljesítésről szóló hirdetmény megjelenésének időpontja, vagy – egyéb – közbenső – határidő? 3. A KDB vagy a bíróság hatáskörébe tartozik-e az elbírálás?
Részlet a válaszából: […] Érdekes a kérdés, ugyanis a szerződésekkel kapcsolatosjogvita tekintetében a Kbt. úgy rendelkezik, hogy a megkötött szerződésselkapcsolatos perek, valamint a polgári jogi igény elbírálása bíróság, míg aszerződésnek a Kbt. 303. §-ába ütköző módosítása, vagy a 304....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Eltérő igazolási módok egy közbeszerzési eljáráson belül

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban és ajánlati felhívásban eredeti vagy közjegyző által hitelesített beszámolót kért. A hiánypótlásban az egyik ajánlattevő cégtől csak másolat benyújtását kérte. Ez elfogadható-e vagy sem? Ugyanebben az eljárásban egy másik cégtől hiánypótlásként bekérte a pénzintézeti nyilatkozatot, mivel azt nem megfelelő tartalommal nyújtották be. Ez nem kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] ...utólagos csatolását, illetve hiányosságaik pótlását kérni. Erendelkezés miatt tehát lehetősége van arra is, hogy a hiányos tartalommalbenyújtott pénzintézeti nyilatkozat – mint a pénzügyi-gazdasági alkalmasságigazolásának egyik módja – tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Szerződés előzetes aláírattatásának jogszerűsége

Kérdés: A szerződést sokszor kérik becsatolva (aláírva cégszerűen). Jogszerű-e ez, és amennyiben nem, akkor mivel igazolható ennek jogszerűtlensége (például a Kbt. szerint)?
Részlet a válaszából: […] ...kiemelni az ajánlatból, mert ezáltal az ajánlategysége és megbonthatatlansága sérül, azaz az ajánlatkérő nem tudja abenyújtáskori tartalommal és formában megőrizni a nyertes ajánlattevő általbenyújtott ajánlat példányait.A Kbt. 99. §-a rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Pénzügyi teljesítés meghatározása a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?
Részlet a válaszából: […] ...törvényesnek a hatályos közbeszerzési törvényértelmében. A 30 nap azonban ebben az esetben a szerződésben meghatározottmódon és tartalommal való teljesítéstől számít, ezért a kézhezvételbázisidőpontként való kezelése törvényellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Előminősítési jelentkezés adattartalma

Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges mértékigírhatja elő.A jelentkezéseket tehát az ajánlatkérő által a fentielőírások keretei között meghatározott tartalommal kell benyújtani azelőminősítéses rendszerben.A kérdéssel kapcsolatban megemlítjük, hogy a Kbt. 216.§-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Szerződés tartalmának meghatározása a dokumentációban

Kérdés: Jogszerű-e az a kiírás, amely szerint az ajánlatkérő a beszerzés keretszerződés jellegére és a beszerzendő termékek sokféleségére tekintettel a keretszerződések alapján kötendő egyes szerződések tartalmát, lehetséges mennyiségeit az ingyenesen rendelkezésre bocsátott dokumentációban határozza meg?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítéseérdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek melletttartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet. Azajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Eljárás megfelelősége részpályázati lehetőség biztosítása esetén

Kérdés: Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi – harmadik, negyedik, ötödik és hatodik – részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük – a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?
Részlet a válaszából: […] ...ki, azaz a 2. részre sikertelenül pályázó is felkérhetőajánlattételre. A felhívást a 299. § (2) bekezdés szerinti tartalommal kellösszeállítani, és a felkért ajánlattevőknek közvetlenül, írásban kellmegküldeni. A Közbeszerzési Értesítőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
1
49
50
51
53