Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek értelmében az ajánlatkérőként szerződő fél kötelesaz ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal valóteljesítésétől számított legkésőbb harminc – az Európai Unióból származóforrásból támogatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Ajánlattevő információs lehetősége szerződéstervezet értelmezési problémái esetén

Kérdés: A dokumentáció részét képező szerződéstervezet egyes pontjai ellentétesek a kiírással, emellett a tervezet félreérthető rendelkezéseket is tartalmaz. Lehetőség van-e kérdést intézni az ajánlatkérőhöz a szerződéstervezettel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattételt megelőző tisztázásának fontosságára. Végülkiemeljük, hogy a kiegészítő tájékoztatás nem vezethet – a szerződéses tartalomtekintetében sem – az ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációbanfoglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Eredményhirdetés elhalasztásának jogszerűsége versenypárbeszéd alkalmazása esetén

Kérdés: Jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, hogy versenypárbeszéd esetén az eredményhirdetést a felhívásban meghatározottnál későbbre halasztja?
Részlet a válaszából: […] ...időpont meghatározására csak indokolt esetbenvan lehetőség (megjegyezzük, hogy az "indokolt eset" meghatározást a gyakorlatfogja majd tartalommal kitölteni);– az "előrehozatal indokáról, illetve ha az indokolt, aszerződéskötés új, korábbi időpontjáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Alkalmassági feltételek Kbt.-ben meghatározottnál szigorúbb megállapításának vizsgálata

Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok:– valamennyi, a táblázatban feltüntetettreferenciaszerződést a pályázati lap 2. számú mellékletének A) Mintája szerintitartalomnak megfelelő, a szerződő másik fél aláírásával ellátottreferencialevéllel kell igazolni;– többéves kivitelezési vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Elektronikus hírközlési szolgáltatások a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. módosítása 2006. január 15-étől bővítette a törvény hatálya alóli kivételek körét az elektronikus hírközlési szolgáltatás vonatkozásában. Kérdésünk, hogy a kivétel mely beszerzési tárgyakat érinti? Csak a szolgáltatásmegrendelést?
Részlet a válaszából: […] ...hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlésiszolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató, vagy ilyentartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat. Továbbá nemfoglalja magában az információs társadalommal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Igazolások csatolásának részvételi szakaszban történő elmulasztása

Kérdés: Gyorsított eljárásban a részvételi szakaszban a Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése szerinti, a kizáró okokra vonatkozó igazolásokat a részvételi eredményhirdetéstől számított 15 napon belül kell csatolni. Mi a teendő, ha az eredményhirdetés napjától számított, Kbt.-ben előírt 10. nap az ajánlattételi határidő, és ezen a napon az eredményhirdetést is lebonyolítják, ellenben a tizenötödik napig – ami későbbi időpontra esik – az igazolásokat egyes ajánlattevők mégsem csatolják – beleértve akár az eljárás nyertesét is?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a szerződéskötés megkötésecsak akkor lehetséges, ha az említett, törvényben meghatározott nyilatkozatokatmegfelelő módon és tartalommal beadták a jelentkezők, hiszen ebben a körben nemtér el a gyorsított eljárás szabályozása az általános szabályoktól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Kivitelezési tervdokumentáció tartalma közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e többlettartalmi eleme az építési tevékenységhez kapcsolódó tervdokumentációnak akkor, ha az közbeszerzési eljáráshoz kötődik? És általában: mit kell tartalmaznia a fenti dokumentumnak?
Részlet a válaszából: […] ...vagy annak megbízottja igényeinek, valamint akivitelezési technológiának megfelelő bontásban és jelrendszerrel, de legalábbaz alábbi tartalommal kell elkészíteni:– helyszínrajz (méretarány legalább 1:500),– alaprajzok (méretarány legalább 1:50,)–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Dokumentációkészítési kötelezettség egyszerű eljárásban

Kérdés: Ellentmondás van a Kbt. 300. § (6) bekezdésének egyszerű eljárásra előírt azon passzusa, miszerint nem hivatkozik vissza a Kbt. 54. §-ára – a dokumentáció elkészítésének kötelezettségére –, valamint a 162/2004. kormányrendelet azon pontja között, hogy "dokumentáció készítése akkor is kötelező, ha azt a Kbt. egyébként nem írja elő". Ez az ellentmondás súlyosan kihat az egyszerű eljárások (például építési beruházások) lefolytatására, mivel az ajánlatkérők általában nem készítik el a dokumentációt, annak hiányában pedig nem létezhet jó közbeszerzés. Jól értelmezem a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló építésiberuházásnál akkor is köteles az ajánlatkérő dokumentációt készíteni – legalábbaz 1. számú melléklet szerinti tartalommal –, ha a Kbt. ezt egyébként nem írjaelő.Összeolvasva a két jogszabályt, a rendelkezések aztjelentik, ha a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Közjegyzői okirat és a közjegyző által hitelesített nyilatkozat helyettesíthetősége a közbeszerzésben

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa módosított tájékoztatója (KÉ 20. szám 7606-7911. oldal 2006. 02. 15.) szerint a kizáró okok egy részének igazolásmódja "közjegyző által hitelesített nyilatkozat". Ezt a nyilatkozatot az ajánlattevő készíti el, írja alá, és a közjegyző látja el egy olyan záradékkal, amelyben tanúsítja, hogy a nyilatkozatot az arra jogosultak előtte saját kezűleg írták alá. A korábbi szabályok szerint a kizáró okok hiányát közokiratba foglalt nyilatkozattal kellett igazolni. A közokirat tartalmazza az ajánlattevő nyilatkozatát és azt is, hogy a nyilatkozatot az arra jogosultak a közjegyző előtt saját kezűleg írták alá. Tekintettel arra, hogy a kizáró okok igazolásának vonatkozásában a közjegyzői okirat és a közjegyző által hitelesített nyilatkozat azonos tartalommal bír, lehet-e a kizáró okok igazolására közjegyzői okiratot csatolni a pályázatokhoz?
Részlet a válaszából: […] Igen, hiszen tartalmát tekintve mind a közjegyző előtt tettnyilatkozat, azaz a közjegyzői okirat, mind a közjegyző által hitelesítettnyilatkozat alkalmas arra, hogy a kizáró okok tekintetében igazolja azajánlattevő kizáró okokkal kapcsolatos helyzetét, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Hirdetményminták "kezelése" a gyakorlatban

Kérdés: Kérdésem, hogy mi az, amit ki lehet törölni egy hirdetményből jogszerűen, és mi az, amit nem. Tehát minek kell benne maradni tartalmilag, illetve a nem releváns pontokat törölheti-e az ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...például a keretmegállapodást keretszerződésre. Ez nem megengedhető,hiszen az a hirdetmény, illetve az adott eljáráshoz kapcsolódó tartalommódosításával jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.
1
48
49
50
54