Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. július 21-én (82. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1658

[…] A vállalkozó a követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól, és a kifizetést a végrehajtás alá vont összeggel csökkentve teljesíti. Amennyiben az előző, (1)–(3) bekezdések szerinti kifizetés kapcsolt vállalkozások között történik, a közbeszerzések közvetlen megvalósításában részt vevő mindegyik kapcsolt vállalkozás egyetemlegesen felel a kifizetés összegéig a kifizetés időpontjában fennálló, azon kapcsolt vállalkozás köztartozásáért, amelynek a kifizetést teljesítették. A fenti, (1)–(4) bekezdések rendelkezéseit a Kbt. szerinti ajánlatkérő, illetve a nevében eljáró más személy és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződésekre is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ajánlatkérőt nem terheli a visszatartási kötelezettség az ajánlati vagy a teljesítési biztosítékra, illetőleg az ajánlatkérőnek egyetemleges felelőssége nem keletkezik – Art. 36/A. §-ának (2)–(6) bekezdései. A módosítás indokolása az alábbi volt. A közpénzek védelme érdekében a törvényjavaslat új felelősségi szabály meghonosítását tervezi közbeszerzések esetén. Ez alapján a közbeszerzésekhez kapcsolódó vállalkozási szerződések teljesítésénél a vállalkozók a vertikálisan felépülő alvállalkozói lánc alacsonyabb fokán álló alvállalkozónak csak abban az esetben fizethetnek ki havonta – áfa nélkül számított – 100 000 forintnál nagyobb összeget, ha az alvállalkozó 15 napnál nem régebbi adóigazolással igazolja, hogy nincs az állami adóhatóságnál, vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) kizárólag az ajánlattevő és a vele közvetlenül szerződő alvállalkozókat nevesíti. A felelősségi szabály túlmutat a Kbt. fogalomrendszerén, és a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozókat (alvállalkozókat) is bevonja a rendelkezés személyi hatálya alá, így a felelősség a lánc minden pontján fennáll, ahol közpénzből fizetnek. Az együttes igazolás tartalmazza mind az állami adóhatóságnál, mind a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozás fennállását vagy annak hiányát. Az igazolás iránti kérelmet elegendő az adóhatóságnál előterjeszteni, ezután az adóhatóság megkeresi a vámhatóságot, és beszerzi az igazolás kiállításához szükséges adatokat. Az igazolás iránti kérelem – a kifizetés minél egyszerűbb lebonyolítása érdekében – elektronikus úton is előterjeszthető. A közbeszerzés során teljesítendő kifizetéshez igényelt igazolás a jövőben illetékmentesen kérhető. Amennyiben az alvállalkozó a kifizetés előtt nem mutat be nemlegesnek, vagyis "nullásnak" minősülő együttes adóigazolást, a vállalkozó visszatartja a kifizetést, ellenkező esetben a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozó köztartozásáért. Amennyiben az adóigazolás tartozást mutat, az adóhatóság a végrehajtás szabályai szerint a végrehajtási jegyzőkönyv kiállításával és megküldésével haladéktalanul intézkedik a követelés lefoglalásáról. Miután az adóhatóság a követelést lefoglalta, a vállalkozó a kifizetést a végrehajtás alá vont összeggel csökkentve teljesíti. A vállalkozói szerződés megkötésekor a vállalkozó minden esetben tájékoztatja az alvállalkozót (az alvállalkozó a saját alvállalkozóját stb.) arról, hogy a vállalkozói szerződés közbeszerzés közvetlen megvalósításához kapcsolódik. A tájékoztatás biztosítja azt, hogy a vállalkozók (alvállalkozók) minden esetben tudomással bírjanak arról, hogy a vállalkozási szerződést közbeszerzés keretében teljesítik, és a részükre teljesítendő kifizetés közpénzből származik. A tájékoztatási kötelezettség nem teljesítése azt vonja maga után, hogy a köztartozás vonatkozásában a visszatartási kötelezettséget – a közpénzből történő kifizetési információ hiányában – nem lehet teljesíteni. Ezért a mulasztás súlyához igazodóan új jogkövetkezményi tényállás lesz az, hogy a tájékoztatási […]