Kivitelezési tervdokumentáció tartalma közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e többlettartalmi eleme az építési tevékenységhez kapcsolódó tervdokumentációnak akkor, ha az közbeszerzési eljáráshoz kötődik? És általában: mit kell tartalmaznia a fenti dokumentumnak?
Részlet a válaszából: […] ...vagy annak megbízottja igényeinek, valamint akivitelezési technológiának megfelelő bontásban és jelrendszerrel, de legalábbaz alábbi tartalommal kell elkészíteni:– helyszínrajz (méretarány legalább 1:500),– alaprajzok (méretarány legalább 1:50,)–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Dokumentációkészítési kötelezettség egyszerű eljárásban

Kérdés: Ellentmondás van a Kbt. 300. § (6) bekezdésének egyszerű eljárásra előírt azon passzusa, miszerint nem hivatkozik vissza a Kbt. 54. §-ára – a dokumentáció elkészítésének kötelezettségére –, valamint a 162/2004. kormányrendelet azon pontja között, hogy "dokumentáció készítése akkor is kötelező, ha azt a Kbt. egyébként nem írja elő". Ez az ellentmondás súlyosan kihat az egyszerű eljárások (például építési beruházások) lefolytatására, mivel az ajánlatkérők általában nem készítik el a dokumentációt, annak hiányában pedig nem létezhet jó közbeszerzés. Jól értelmezem a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló építésiberuházásnál akkor is köteles az ajánlatkérő dokumentációt készíteni – legalábbaz 1. számú melléklet szerinti tartalommal –, ha a Kbt. ezt egyébként nem írjaelő.Összeolvasva a két jogszabályt, a rendelkezések aztjelentik, ha a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Közjegyzői okirat és a közjegyző által hitelesített nyilatkozat helyettesíthetősége a közbeszerzésben

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa módosított tájékoztatója (KÉ 20. szám 7606-7911. oldal 2006. 02. 15.) szerint a kizáró okok egy részének igazolásmódja "közjegyző által hitelesített nyilatkozat". Ezt a nyilatkozatot az ajánlattevő készíti el, írja alá, és a közjegyző látja el egy olyan záradékkal, amelyben tanúsítja, hogy a nyilatkozatot az arra jogosultak előtte saját kezűleg írták alá. A korábbi szabályok szerint a kizáró okok hiányát közokiratba foglalt nyilatkozattal kellett igazolni. A közokirat tartalmazza az ajánlattevő nyilatkozatát és azt is, hogy a nyilatkozatot az arra jogosultak a közjegyző előtt saját kezűleg írták alá. Tekintettel arra, hogy a kizáró okok igazolásának vonatkozásában a közjegyzői okirat és a közjegyző által hitelesített nyilatkozat azonos tartalommal bír, lehet-e a kizáró okok igazolására közjegyzői okiratot csatolni a pályázatokhoz?
Részlet a válaszából: […] Igen, hiszen tartalmát tekintve mind a közjegyző előtt tettnyilatkozat, azaz a közjegyzői okirat, mind a közjegyző által hitelesítettnyilatkozat alkalmas arra, hogy a kizáró okok tekintetében igazolja azajánlattevő kizáró okokkal kapcsolatos helyzetét, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Hirdetményminták "kezelése" a gyakorlatban

Kérdés: Kérdésem, hogy mi az, amit ki lehet törölni egy hirdetményből jogszerűen, és mi az, amit nem. Tehát minek kell benne maradni tartalmilag, illetve a nem releváns pontokat törölheti-e az ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...például a keretmegállapodást keretszerződésre. Ez nem megengedhető,hiszen az a hirdetmény, illetve az adott eljáráshoz kapcsolódó tartalommódosításával jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

"Más szervezet"-re előírható feltételek

Kérdés: A Kbt.-módosítás szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Erre az ún. más szervezetre lehet-e előírnia az ajánlatkérőnek feltételeket, például az alkalmassági követelmények vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlathoz kell csatolni. Az ajánlatkérőnek ugyanakkor viszonylag nagy mozgástere vanannak kialakításában, hogy a nyilatkozatot milyen tartalommal nyújtsa be azajánlattevő. Erre vonatkozó előírásait az ajánlati felhívásban vagy adokumentációban teheti meg, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Három éven túli referencia elfogadása igazolásként

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 67. §-a szerint árubeszerzés esetén az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága igazolására az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetését írhatja elő. Vannak olyan speciális áruféleségek, például atomerőművek főberendezései, amelyeket az Európai Unióban az elmúlt 3 évben nem gyártottak, csak 5-10 évvel korábban. Az ajánlatkérő szükségesnek tartaná a szakmai alkalmassághoz köthető referencia igazolását, ugyanakkor nem írhat elő 3 évnél hosszabb időintervallumot. Tervezik-e, hogy a fentiek miatt módosítják a Kbt.-t, illetőleg van-e jogszerű lehetőségük a közszolgáltatóknak arra, hogy a Kbt. 194. §-a alapján "egyéb objektív alapú alkalmassági feltételként" a 3 éven túli referencia bemutatását írhassák elő?
Részlet a válaszából: […] ...második kérdésre válaszolva, úgy gondolom, hogy az egyébobjektív alapú alkalmassági követelmények között olyan feltétel, amely mástartalommal ugyan, de a hivatkozott 67. §-ban szerepel, nem írható elő.Ugyanezt a célt azonban más módon is el lehet érni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Elektronikus hírközlési szolgáltatások köre

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek megvilágítani, hogy a Kbt. 29. §-ának (1) bekezdés f) pontja alatt milyen nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását értik? A törvény indokolása sem hozott fel példákat, így nem igazán tudjuk, milyen típusú szolgáltatások sorolhatók a kivételek közé.
Részlet a válaszából: […] ...hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásávaltovábbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztőiellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában azinformációs társadalommal összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Hiánypótlás lehetősége mintától eltérő tartalommal beadott bankgarancia esetén

Kérdés: Ajánlati dokumentumban meghatározott mintától eltérő tartalommal beadott ajánlati biztosíték (bankgarancia) tartalmi eltérése a Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján hiánypótlással orvosolható-e?
Részlet a válaszából: […] Az új törvényi szabályozás cizelláltabban közelít ahiánypótláshoz a következők szerint. A közbeszerzési törvény 83. §-a értelmében az ajánlatkérőnekaz ajánlati felhívásban rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzésieljárásban a hiánypótlás lehetőségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Kitöltési útmutató uniós nyomtatványokhoz

Kérdés: A közösségi rezsimhez tartozó közbeszerzési eljárásoknak a nyomtatványmintáit a 2/2006. IM rendelet nem tartalmazza. Várható-e kitöltési útmutató az uniós nyomtatványokhoz? Milyen nyomtatványokat kell kitölteni módosítás, helyesbítés vagy hirdetmény-visszavonás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...kell adni: a közzétett hirdetmény nyilvántartási számát, a hirdetményközzétételének napját, a hirdetmény azon pontját, amely eltérő tartalommaljelent meg, a hirdetmény érintett pontjának helyes szövegét, valamint ahelyesbítési kérelem feladásának napját.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési törvényben, hanem olyan értelmezéseket is, amelyek atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket az alábbiakbansoroljuk fel:– az ország alapvető biztonsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
1
48
49
50
53