48 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] egyenlő bánásmód és tisztességes verseny elvét, hogy azokkal ellentétes a nemzeti jog olyan értelmezése, amely lehetővé teszi, hogy különböző uniós tagállamokból származó jogalanyokból álló konzorciummal kötött közbeszerzési szerződés tartalmát oly módon határozzák meg, hogy e szerződésben figyelembe vesznek egy olyan kötelezettséget, amely közvetve érintheti az e gazdasági szereplő által benyújtott ajánlatban szereplő ár meghatározását, és amelyről sem [az említett] szerződés szövege, sem pedig a közbeszerzési dokumentumok kifejezetten nem rendelkeznek, amely azonban az [ugyanezen] szerződésre közvetlenül nem, de analógia útján alkalmazandó nemzeti jog valamely rendelkezéséből következik?”Az Európai Bíróság szerint az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzési eljárás minden feltételét és részletes szabályát világosan, pontosan vagy egyértelműen kell megfogalmazni, elsősorban annak érdekében, hogy minden, észszerű mértékben tájékozott, általános gondossággal eljáró ajánlattevő felmérhesse annak pontos jelentését, és azt ugyanúgy megérthesse, másodsorban pedig azért, hogy az ajánlatkérő szerv ténylegesen ellenőrizhesse, hogy az ajánlattevők ajánlatai megfelelnek-e a szóban forgó szerződésre irányadó szempontoknak. A valamennyi közbeszerzési eljárásra érvényes egyenlő bánásmód elve és az átláthatóság kötelezettsége megköveteli, hogy a valamely közbeszerzésen való részvételre vonatkozó lényeges feltételeket, és különösen az ajánlattevőket terhelő kötelezettségeket előzetesen egyértelműen meghatározzák és közzétegyék annak érdekében, hogy az utóbbiak pontosan megérthessék az eljárás szabályait, és megbizonyosodhassanak arról, hogy ugyanazok a kötelezettségek érvényesülnek valamennyi pályázónál. Az egyenlő bánásmód elve és az átláthatóság kötelezettsége a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárására irányadó, annak hatékonysága és az azokkal elérni kívánt célok megvalósítása érdekében, ezen elvet és e kötelezettséget az ajánlatkérőnek az érintett szerződés teljesítési szakaszában is be kell tartania.Az Európai Bíróság már kimondta, hogy az ajánlatkérőnek nemcsak önmagában a közbeszerzési eljárás során kell szigorúan betartania azokat a kritériumokat, amelyeket saját maga határozott meg, hanem általánosabban a szóban forgó szerződés teljesítési szakaszának végéig. Ennélfogva az ajánlatkérő nem jogosult arra, hogy megváltoztassa az odaítélés általános rendszerét oly módon, hogy azt követően egyoldalúan módosítja ezen odaítélés egyik lényeges feltételét, különösen egy olyan rendelkezést, amely, ha szerepelt volna az eljárást megindító hirdetményben, arra késztette volna az érintett ajánlattevőket, hogy lényegesen eltérő ajánlatot nyújtsanak be.Így az észszerű mértékben tájékozott és általános gondossággal eljáró ajánlattevőnek már az odaítélési szakaszban azonosítania kell azokat az eseményeket, amelyek adott esetben meghosszabbíthatják a jótállási időt, valamint azon kötelezettségek terjedelmét, amelyek őt a szóban forgó szerződés teljesítése keretében terhelhetik. Az ítélet értelmében valójában nem feltételezhető, hogy ezen ajánlattevőknek a nemzeti jogra és annak értelmezésére, valamint a nemzeti hatóságok gyakorlatára vonatkozó ismerete olyan szintű, mint a nemzeti ajánlattevőké.Márpedig a nemzeti jogra való olyan utalás, mint amilyen az érintett ügyben szereplő garancialevélben szerepel, nem teszi lehetővé az észszerű mértékben tájékozott és általános gondossággal eljáró[…]

Részlet a válaszából: […] szakmai ajánlat tartalmát: kizárólag a megajánlott termék megnevezése vagy a műszaki paraméterek ismertetése is a szakmai ajánlat részét képezte.Amennyiben az ajánlatkérő előírása alapján kötelező volt egy műszaki ismertető csatolása a megajánlott termék műszaki tulajdonságairól, akkor nem elégséges egy rövid nyilatkozat, miszerint a referenciaterméket ajánlja meg az ajánlattevő. Ez különösen azon iparágak ismeretében tekinthető lényeges elhatárolásnak, ahol a megajánlott eszköz többféle műszaki tartalommal konfigurálható, de a termék gyártója, megnevezése nem változik. Ilyen az informatikai ágazat, ahol például egy notebook azonos termékelnevezéssel, de különböző műszaki tartalommal is megajánlható: azaz a referenciatermék-egyezőség nem feltétlenül jelenti a műszakitartalom-egyezőséget is.Az ajánlatkérő a bírálat során attól nem tekinthet el, hogy ha az ajánlattétel tartalmi követelményei között kötelezően előírta a megajánlott termék műszaki paramétereinek ismertetését, a műszaki paraméterek ismertetése szerepeljen az ajánlatban. Az ajánlatnak az erre vonatkozó kötelező előírás miatt tartalmaznia kell a műszaki paraméterek ismertetését.Lényeges kiemelni, hogy önmagában nem hiba és nem okozza az ajánlat érvénytelenségét, ha az ajánlattevő nem az ajánlatkérő által kiadott iratmintát, táblázatot, fejlécet, formátumot használja, de az ajánlat összességéből megállapítható a közbeszerzési dokumentumokban foglalt követelményeknek – jelen esetben a műszaki paraméterek ismertetési kötelezettségnek – való megfelelés. Ilyen alternatív megoldás lehet egy becsatolt fénykép, egy műszaki adatlap, egy gyártói nyilatkozat, amelyekben a műszaki paraméterek szerepelnek és megállapíthatóak; vagy akár az ajánlattevő nyilatkozata is elfogadható, amely konkrétan hivatkozik a műszaki paraméterekre akár úgy is, hogy a közbeszerzési műszaki leírásban foglalt műszaki követelmények teljesítésére utal. A közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelés szempontjából irreleváns, hogy az előírt becsatolási kötelezettségnek – nevezetesen, hogy a megajánlott termék műszaki paraméterei szerepeljenek az ajánlatban – megfelelés az ajánlat melyik részében és hogyan került csatolásra.A hiányzó adatok, dokumentumok hiánypótlásának lehetőségét a Kbt. rendezi. A hiánypótlási lehetőség rendelkezésre állása annak függvénye, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározta-e a szakmai ajánlat tartalmát, és milyen tartalommal határozta meg: csak a termék megnevezése vagy a termék műszaki tulajdonságainak ismertetése is szakmai ajánlatnak minősül-e. A szakmai ajánlat hiányosságait illetően hiánypótlási korlátok szerepelnek a Kbt.-ben.A Kbt. 71. § (8) bekezdése alapján a hiánypótlás nem járhat alapelvek sérelmével, továbbá a hiánypótlás során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, amelynek változása a teljes ajánlati árat[…]

Részlet a válaszából: […] eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.”A hivatkozott rendelkezés szerint tehát mindhárom közbeszerzési tárgy, így az árubeszerzés esetén is lehetősége van az ajánlatkérőnek arra, hogy gépbeszerzés esetén a gépek beállítása és üzembe helyezése kapcsán meghatározza azokat az alapvető fontosságú feladatokat, amelyeket kizárólag az ajánlattevő, azaz az ajánlattevő saját szakembere végezhet el.Jelen esetben egyrészt az ajánlatkérőnek meg kell határoznia, hogy a megvásárolt gépsor telepítése és üzembe helyezése során mely tevékenységelemeket tekinti alapvető fontosságúnak, másrészt ehhez rendelve kell előírnia – a 65. § (10) bekezdése alapján –, hogy azokat kizárólag az ajánlattevő szakemberei végezhetik el.Fontos, hogy ezeket az előírásokat a közbeszerzési dokumentumokban kell megtenni, mert a szerződés megkötése során ilyen elvárásokat már nem lehet támasztani a nyertessel szemben. Figyelemmel arra, hogy ez kifejezetten érinti a kapacitást nyújtó bevonásának feltételeit, így ezt javasolt az eljárást megindító felhívásban rögzíteni. Az ajánlatkérőnek tehát azt kell előírnia, hogy az ajánlattevő nem támaszkodhat más szervezet kapacitására a gépek beállítása és üzembe helyezése körében alapvető fontosságúként meghatározott tevékenységelemek elvégzése során, azaz sem alvállalkozót, sem más természetes személy közreműködőt nem vonhat be a szerződés teljesítésébe, másképpen fogalmazva, az ajánlattevőnek gondoskodnia kell arról, hogy az alapvető fontosságúként meghatározott feladatok elvégzésére legyen saját – megfelelő végzettséggel, képzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező – munkavállalója. Ezt a munkavállalót vagy munkavállalókat kell az ajánlattevőnek a szakmai alkalmasság körében bemutatnia.A szerződés teljesítés[…]

Részlet a válaszából: […] illetően. A dinamikus beszerzési rendszer felállítását követően viszont bármikor benyújtható részvételi jelentkezés. A dinamikus beszerzési rendszer részvételi szakaszának is egyetlen célja van, hasonlóan a meghívásos eljárás részvételi szakaszához, az ajánlatkérő döntsön a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról. A dinamikus beszerzési rendszerben is ajánlattételre csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A jogszabályi szóhasználat szerint a dinamikus beszerzési rendszerbe – az adott kategóriában – felvett gazdasági szereplőket kell felhívni arra, hogy nyújtsanak be ajánlatot.A részvételi jelentkezés a részvételi határidőig vonható vissza [Kbt. 53. § (8) bekezdés], amely a dinamikus beszerzési rendszer sajátosságaira való tekintettel a dinamikus beszerzési rendszer felállítására vonatkozó első jelentkezési határidőt jelenti, mivel a rendszer felállítását követően már nincs részvételi határidő a részvételi jelentkezések benyújtására.A dinamikus beszerzési rendszer sajátossága, hogy a részvételi szakasz folyamatossága miatt a rendszerbe felvett gazdasági szereplő folyamatosan részvételre jelentkezőnek minősül, és az adott ajánlattétel vonatkozásában pedig ajánlattevőnek.A több szakaszból álló közbeszerzési eljárások esetében sem, és a dinamikus beszerzési rendszer esetében sincs arra lehetőség, hogy a részvételre jelentkező a közbeszerzési eljárás folyamata közben hivatalosan – klasszikus értelemben véve – kiszálljon a közbeszerzési eljárásból [most ide nem értve a Kbt. 35. § (7) bekezdés szerinti kiválás esetét, amely a közös részvételi jelentkezés, illetve a közös ajánlattétel esetére vonatkozik], azaz kvázi visszaadja az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezői státuszt. Ennek szabályozási környezete nem alakult ki, mert a jogalkotó vélelmezi, hogy a részvételi jelentkezés benyújtásához részvételi szándék és legfőképpen a szerződés elnyerésének szándéka kapcsolódik.A közbeszerzési eljárásban való részvétel befejezésének néhány esetét a Kbt. más módon szabályozza, ilyen az ajánlat visszavonása az ajánlati kötöttség ellenére, vagy az ajánlat fenn nem tartásának joga a lejárt ajánlati kötöttséget követően. Ezek az esetek azonban a részvételi jelentkezésre nem vonatkoznak, egy részvételi jelentkezés a részvételi határidő lejártát követően nem vonható vissza, és a részvételi jelentkezés fenntartása (avagy nem fenntartása) sem létező jogintézmény.A közbeszerzési eljárásban való részvétel befejezéséhez sorolható az érvénytelenné nyilvánítás, de egy érvénytelen részvételi jelentkezés, egy érvénytelen ajánlat esetén sem veszíti el a gazdasági szereplő a „részvételre jelentkező”, illetve „ajánlattevő” státuszát, csak az érvénytelen[…]

Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a Kbt. nem korlátozza az együttműködési megállapodás tartalmát, a közös ajánlattevők akár úgy is megállapodhatnak, hogy a közös ajánlattevőket képviselő ajánlattevő jogosult a számlázásra. Ez a közös ajánlattevők között született megállapodás köti az ajánlatkérőt. A Kbt. 135. § (3) bekezdésére hivatkozással a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet tartalmazza az építési beruházás ellenszolgáltatásának kifizetésére vonatkozó szabályokat.Amennyiben a közös ajánlattevők a teljesítéshez nem vesznek igénybe alvállalkozót, akkor az ellenszolgáltatás kifizetésére a Ptk. 6:130. § (1)–(2) bekezdése szerint kerül sor; alvállalkozó igénybevétele esetén azonban a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § rendelkezései szerint történik a kifizetés.A 32/A. § alapján a közös ajánlattevők annak megfelelően nyújtják be számlájukat az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból. A számlát benyújtó (ajánlattevők) a számla benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznak arról, hogy az általuk a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyúttal mindegyikük az általa kiállított számlában részletezi az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét. A számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérő a számla kézhezvételét követő tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevő(k)nek. Az ajánlattevő(k) – amennyiben erre korábban még nem került sor – haladéktalanul kiegyenlíti(k) az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartjá(k), majd átadják az ajánlatkérőnek az alvállalkozói követelések kiegyenlítését igazoló átutalások igazolásainak másolatait, és az ajánlattevő(k) által benyújtott számlában megjelölt, ajánlattevői teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevő(k)nek.Ahogy a fenti kifizetési folyamatból látszik, az első lépés, hogy a közös ajánlattevők annak megfelelően számláznak, hogy mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból. Bár meg kell jegyezni, hogy a 32/A. § azon rendelkezése, miszerint „az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike az általa kiállított számlában részletezi az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét”, úgy is értelmezhető, hogy a közös ajánlattevők mindegyike köteles a számla kiállítására, és ezen jogukról (kötelezettségükről) nem mondhatnak le. Ugyanakkor az ajánlatkérő nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az együttműködési megállapodás a közös ajánlattevők egyetértésén alapuló, egymás közötti viszonyukat szabályozó szerződés.Ha a közös ajánlattevők egy együttműködési megállapodásban meghatalmaztak maguk közül egy ajánlattevőt a számlázási/kifizetési feladatok ellátására, akkor a számlázási/kifizetési folyamat kötelező lépései[…]

Részlet a válaszából: […] követelménye, hogy a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzítse a szerződéses időtartam meghosszabbításának pontos feltételeit és tartalmát.A Kbt. nem szabályozza és nem is korlátozza, hogy az ajánlatkérő a szerződés időtartamának hosszabbításáról hogyan rendelkezik a szerződésben: például automatizmussal kezeli, ahol egyik fél közreműködése sem szükséges a szerződéses időtartam meghosszabbításához; de az ajánlatkérő rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlattevő belegyezése szükséges a meghosszabbításhoz; de akár úgy is rendelkezhet, hogy az ajánlatkérő egyoldalú döntésével hosszabbodik meg a szerződéses időtartam. A követelmény az, hogy a gazdasági szereplők számára előzetesen és pontosan ismert legyen a szerződéses időtartam meghosszabbításának lehetősége és feltételei, hogy annak tudatában tegyék meg az ajánlatukat, miszerint a szerződés időtartama meghosszabbítható az ajánlatkérő egyoldalú döntésével. Az ajánlati kötöttség szabálya alapján a szerződő felek mind a közbeszerzési dokumentumokhoz, mind az ajánlathoz kötve vannak, amely alapján a szerződést a végleges tartalommal végül megkötik. A szerződés a két szerződő fél akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.A közbeszerzési eljárás előkészítési szakaszának részét képezi, hogy a megfelelő alaposság követelménye mellett az ajánlatkérő felmérje, hogy az adott beszerzés piaci szereplői melyik megoldás mellett képesek az ajánlattételre és a szerződés teljesítésére.Amennyiben a szerződés, a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjára visszavezethetően, az ajánlatkérő egyoldalú döntésével teszi lehetővé a szerződéses időtartam meghosszabbítását, ebben az esetben az ajánlattevő nem tudja utólag kifogásolni a szerződéses rendelkezéseknek megfelelő eljárást. Az ajánlattételi szakaszban nyílik arra lehetőség, hogy egy előzetes vitarendezési kérelem benyújtásával akár a szerződéses időtartam hosszabbításának, akár az egyoldalú módosításnak a lehetőségét vagy az árindexálás alkalmazásának hiányát a piaci viszonyokra hivatkozással kifogásolják a gazdasági szereplők.Más megközelítést szükséges ugyanakkor alkalmazni, amennyiben a szerződés nem tartalmazza a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján előzetesen[…]

Részlet a válaszából: […] tájékoztatásokat tart ellentmondásosnak, továbbá az is, hogy az ajánlatkérő korrigálhassa – az ajánlattételi határidő lejártáig – az általa vétett eljárási hibákat.Arra az esetre, ha az előzetes vitarendezés nem vezet eredményre, javasolható, hogy az ajánlattevő jogorvoslati kérelmet terjesszen be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő 15 nap, amely a jogsértésnek az ajánlattevő/kérelmező tudomására jutásától számít.A jogorvoslati szerv az eljárás dokumentumai alapján megvizsgálja a kiegészítő tájékoztatásokat és tartalmuk esetleges ellentmondásait.A vizsgálat során a jogorvoslati szerv juthat arra a megállapításra, hogy nem volt ellentmondás a kiegészítő tájékoztatások között, ez esetben nem állapít meg jogsértést az ajánlatkérő terhére, és elutasítja a jogorvoslati kérelmet.Az is előállhat, hogy az ellentétes tartalmú kiegészítő tájékoztatások miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 165. § (1) bekezdés d) pontja alapján jogsértést állapít meg. Ez esetben alkalmazhatja a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények valamelyikét.Kbt. „165. § (3) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg,a) a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt az e törvénynek megfelelő eljárásra, illetve az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti;b) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg;c) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;d) bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.”A leggyakoribb jogkövetkezmény[…]

Részlet a válaszából: […] biztosítani kell. Mindkét jogszabály a szerződéses időtartamra vonatkozóan, az építési kivitelezéssel összefüggésben írja elő felelősségbiztosítás rendelkezésre állását.A Kbt. 65. § (1) bekezdés a) pontja, illetve a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatkérő jogosult pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelmények között szakmai felelősségbiztosítást előírni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a pénzügyi-gazdasági követelmény „szakmai” felelősségbiztosításra és nem általános felelősségbiztosításra vonatkozik. Szakmai felelősségbiztosítás egy szakmai hiba bekövetkezésének esetére nyújt fedezetet, és általában létezik egy szakmai jogszabály, amely meghatározza az adott szakma végzésének követelményeit és tartalmát, a felelősségvállalási szabályokat.A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet nem tartalmaz arra vonatkozó korlátozást vagy tiltást, hogy a kivitelezésre vonatkozó felelősségbiztosítással egyidejűleg a szakmai felelősségbiztosítás pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelményként előírásra kerüljön, ezért az általános közbeszerzési szabályokat kell alkalmazni.A felelősségbiztosítás szakmai alkalmassági követelményként való előírása tekintetében azonban érdemes megfontolni azt, hogy az alkalmassági követelmény a nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásban való kiválasztáshoz kapcsolódó és nem a szerződés teljesítésének folyamatára vonatkozó feltétel. Ezért ágazati jogszabály miatt [mint pl. a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet] a felelősségbiztosításnak szerződéskötési és/vagy szerződésteljesítési feltételként való előírása is szükséges lehet az alkalmassági követelmény előírásával egyidejűleg. A másik megfontolandó szempont, hogy pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelmény esetén lehetőség nyílik kapacitást biztosító szervezet bevonására,[…]

Részlet a válaszából: […] alapján.Az EKR-es dokumentumrögzítés esetében, mivel a Kbt. alábbi 41. § (5) bekezdése kimondja, hogy EKR-en kívüli eljárásokat utóbb rögzíteni kell az EKR-ben, így ezt minden szervezet, mely a központosított közbeszerzés szolgáltatását igénybe veszi (KM, DBR), magának végzi az adatközzétételt.A közzététel során az ajánlatkérők nincsenek hozzárendelve a központosított eljárásokhoz, melyek első részét a központi beszerző szervezet folytatta le. Ennek megfelelően az ajánlatkérőknek úgy kell jelölniük, mintha EKR-en kívül lefolytatott eljáráshoz kapcsolódó lenne a keretmegállapodás újraversenyeztetésre vonatkozó része, valamint a közvetlen rendelések. Amennyiben pedig a keretmegállapodás alapján létrejött szerződés módosul, a szerződésmódosításról az általános szabályok szerint a hirdetmény és rögzítés is a Kbt. 43. § szabályai szerint kell, hogy megtörténjen.A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy mit kell közzétenni az EKR-ben a Kbt. 31. § (5) bekezdése alkalmazása esetén is. Ebből az ajánlatkérők számára pedig a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettség marad fenn.„2. § (1) Az ajánlatkérő a Kbt. 31. § (5) bekezdése és 41. § (3)–(4) bekezdése[…]

Részlet a válaszából: […] melyek függetlenül attól, hogy mely tevékenység vonatkozásában kapnak támogatást (pl. tao), a teljes tevékenységük a közbeszerzés hatálya alá tartozik, és ennek megfelelően általános közbeszerzés-kötelezettek, a támogatástól függetlenül.Mivel itt esetünkben nem egy közbeszerzésre kötelezett szereplőről van szó, így a közbeszerzési kötelezettség eredhet a Kbt. alábbi szabályából, tekintettel a szponzoráció kérdésben megfogalmazott tartalmára:„5. § (3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű szolgáltatásmegrendelését közvetlenül – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kivételével – az Európai Unióból származó forrásból finanszírozzák.(4) E törvény rendelkezését köteles betartani az az (1)–(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amely e törvény szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vagy szerződésben vállalja, illetve[…]