683 talált cikk az Unió kifejezésre

Kérdés: Intézetünk az év elején sikeres nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le – uniós értékhatár alapján – élelmiszer-beszerzés tárgyában, 3 évre, az eljárás során felmerülő jelentős költségek és többletfeladat miatt. Az ezt követő hónapokban személyi változás következtében – élelmezési vezető személye változott, új dietetikus lépett be – olyan nyersanyag-beszerzési igények keletkeztek, amelyeket a korábbi években nem vásároltunk. Kérdésünk: mi a teendő, milyen eljárástípust kell lefolytatnunk, figyelembe véve a jelentős költségeket és munkát, amely egy-egy nyílt eljárás kapcsán felmerül? A felmerült igények mai áron számított értéke 3 évre 2-3 millió forint között van. A közbeszerzési törvény az építési beruházásokhoz hasonlóan miért nem engedélyez működési anyagok esetében is, hosszú távon a változó szükségleteknek megfelelően bizonyos határon belül eltérést az eredeti szerződéshez viszonyítva?

Kérdés: Mi a teendő, ha a kiírt szolgáltatásra nincs és nem készíthető egzakt műszaki leírás?

Kérdés: Tudomásunk szerint a közelmúltban változtak az építési beruházásokra vonatkozó előírások. Milyen terjedelmű a változás, és mely vonatkozó jogszabállyal kapcsolatos?

Kérdés: Az Európai Bíróság Halle város C-26/03 számú ügyében hozott ítélete kapcsán találkoztunk a "házon belüli" beszerzés fogalmával. Kérjük szíves tájékoztatásukat, hogy létezik-e Magyarországon is a fenti intézmény, illetve ez a beszerzési forma milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható?

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. VII. fejezete szerinti különös közbeszerzési eljárást köteles alkalmazni építési beruházása kapcsán. Építési beruházásának becsült értéke nettó 49 millió forint. Mivel a Kbt. VII. fejezetére vonatkozó nemzeti értékhatár építési beruházás esetén 100 millió forint, így ezt a szóban forgó beruházás nem éri el. Kérdésem az, hogy ennek alapján ajánlatkérő köteles-e a Kbt. Negyedik rész alkalmazásával egyszerű közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy pedig egyáltalán nem köteles közbeszerzési eljárást alkalmazni? Magyarán: az egyszerű eljárásra vonatkozó értékhatárok ebben az esetben is irányadók-e?

Kérdés: Miért nem lehet 650 szónál hosszabb hirdetményeket megjelentetni? És hogyan tudom ezt megoldani, amikor lehetetlen leszorítani 1500 szó alá, nemhogy 700 alá a hirdetményünket? Hogyan csinálják ezt vajon más EU-tagállamokban?

Kérdés: Az a tény, hogy valamely program uniós támogatásból valósul meg, értékhatártól függetlenül megalapozza-e a Kbt. alkalmazásának szükségességét központi költségvetési szerv esetén?

Kérdés: Építési beruházás esetén ISO-minősítés igazolásának csatolását a közbeszerzési törvény 67. § (2) bekezdésének mely pontja alapján írhatom elő, vagy azt építési beruházás esetén egyáltalán nem lehet bekérni?

Kérdés: A Kbt. 68. §-ának (3) bekezdése szerint azoknak az ajánlatadóknak, akiknek nincs lehetőségük ISO-minősítést szerezni, illetőleg nincs ISO-minősítésük, hogyan tanúsíthatják azt, hogy tevékenységüket "ISO-egyenértékűen" szervezik?

Kérdés: Mi a teendő, ha a TED-en, illetve a Közbeszerzési Értesítőben jól szerepel a hirdetmény szövege, azonban a többi nyelv esetén számos félrefordítás vagy pontatlanság tapasztalható?