369 cikk rendezése:
71. cikk / 369 Iratbetekintés részajánlattételnél
Kérdés: Miért nem tudok azonos eljárásban betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába? (Az ajánlattevő más részben indult, de gyakorlatilag versenyző termékkel. Az ajánlatkérő így alakította ki a beszerzési rendszert, hogy mindkettőnktől rendelhessen.)
72. cikk / 369 Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása
Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
73. cikk / 369 Hiánypótlás tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérőnek az az álláspontja, hogy nem adhat hiánypótlási határidőt, mert az eljárási szabály szerint a tárgyalás végéig lehet hiánypótolni. Mire alapozza ezt? És mi a helyzet akkor, ha gyakorlatilag nincs szakmai ajánlat az első ajánlatban?
74. cikk / 369 Árindokolás szempontjai
Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
75. cikk / 369 Szerződésbontás megfelelő termék szállítására képtelen nyertes ajánlattevővel
Kérdés: Ha valaki nem megfelelő termékkel került kihirdetésre nyertesként – mi összegzésben a második legkedvezőbb érvényes ajánlatként szerepelünk –, és a nyertes nem tud megfelelő terméket szállítani a teljesítésnél, "kirakhatja-e" az ajánlatkérő a nyertest, akivel szerződést kötött, és ugyanazon "eljárás" keretei között köthet-e velünk szerződést?
76. cikk / 369 Fedezetemelés lehetősége a megadott keretösszeget meghaladó ajánlati árak esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésnél az ajánlati felhívásban előírta, hogy keretszerződést köt a felhívásban meghatározott keretösszeg erejéig, és a megadott mennyiségek csak tájékoztató jellegű mennyiségek. A bontási jegyzőkönyv szerint a beérkezett ajánlati árak az előírt keretösszeget meghaladják. Ebben az esetben fedezetemelés szükséges ahhoz, hogy az eljárás eredményes legyen, vagy az ajánlatkérő megkötheti a szerződést a felhívásban megadott keretösszegre?
77. cikk / 369 Értékelési szempont közétkeztetési tárgyú közbeszerzéseknél
Kérdés: Mit jelent a rövid ellátási lánc, amit közétkeztetési tárgyú közbeszerzések során szükséges értékelnie az ajánlatkérőnek, pontosabban akár erre is van lehetősége az ár mellett?
78. cikk / 369 Értékelési szempontrendszerben meghatározott szempontok rögzítése a felolvasólapon
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő termékmintát vizsgál az értékelés során, az értékelési szempontra vonatkozó vállalást rögzíteni kell a felolvasólapon?
79. cikk / 369 Beszerezni kívánt mennyiség rögzítése a DBR-ben
Kérdés: Rögzíthető-e DBR-ben a beszerezni kívánt mennyiség, azaz vállalható-e kötelezettség arra a DBR felállításakor?
80. cikk / 369 Keretmennyiség/keretösszeg kötelező meghatározása keretmegállapodásnál
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a keretmegállapodásnak csak a becsült értéke kerüljön meghatározásra, de a keretmennyiség/keretösszeg ne?
