Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. július 19-én (116. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2406

[…] társadalmi igény azonban nem mentesíti ajánlatkérőt azon felelőssége alól, hogy ténybelileg megvizsgálja azt, hogy a beszerzési igénye a megadott feltételekkel – a piaci viszonyokra tekintettel is – hatékonyan teljesíthető-e vagy sem, illetőleg a megvalósításra a megfelelő eljárást választotta-e. A részekre történő ajánlattétel kizárása nem alapítható jogszerűen pusztán arra az indokra, hogy a beszerzési tárgy egyik részére biztosan csak akkor kap ajánlatot, ha azt egy másik beszerzési tárggyal is összekapcsolja. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az ajánlatkérő nemcsak azt a feltételezését nem igazolta, hogy a szabadon felhasználható hitelnyújtási szolgáltatásra, mint önálló ajánlati részre nem kaphatna ajánlatot, hanem azt sem, hogy az egységes beszerzése az ajánlati árak vagy egyéb lényeges feltételek vonatkozásában versenyösztönző hatású lenne, és más megoldás ellentétes lenne a gazdasági ésszerűséggel. Fenti példa alapján látható tehát, hogy egy egyszerű hitelfelvétel esetében is elmarasztalta a DB az ajánlatkérőt annak ellenére, hogy a kérelmező hazánk legnagyobb bankjaként képes lett volna a teljes szolgáltatáscsomag nyújtására, és hogy a szolgáltatás egységes kezelése a gazdasági célszerűséggel nem ellenkezett. A részekre bontás megállapítása tehát rendkívül bonyolult előkészítést igényel az ajánlatkérő részéről, melyhez érdemes ismerni és folyamatosan követni az alakuló DB-gyakorlatot az egyes beszerzési tárgyak esetében. Nem kerülhető meg a kérdés kapcsán utalni a Közbeszerzések Tanácsa útmutatójára a "részajánlattétel lehetőségének az ajánlatkérő általi kötelező biztosításával kapcsolatos kérdésekről" (KÉ 2010. évi 67. szám; 2010. június 14.), melyből szemelvényeket közlünk. Az Útmutató azon része, mely DB-határozatokon alapul, lényeges elemeket tartalmaz. "A Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése értelmében a kötelezett ajánlatkérőknek csak akkor kell a részajánlattétel lehetőségét biztosítaniuk, ha azt a beszerezni kívánt tárgy jellege lehetővé teszi. A Közbeszerzések Tanácsa hangsúlyozni kívánja, hogy a beszerzés tárgya jellegének vizsgálata során az ajánlatkérőknek minden esetben a konkrét beszerzésük tárgyából kell kiindulniuk. Ennek alapján – a beszerzés tárgyának jellegéből következően - elkülöníthető egymástól az építési beruházás, az árubeszerzés és a szolgáltatás megrendelése. Ezen beszerzési tárgyaknak a Kbt.-ben megadott fogalmából és szakmai tartalmából következően az építési beruházás, az árubeszerzés és a szolgáltatás megrendelése egymástól alapvetően eltérő tevékenységeket jelentenek. Főszabályként kijelenthető, hogy ha az adott eljárásban az ajánlatkérő több beszerzési tárgyat (tehát például építési beruházást és emellett árubeszerzést vagy szolgáltatás megrendelését) kíván beszerezni, az egyes beszerzési tárgyak vonatkozásában a részajánlattétel lehetőségét biztosítania kell. Ugyanakkor a konkrét beszerzés összes körülményének ismeretében előfordulhat, hogy az adott beszerzések specialitásai, illetve a beszerzési tárgyak egymással való szoros összefüggése miatt a részajánlattételt a beszerzés tárgyának, illetve tárgyainak jellege nem teszi lehetővé. Ilyen eset lehet például, ha az informatikai beszerzéshez beüzemelési és képzési feladatok is kapcsolódnak, vagy az, amikor az ajánlatkérő egy összetett beszerzési igényt kíván megvalósítani. Ezen utóbbira szolgálhat példaként az a beszerzés, ahol egy adott infrastruktúra üzemeltetésének kiszervezése (mint szolgáltatási koncesszió) mellett annak felújítása (mint építési beruházás) is a beszerzés tárgyát képezte. Az ilyen jellegű konstrukciók kapcsán a KD akként foglalt állást, hogy az üzemeltetés, használatba adás esetén általánosan elfogadott gyakorlat, hogy az üzemeltetőnek kell elvégeznie a szükséges fejlesztéseket, beruházásokat." Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy például flottamenedzsment-szolgáltatás igénybevétele esetében, ha a gépjárműveket az ajánlatkérő kívánja megszerezni, vajon a szolgáltatás fentiek alapján leválasztandó-e. "A Közbeszerzések Tanácsa hangsúlyozni kívánja, hogy az ajánlatkérő az egymástól eltérő beszerzési tárgyakat – a Kbt. 28. §-ában foglaltakra is figyelemmel – csak abban az esetben szerezheti be egy közbeszerzési eljárás keretében, ha azok egymással szükségszerűen összefüggenek. Amennyiben az ajánlatkérő által első lépésben elvégzett, a beszerzési tárgyakra vonatkozó vizsgálat arra az eredményre vezet, hogy az adott beszerzési tárgyak szerint a részajánlattételi lehetőség biztosítható, úgy a továbbiakban – szintén a beszerzés tárgya jellegének vizsgálatához kapcsolódóan – azt kell megvizsgálnia, hogy az egyes beszerzési tárgyakon belüli elemek jellegüknél fogva lehetővé teszik-e az adott beszerzési tárgyon belül további részek meghatározását. Az adott beszerzési tárgyon belüli további részek megadását indokolhatja például az olyan építési beruházás (például felújítás, bővítés stb.) beszerzése, amelynél a beszerzés tárgyát képező épületek földrajzilag különböző helyen találhatók, különösen ha például az egyes épületekkel kapcsolatban eltérő munkákat kell megvalósítani." Fenti ötlettel kapcsolatban, ha például az ajánlatkérő keretmegállapodásos eljárást kíván lefolytatni annak érdekében, hogy a későbbiek során a karbantartással kapcsolatos tevékenységeket beszerezze, ezek szerint részekre kell bontania, tekintet nélkül arra, hogy a későbbiekben igénye szerint kívánja azokat beszerezni. Az Útmutató szerint továbbá ugyanezen logika alkalmazandó, például a különböző élelmiszercsoportokat magában foglaló árubeszerzés esetében, a részajánlattételt az egyes élelmiszercsoportok vonatkozásában a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teheti. Tehát a DB egybeszámításra vonatkozó szigorú álláspontja mellett az egyes élelmiszercsoportok különválasztására van szükség, azaz a 10 millió forintot elérő értékű beszerzés esetében a húsnemű, pékáru és zöldség részajánlattétel esetében 2-3 millió forintot elérő értéke a gazdasági ésszerűséggel nem ellenkező módon fogja megmozgatni a piacot, függetlenül a megoldás értelmetlenségétől. Az Útmutató az alábbiak szerint fogalmaz: "Mindenekelőtt hangsúlyozni szükséges, hogy a gazdasági ésszerűség fogalmát a jogalkotó nem határozta meg, így azt minden esetben a konkrét beszerzés tárgyához kapcsolódóan kell vizsgálni. Hangsúlyozandó, hogy a gazdasági ésszerűség csak a beszerzés megvalósításához szervesen kötődő objektív okok alapján állapítható meg. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét, hogy a gazdasági ésszerűség körében felhozott indokok nem lehetnek pusztán az ajánlatkérő érdekkörébe tartozó szervezési, koordinációs indokok (például, hogy az ajánlatkérőnek kevesebb ajánlattevővel kelljen a szerződés teljesítése során kapcsolatot tartania), tekintettel egyrészt arra, hogy ezek minden olyan esetben fennállnak, amikor a beszerzés tárgyát az ajánlatkérő részekre bontja, másrészt arra, hogy a részajánlattétel korlátozása által elérhető előnyök ebben az esetben általában jóval kisebbek (ráadásul kizárólag az ajánlatkérő oldalán jelentkeznek), mint a verseny korlátozásával járó hátrányok (kis- és középvállalkozások kiszorulása a versenyből, árfelhajtó hatás). A gazdasági ésszerűség fogalmát ugyanis a közbeszerzési eljárások céljával összefüggésben kell megítélni, vagyis annak fényében, hogy a beszerzések feltételrendszere oly módon kerüljön kialakításra, hogy annak alapján az ajánlatkérő azt az ajánlattevőt válassza ki a szerződés teljesítésére, aki a lehető legszélesebb körű verseny eredményeként, legkedvezőbb feltételek mellett megtett ajánlatot nyújtotta be. Alapvetően ezt a célt segíti elő (a kis- és középvállalkozások […]