Áttérés az új Kbt. szabályainak alkalmazására

Kérdés: 2004 áprilisában – a régi Kbt. szerint – indított nyílt közbeszerzési eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) pontja alapján eredménytelenül zárult le. (Eredményhirdetés 2004 júniusában volt.) Van-e lehetőség áttérni az új Kbt. szerinti tárgyalásos eljárásra, avagy az új Kbt. szerinti nyílt eljárást kell ismételten kiírnunk?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az eredménytelenség abból adódott, hogya közbeszerzési törvény 92. §-ának b) pontja értelmében kizárólag érvénytelenajánlatot nyújtottak be. A Kbt. hivatkozott 60. § (1) bekezdésének d) pontjaszerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött megállapodás meghosszabbíthatósága

Kérdés: Intézményünk 1999-ben kötött határozott idejű szerződést (nem a Kbt. alapján) közétkeztetés biztosítására, amely 2004 augusztusában lejárt. Az intézmény ezt a szerződést további öt évre meghosszabbította úgy, hogy arra – a becsült értékre tekintettel – a Kbt. rendelkezéseit kellene alkalmazni. Kérdésem az, hogy – figyelemmel arra, hogy az új Kbt. tavaly májustól hatályos – jogszerű-e az így meghosszabbított szerződés, avagy a Kbt. rendelkezései szerint közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A korábbi Kbt. hatálya alatt kötött és az új Kbt. hatálybalépésétkövetően lejárt szerződés meghosszabbítására jelenlegi szabályozásunkértelmében nincs lehetőség. Ha az adott szerződés határozatlan időre szólna,úgy nem lenne probléma, de ez a módosítás a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Melegvíz-ellátás mint közbeszerzési tárgy

Kérdés: Az új Kbt. szerint minek minősül egy lakóház használati melegvíz-ellátása oly módon, hogy egy közös kazánról leválasztjuk az egyéni fűtésrendszert úgy, hogy saját pincegázkazánt létesítünk és kéményt építünk, de a meglévő csőhálózatot csak részben újítjuk fel? Ez építőipari szolgáltatás vagy beruházás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai alapján azépítési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következővalamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:– a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységekegyikéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékének jelentősége

Kérdés: Mi célt szolgál a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke, ha nem alkalmazható gazdasági és műszaki feltételek igazolására (lásd: Közbeszerzési Levelek 535. kérdés)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint a minősítettajánlattevők hivatalos jegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa vezeti (386-391. §).A (2) bekezdés felhatalmazása alapján az ajánlattevők jegyzékbe vételénekfeltételeit (azaz a minősítési szempontokat) és igazolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Ajánlatkérő informálási kötelezettsége

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. ismeretének hiánya sajnos nem mentesít a hátrányoskövetkezmények alól. (Ez jogrendszerünk valamenynyi jogágában szinteáltalánosnak tekinthető elv.) Sajnos gyakori, hogy az ajánlatkérő nem teszlehetővé hiánypótlást, amely több, a kérdésben szereplőhöz hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Munkaviszony és közbeszerzési gyakorlat kapcsolata

Kérdés: 2001. szeptember hónaptól munkaköri kötelezettségeim körébe tartozott a közbeszerzési eljárások lefolytatása. Eddig mindössze két eljárásban vettem részt, 2005. június 1-jétől viszont nyugállományba vonulok. A hároméves közbeszerzési gyakorlatba pontosan mi számít bele? Van-e mód a hiányzó gyakorlat megszerzésére a munkaviszony megszűnését követően?
Részlet a válaszából: […] A 29/2004. IM rendelet a régi és az új Kbt. hatálya alátartozó közbeszerzési eljárás előkészítésével, illetőleg lefolytatásávalkapcsolatban ajánlatkérői, illetőleg az ajánlattevői oldalon kifejtetttevékenységet minősíti közbeszerzési gyakorlatnak. A 2001....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Számítási hibák javíthatósága a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Nem igazán értem, hogy a számolási hibák javítása hogy maradt benne az új Kbt.-ben? Az eddigi tapasztalat az, hogy az ajánlatkérők fix átalányárat kérnek teljességi nyilatkozattal. Eddigi munkáim során a számolási hibák javításának lehetőségével akkor élnek a kiírók, ha nem az a cég adta az összességében legkedvezőbb ajánlatot, amelyiknek kellett volna, vagy pedig éppen túl kedvezőt adott. Mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Esetünkben nem feltételezhetjük, hogy az ajánlatkérők aszámítási hibákat arra használják fel, hogy jogosulatlan előnyt adjanakkiválasztottjuknak. Ebben a felfogásban gyakorlatilag az ajánlatkérők kezébesem adhatnánk az ajánlatokat, hátha eltávolítanak belőle oldalakat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Szakmai gyakorlat értelmezése közbeszerzési tanácsadónál

Kérdés: A 29/2004. (IX. 8.) IM rendelettel kapcsolatban kérdezzük, hogy igaz-e az, miszerint ez a rendelet nem teszi lehetővé, hogy többéves (három évet meghaladó), de csak ajánlattevői gyakorlattal rendelkező személy hivatalos közbeszerzési tanácsadó legyen akkor, ha nincs ajánlatkérői előkészítői gyakorlata?
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó, 29/2004. IM rendelet 1. §-ának (1) bekezdéseértelmében a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képezőközbeszerzési gyakorlatnak minősül a régi Kbt., illetőleg az új Kbt. hatályaalá tartozó közbeszerzési eljárás előkészítésével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Szakmai gyakorlatok "egyenértékűsége"

Kérdés: A gyakorlat megítélésében hogyan számítják be az ajánlattevői gyakorlatot? Egyenértékű-e az ajánlatkérői gyakorlattal?
Részlet a válaszából: […] A 29/2004. IM rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében ahivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzésigyakorlatnak minősül a régi Kbt., illetőleg az új Kbt. hatálya alá tartozóközbeszerzési eljárás előkészítésével, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Kárveszély-elhárítás az új Kbt.-ben

Kérdés: Nem szerepel a hatályos közbeszerzési törvényben a baleset, közvetlen balesetkár elhárítása, árvíz stb. veszély esetén alkalmazandó eljárásrend, mint ahogyan az a régi Kbt.-ben volt. Mi a követendő szabály? (Több fórumon is feltettük ezt a kérdést, de érdemi választ eddig nem kaptunk.)
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a veszély elháríthatatlan, a kárelhárítását az elvárható legnagyobb gondossággal haladéktalanul meg kellkezdeni. Amennyiben a legsürgősebb kármentés megtörtént, a továbbiakbanalkalmazható a Kbt. 125. § (2) bekezdésének c) pontja, azaz hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.
1
27
28
29
35