Hirdetmények karakterkorlátja
Kérdés
Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2019. augusztus 7-én (233. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4388
[…] egyébiránt nem erről szólt, de hasznos tapasztalatul szolgál a kérdés vonatkozásában."A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérőnek a korlátos közzétételi felületre vonatkozóan előadott kifogását. A Kbt. 76. § (9) bekezdés b) pontja és (10) bekezdése szerinti jogsértés ugyanis objektív, megvalósult azáltal, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget az ajánlati felhívásban való közzétételi kötelezettségének. A Döntőbizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy az ajánlatkérő ténylegesen fel sem használta az uniós hirdetményminta szerint rendelkezésére álló karakterkeretet. A hirdetményminta II.2.5) pontjában ugyanis a minőségi kritériumon belül 20 sornyi információ is közölhető lett volna, továbbá a VI.3) és a VI.4.3) pontokban felhasználható 4000-4000 karakternyi szöveg megjelenítésének lehetőségével sem élt az ajánlatkérő."Valójában nem lehet érv az ajánlatkérő részéről a tartalom esetleges rövidítésére, amennyiben úgy érzi, nem áll megfelelő mennyiségű karakter a rendelkezésére a hirdetmény egyes részeiben, hanem kötelessége azon helyeket megkeresni, ahol a kapcsolódó tárgyban információkat tud közölni a hirdetményben. A formabontó megoldásnak véleményünk szerint mégsem az a módja, hogy rendkívül részletes tartalmat nem megfelelő helyen közöl az ajánlatkérő, hanem az, hogy a Kbt. 50-51. §-ainak megfelelően eljárva tölti ki a hirdetményt, ahol csak a kötelező elemeket közli. Mivel az EKR-ben közvetlenül, ingyenesen elérhető az érdeklődés jelzését követően az eljárási dokumentum, így nem kerülnek a gazdasági szereplők versenyhátrányba, ha nem kapnak teljes körű információt a beszerzés tárgyáról és a szerződés feltételeiről az eljárást megindító hirdetményben.Nem véletlen, hogy az alkalmassági követelmények esetében kifejezetten elég utalni az igazolási módokra az eljárást megindító hirdetményben – Kbt. 50. § (2) bekezdésének n) pontja.A fenti módosításnak, mely 2017. január 1-jén lépett hatályba, az eredeti célja az indokolás szerint a hirdetmény kötelező adattartalmának csökkentése. "A módosítás indoka, hogy az Európai Bizottság által üzemeltetett, az alkalmazandó hirdetmények […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2019. augusztus 7-én (233. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4388
[…] egyébiránt nem erről szólt, de hasznos tapasztalatul szolgál a kérdés vonatkozásában."A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérőnek a korlátos közzétételi felületre vonatkozóan előadott kifogását. A Kbt. 76. § (9) bekezdés b) pontja és (10) bekezdése szerinti jogsértés ugyanis objektív, megvalósult azáltal, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget az ajánlati felhívásban való közzétételi kötelezettségének. A Döntőbizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy az ajánlatkérő ténylegesen fel sem használta az uniós hirdetményminta szerint rendelkezésére álló karakterkeretet. A hirdetményminta II.2.5) pontjában ugyanis a minőségi kritériumon belül 20 sornyi információ is közölhető lett volna, továbbá a VI.3) és a VI.4.3) pontokban felhasználható 4000-4000 karakternyi szöveg megjelenítésének lehetőségével sem élt az ajánlatkérő."Valójában nem lehet érv az ajánlatkérő részéről a tartalom esetleges rövidítésére, amennyiben úgy érzi, nem áll megfelelő mennyiségű karakter a rendelkezésére a hirdetmény egyes részeiben, hanem kötelessége azon helyeket megkeresni, ahol a kapcsolódó tárgyban információkat tud közölni a hirdetményben. A formabontó megoldásnak véleményünk szerint mégsem az a módja, hogy rendkívül részletes tartalmat nem megfelelő helyen közöl az ajánlatkérő, hanem az, hogy a Kbt. 50-51. §-ainak megfelelően eljárva tölti ki a hirdetményt, ahol csak a kötelező elemeket közli. Mivel az EKR-ben közvetlenül, ingyenesen elérhető az érdeklődés jelzését követően az eljárási dokumentum, így nem kerülnek a gazdasági szereplők versenyhátrányba, ha nem kapnak teljes körű információt a beszerzés tárgyáról és a szerződés feltételeiről az eljárást megindító hirdetményben.Nem véletlen, hogy az alkalmassági követelmények esetében kifejezetten elég utalni az igazolási módokra az eljárást megindító hirdetményben – Kbt. 50. § (2) bekezdésének n) pontja.A fenti módosításnak, mely 2017. január 1-jén lépett hatályba, az eredeti célja az indokolás szerint a hirdetmény kötelező adattartalmának csökkentése. "A módosítás indoka, hogy az Európai Bizottság által üzemeltetett, az alkalmazandó hirdetmények […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
